Amikor az első képek kijöttek az új Priusról, magamra haragítottam a lelkes fogyasztásbajnok közösséget azzal, hogy megemlítettem a koncepció trollkodási faktorát. Adott egy autó, amit generációk óta arról ismerünk, hogy mindenről megbízhatóan lehoz, ami szép, kellemes, izgató, kikapcsoló és örