Bokor Karoly

• A kormány tavaly meghirdetett célja az volt, hogy 2020-ra nemzeti tudományegyetemeink a világ kétszáz legjobbja közé tartozzanak.
• Ehhez képest az első idei rangsorban minden magyar egyetem visszaesett, már egy sincs a világ legjobb 550 egyeteme között.
• A kétszázba kerülés az anyagi lehetőségekhez mérten irreális elvárás.
• De nemcsak irreális, értelmetlen is. Mert ezek a rangsorok nem is igazán fejezik ki az egyetemek teljesítményét.
• Ha mégis a kétszázba kerülés a cél, ahhoz egy dolog kell. Pénz.
• Nagyon sok pénz.

Emberek, számoljunk le egy illúzióval!

Bár a kormány felsőoktatási stratégiájának egyik meghirdetett célja, hogy 2020-ra az ún. nemzeti tudományegyetemek – ilyen az ELTE, a szegedi és a pécsi tudományegyetemek és a Debreceni Egyetem – a nagy globális egyetemi rangsorokban bekerüljenek a legjobb kétszáz közé. Ez a TOP 200 program. Na, erre

semmi esély.

Annyira semmi, hogy Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára érdeklődésünkre már maga is azt írta, hogy

„Felelőtlenség lenne kizárólag egy vagy két hazai egyetem TOP 200-ba való bekerülésére koncentrálni, hiszen ez a felsőoktatás fejlesztését célzó források nagy részét lekötné”.

Leszakadóban

2014 első globális egyetemi rangsorában, az elismertebbek közé tartozó QS World University Rankingsben

nincs magyar egyetem a világ legjobb 550 egyeteme között.

Pedig négy éve még két magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az ELTE is Top 500-as volt, de mára az utóbbi a 601-650. helyre esett vissza.

Hogy miért?

Egyrészt azért, mert ezek az egyetemi rangsorok elég elfogultak az angol nyelvterületek egyetemeivel. “Teljes szakértői konszenzus van abban, hogy a globális egyetemi rangsorok nem alkalmasak az egyetemek, különösen pedig a világ egyetemi elit-körétől távolabb levő intézmények valós teljesítményének mérésére” – mondja Fábri György, az ELTE egyetemi kommunikáció fejlesztéséért felelős főigazgatója.

A szempontrendszer, ami alapján rangsorolják az egyetemeket, az angol nyelvterületen működő egyetemeknek kedvez. “A QS rangsor főbb indikátorai tekintetében érdemi javulásra csak nagyon korlátozottan lehet esélyünk beépített kiegyensúlyozatlanságai miatt” – mondja Fábri, aki szerint épp ezért “nemzeti felsőoktatási politikát felzárkózó gazdaságokban erre alapozni eleve kudarcos törekvés”.

Ezekben a rangsorokban az egyik szempont az egyetemi publikációk idézettsége. Ez, tekintettel arra, hogy a legnagyobb példányszámban kiadott folyóiratok angol nyelvűek, megint csak az angol nyelvterület egyetemeinek kedveznek. De elméletileg ezen a területen lehetne esély a leglátványosabb javulás elérésére.

Ehhez viszont pénzre volna szükség

“A magányos zsenik és a valamifajta ösztönös magyar tudományos kiválóság mítosza kiüresedett” – mondja Fábri, aki szerint a tudomány, és egyre inkább a felsőoktatás is termeléssé vált. Így hiába hoz ki egységnyi ráfordításból nagy eredményeket a magyar tudományos élet, a versenyben lemarad. “A jégkorong-világbajnokságon sem aszerint osztják az érmeket, hogy egy válogatott góljainak száma hogy aránylik az ország jégpálya-felületének méretéhez” – mondja Fábri.

Vagyis az előrelépéshez rengeteg publikáció kéne. Publikáció, pláne mérvadó lapban közölt publikáció csak kutatásból lehet, az viszont “alapfeladataink finanszírozásán felüli forrásokat igényel” – mondja Fábri. Ilyen források országosan is kevéssé, a közép-magyarországi régióban pedig végképp nem állnak rendelkezésre azóta, hogy a régiót viszonylagos fejlettsége miatt kizárták a kohéziós alapok pályázataiból.

Amíg volt pénz – 2010-11-ben a TÁMOP-projektek kiegészítő finanszírozásából – addig emelkedett is a nyilvántartott publikációk száma. “A 2009-ben indult, és 2012-13-ban már a kutatómunkát is érintő lépések nélkül kigazdálkodhatatlanná vált forráskivonás azonban következményekkel járt” – mondja. Most ott tartunk, hogy a teljes magyar felsőoktatás költségvetése kisebb, mint a világ legjobb egyetemeinek költségvetése egyenként. De még a TOP 200 utolsó helyein szereplő európai egyetemek (Hamburg, Berlini Műegyetem) állami támogatása is 8-10-szerese az ELTE állami támogatásának.

2013-ban a gazdasági válság előtti utolsó békeévhez, 2008-hoz képest 84,5 milliárd forinttal csökkent a felsőoktatás állami támogatása. Ez 41 százalékos visszaesés volt. De a források még 2012-höz képest is 25 százalékkal, 41,8 milliárd forinttal csökkentek.

2013-ban az állam 123,25 milliárd forintot költött a magyar felsőoktatásra.

Összehasonlításképp: A QS rangsorában 23-ik University of Michigan a 2012-13-as pénzügyi évben 5,3 milliárd dollárnyi (1300 milliárd forint) bevételből gazdálkodhatott, ebből 914 millió dollárt (224 milliárd forintot) adott közvetlenül a szövetségi kormány.

Ez a forráselvonás meglátszik a kutatóhelyek számán is. A KSH statisztikái szerint 2010-2012 között 33 felsőoktatási kutató-fejlesztő hely szűnt meg (1409 volt, 1376 maradt), és 1131 fővel, 24 778-ról 23 647-re csökkent a kutatófejlesztői létszám.

Pénz, pénz és még pénz

Ami még fontos szempont ezekben a rangsorokban, az a tanár-diák arány, illetve az egyetemek nemzetközisége, vagyis a külföldi hallgatók és előadók aránya.

A háromból kettőhöz, a tanárok és a külföldi előadók arányának javításához pénz kell. De nehéz úgy versenyképes fizetést kínálni egy külföldi előadónak, ha 2008-hoz képest 2013-ra az egyetemi és főiskolai oktatók alapbére még 0,4 százalékkal csökkent is, az egyéb juttatásokkal kiegészülő jövedelme pedig mindössze 1,1 százalékkal nőtt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint. A bérnövekedés nominális, vagyis az oktatók reálbére valójában csökkent az elmúlt hat évben.

Hogy lesz ebből TOP 200-as egyetemünk?

Sehogy. A cikk elején már idéztem Palkovics államtitkár válaszát, ami szerint a kormány is elmozdulni látszik korábbi célkitűzésétől. A cél szerinte immár az, hogy “magasan specializált kutatási egységek tucatjai jöjjenek létre, és egy olyan intézményhálózat, amelynek minden egyes egyetemén/főiskoláján világszínvonalú oktatásban részesülnek a hallgatók”.

Bővebben kifejtve Palkovics arra gondol, hogy az egyetemek azokon a szakterületeken erősödjenek, amelyekben már most is a legjobbak:

• A BME a műszaki és mérnökképzésben;
• A SOTE az orvosképzésben;
• A Debreceni Egyetem a természettudományi képzésben;
• A Szegedi Tudományegyetem pedig a bölcsészképzésben.

Ami, összevetve azzal, amit Fábri mondott, nemcsak reálisabb, de értelmesebb célnak is tűnik annál, hogy az egyetemek jól szerepeljenek a sokat bírált világranglistákon.

De hogy lesz-e pénz kutatói helyekre, az oktatók javadalmazására vagy a kutatói létszám növelésére?

Palkovics szerint még csak most fogják tárgyalni azt a felsőoktatási koncepciót, ami már ezeket a kérdéseket is tartalmazza. Addig az államtitkárság “nem kíván ez ügyben bővebben nyilatkozni”.

(Címlapképünkön a Budapesti Corvinus Egyetem központi épülete látható a 47-es villamosból. Fotó: Schmidt Attila / Flicker CC BY-SA 2.0)

Argentína elhagyására kényszerült a BBC autós magazinja, a Top Gear stábja. A legendás Jeremy Clarksont, James Mayt és Richard Hammondot feldühödött helyiek dobálták kövekkel.

Hogy miért?

Mert egy olyan Porschét teszteltek, aminek

H982FKL

volt a rendszáma. És hogy ez miért baj? Mert az argentínok szerint ez az 1982-es falklandi háborúra utalt.

1982-ben az argentín vezetés az éppen aktuális gazdasági válságról a nacionalista érzelmek felkorbácsolásával próbálta elterelni a figyelmet, ezért lerohanta a brit fennhatóság alá tartozó Falkland-szigeteket. Amiket aztán a brit hadsereg szedett-vedett hajókból álló flottával visszafoglalt, eléggé megszégyenítve ezzel a katonai juntát, ami pár évvel később meg is bukott.

Most amúgy Argentínában éppen a nacionalista érzelmek felkorbácsolásával próbálják elterelni a figyelmet a gazdasági nehézségekről, így a Falkland-szigetek újra téma.

A stáb menekülését a BBC is megerősítette. De hangsúlyozták, hogy a rendszámmal semmit sem akartak üzenni, szerencsétlen véletlen csupán, hogy pont ez a betű-szám kombináció volt az autón. (Via Sky News)

Az F1-es sajtó képviselőit a Japán Nagydíj helyszínén, Suzukában az érdekli legjobban, mi lesz Fernando Alonso sorsa, igyekeznek minél több részletet kipuhatolni a spanyol lépéseivel kapcsolatban. A kíváncsi riporterek úgy gondolták, Kimi Raikkönenből húzhatnak ki némi információt.

Egyre kevesebb vállalat gyárt egyre több sört. Lassan minden kisebb főzde és gyár 6 nemzetközi óriásvállalat kezébe kerül.

Óriás hír hozta lázba a Lost-rajongókat a széria indulásának 10. évfordulóján: Carlton Cuse showrunner szerint a folytatás (vagy legalábbis valami Lost-közeli tévésorozat) elkészítése

elkerülhetetlen,

mivel a jelenlegi jogtulajdonos, a Disney nagyon szereti a pénzt, amit a megbízhatóan jó franchise-okkal (lásd: animációk, Marvel-filmek, Karib-tenger kalózai, Star Wars, stb.) termelhet az idők végeztéig.

Az ABC ugye már egy éve a The Walt Disney Company saját tévécsatornája, a nemzetközi forgalmazást már korábban is a Disney fiókcége, a Buena Vista intézte, a Lost atyja, J.J. Abrams pedig a Star Wars 7 miatt épp a vállalatbirodalom aktuális kiskedvence, úgyhogy mikor máskor kérjen egy kis aprópénzt a főnöktől régóta tervezgetett Lost spin offhoz, ha nem most, a Star Wars-őrület közepén?

[...] Bővebben!

Az IBM tegnap megszüntette a Lotus 1-2-3 táblázatkezelő utolsó kiadott verziójának támogatását is, ezzel egy közel 30 éves informatikai legenda története végére tett pontot.

Megjelent Baráth Gábor GIMP könyve, a Linuxra és Windowsra is ingyenesen elérhető szabad képszerkesztő program magyar nyelvű útmutatója. A több mint 400 képpel illusztrált könyv az alapoktól kezdve számos részletesen dokumentált példát tartalmaz a fotóretusálás, illetve a kreatív tervezés témakörében.

A Creative Commons Nevezd meg! licenc szerint szabadon terjeszthető mű három különböző minőségű változatban tölthető le a GIMP.hu-ról, a türelmetlenek számára javasolt kis felbontású változat mindössze 11 MB-os.

További segítség az e-könyv fellapozásában, hogy a LibreOffice Writerrel készült PDF-ekben nemcsak a tartalomjegyzék sorai, illetve a PDF-könyvjelzők használhatók ugrásra, hanem az oldalak fejlécében megtalálható „GIMP könyv” felirat is, amelyen a kattintás egyből a tartalomjegyzékre visz.

A GIMP tökéletesen alkalmas arra, hogy a legtöbb helyen – beleértve ebbe a közigazgatást és az oktatást is – kiváltsa a drága és kihasználatlan, gyakran nem is jogtiszta Photoshopot és a hasonló zárt képszerkesztő programokat. A profi fotós szerző, Baráth Gábor és a könyv megjelenését támogató FSF.hu Alapítvány célja, hogy erre felhívja a figyelmet, segítséget nyújtva a GIMP jelenlegi és leendő magyar felhasználóinak a program lehetőségeinek kiaknázásában.

A könyv tartalomjegyzéke:

• 1. Előszó
• 1.1. Hogy használd a könyvet?
• 1.2. Mire lesz szükség?
• 1.3. A szerzőről

2. Első lépések

2.1. A kép mérete

2.2. Fájlformátumok

2.3. A képernyő felépítése

2.4. A felület testreszabása

2.5. Rétegek és rétegmaszkok

2.6. Visszavonás

2.7. Színek kiválasztása

2.8. Színkezelés

3. Színes fotók kidolgozása

3.1. Mi az a hisztogram?

3.2. A fehéregyensúly beállítása

3.3. Nyers fotók kidolgozása

3.4. Kompozíció beállítása a vágóeszközzel

3.5. Ferde horizont kiegyenesítése

3.6. Perspektívakorrekció

3.7. Kiégett égbolt részleteinek visszahozása

3.8. Képrészletek eltüntetése

3.9. Női portré retusálása

3.10. Férfiportré retusálása

3.11. Esküvői fotók kidolgozása

3.12. Dani-féle mágikus hatás

3.13. Varázslatos színek „kereszthívással”

3.14. Polaroid hatású fotó készítése

3.15. Mit kezdjünk egy zajos képpel?

3.16. Élesítés

4. Fekete-fehér fotók kidolgozása

4.1. Egyszerű szürkeárnyalatos átalakítás

4.2. LAB színmód

4.3. Gradienstérkép

4.4. Csatornakeverő

4.5. Szürreális fekete-fehér átalakítás

4.6. Téma kiemelése szelektív deszaturáció segítségével

4.7. Szelektív deszaturáció – bonyolultabb módszer

4.8. Lyukkamera-hatás

5. Kreatív tervezés

5.1. Könyvborító tervezése

5.2. Logó tervezése

5.3. Magazincímlap tervezése

5.4. Weboldal tervezése

5.5. Graffiti hatású szöveg

5.6. Fém hatású szöveg

6. Nyomtatás

6.1. Kép kinyomtatása

6.2. Több fotó nyomtatása egy oldalra

6.3. Képek előkészítése nyomtatásra

7. Függelék

7.1. Fontosabb gyorsbillentyűk

7.2. Gyorsbillentyűk Photoshop felhasználóknak

At $35, Chomecast is a very good deal. But Mozilla thinks it can do a little better, with its own Firefox OS-based streaming stick, the $12 MatchStick.

Read more...

Pilisszentivánon keresik a 190 kilós malac gazdáját, ami hétfő délután esett ki egy utánfutóból. Az iskolában lévő gyerekek látták, ahogy kipottyan az anyadisznó és az autós továbbhajt. A főtéren mászkáló malacot a tűzoltók kikötötték egy fához, hátha visszajön érte a tulajdonosa. Később az önkormányzati testületi ülés alatt szóltak az ottlévőknek, hogy a malac rosszul lett, valószínűleg megsérült az esés közben. Az önkormányzat intézkedett, állatorvost hívtak, majd a solymári állattelepre vitték a disznót. Az állatot most őriztetni kell, ami pénzbe kerül, ezért minél hamarabb várják a tulaj jelentkezését. Ha nem jön érte senki, akkor vagy eladják, vagy levágják. (hir24.hu)

Az egy dolog, hogy hatalmas mellű tehenészlányok szolgálják fel a sört Münchenben, de azért ennél több is van a dologban. Most mutatunk néhány olyan infót, amiről tuti, hogy fogalmad sem volt.

A név félrevezető

Valószínűeg azért, hogy kibabráljanak a külföldiekkel. Mivel az Oktoberfest általában szeptemberben van. Bazinga.

204 éves

A fesztivál 1810 gyönyörű évében kezdődött, Európában például ilyenkor vette feleségül Napóleon Mázia Lujzát, szóval tényleg nem tegnap volt. 

Kezdetben még sör sem volt

Az Oktoberfest eredetileg egy esküvő volt, szesz nélkül. Arra szolgált, hogy a szegényebb réteg is meg tudja ünnepelni a bajor királyi esküvőt, melyet a poén kedvéért még egy lóversennyel is gazdagítottak.

Csupán 24-szer halasztották el 204 év alatt

Akkor is csupán ilyen apró indokok miatt, mint háború, vagy kolera.

A német hatékonyság igaz!

Gyakorlott pultosoknak csupán másfél perc elég ahhoz, hogy kitöltsenek egy literes korsó sört.

Átlagosan az emberek 7,7 litert ittak tavaly. Fejenként.

Ez 7700 KL (ezer liter)

Idén egy liter sor kábé 3000 forintba kerül

Nem véletlenül hívják folyékony aranynak

Ez egy 1081%-os inflációnak felel meg 1950-hez képest

Még jó, hogy dübörög a német gazdaság.

Megy a meló ezerrel... és nem a sörfőzdékről beszélünk

500 és 800 közötti azon prostik száma, akik Münchenben dolgoznak, a fesztivál alatt ezek száma megháromszorozódik. Csak tudnám, hol bujkáltak ők idáig?

Van egy speciális Oktoberfest kokain - és legális

Az a neve, hogy Wiesknoks, ami vicces, de ártatlan: cukorból és mentolból készül.

14 nagy sörsátor van

A legnagyobb a Hofbrau-Festhalle, közel 11 000 ember fér el benne.

Borsátor is van

De általában öregekkel van tele.

 9-kor nyit, és fél tizenkettőkor zár

Elég családbarát, mint egy búcsú. Még körhinták is vannak, több, mint 80.

Kajában is erősek

Több, mint 140 étterem vonul fel, és halrudacskáktól kezdve (egész halak, pálcikán) rántott húsos szendvicsekig mindent találunk, még kandírozott almát is.

 Sokan lesznek

Több, mint hatmillió ember látogat ki a fesztiválra minden évben.

A nemzetköziség ellenére még mindig meglepően helyi

Csupán a sörimádók 19%-a jön Németországon kívülről.

A kolbászt felecsdel, a sült csirke a menő

482 361 - ennyi sült csirkét adnak el, szemben a szerény, ámde nem megalázó 112 772 kolbásszal szemben.

 Tudják, hogy ami befolyik, az rögtön kifolyik

Ezért készültek, olyan 1800 vécével.

Közel 130 000 literes korsónak lába kél minden évben

De legalábbis ennyi a próbálkozás, azért nem olyan egyszerű a hatalmas bödönöket elrejteni, a szeku meg rajta van a dolgon.

Ha tuti a sátorban szeretnél lenni, akkor érdemes foglalni

Különben csak a kinti sörkertben lesz helyed 

Forrás: Thrillist

MI IS FORGATTUNK MÁR SÖRÖS VIDEÓT, SZÉP IS LETT A VÉGE. LÁTTÁTOK MÁR?

Felrakja ezt a kis WikiWand nevű kiegészítőt, és hirtelen szép, átlátható, és ezerszer jobban kezelhető lesz a lexikon.

Alekosz tudja, mitől lesz harmatos Böbi mindzsója. B)

 

Pusztamérges - Egy ember meghalt, egy árust szívinfarktus gyanújával kórházba szállítottak, egy másikat pedig rendőrök tepertek le és bilincseltek meg a hétvégén Pusztamérgesen, miután a NAV ellenőrei próbavásárlást tartottak a falunapon.

Így kell indulnia egy reggelnek, nem olyan álmosan, unalmasan, mint ahogy szokott. Ma reggel a 33-as busz utasai a jármű kivetítőjén egy olyan összeállítást nézhettek végig, ami budapesti buszbalesetekről szólt. Karika István olvasónk szerint elég sokan nézték is, bár nem nagyon tudták mire vélni az új szolgáltatást. 

Valóban forradalmi, talán repülőtársaságok is átvehetnék. Sajnos kiderült, hogy aki most nem látta, az nem is fogja, mert egy technikai hiba miatt pörgették fel az utasokat.

A Nagytétény-Móricz Zsigmond körtér között közlekedő járatot a VT Arriva működteti a BKK megbízásából. Márkus Péter, a cég biztonsági vezetője tőlünk tudta meg, hogy mivel szórakoztatták az utasokat. A balesetekről készült összeállítás a sofőröknek készült, amit oktató céllal vetítenek le nekik. Egyébként rendkívül hasznos, minden évben készül ilyen. Úgy került a buszra, hogy a cég három járművet is kiállított az Autómentes napon az Andrássyn, az álló buszok monitorján pedig ment a film. Amit aztán elfelejtettek levenni, így most a reggeli utasok is láthatták. A felvételeken látható ütközésekben senki nem sérült meg komolyabban, és a végén balesetmentes közlekedést is kívánnak.

Ősszel megkezdődik a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának építése – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken az alföldi városban.

Mint az ismert, a TrueCrypt fejlesztése misztikus körülmények közt befejeződött. Forkjaként elindult a CipherShed, amely az elődjéhez hasonlóan Windowsra, Linuxra és OS X-re is elérhető lesz. A projekt jelenleg az első kiadáson dolgozik és a TrueCrypt 7.1a rebrandelésével tölti idejét.

A projekt weboldala itt található.

Some of the sequences in this video featuring Ryan Tuerck and 11 other formula drift drivers—filmed at Pat's Acres Racing Complex in Canby, Oregon—reminds me of those old 8-bit top perspective racing games from the 80s. I want to grab a joystick and play Super Off-Road all day now.

Read more...

Amikor ezzel a felméréssel számoltak be a szerintük aktuálisnak vélt állásról. Amúgy persze csak hibáztak, viszont tévén az ilyesmit nehezebb javítani, az eredeti szándék szerint itt az igenek aránya csak 48 százalék lett volna. (via Business Insider)

Persze nem a valóságban, hanem a filmjeiben. Az infografikát a Collider posztolta, és az embereken kívül a farkasokat és a harci droidokat is listázták. A legnagyobb vérfürdőt az Elrabolva című filmben rendezi az északír színész, ebben 31 szerencsétlen kerül az útjába.

Read more...

A sztereotípiákon alapuló F1-es mémek az elmúlt napokban azzal viccelődtek, hogy egyedül Kimi Raikkönen fog örülni a rádión érkező kevesebb információnak, aki a 2012-es Abu Dhabi Nagydíjon már ráripakodott a hozzá folyamatosan beszélő mérnökére: „Hagyj békén, tudom, mit csinálok!”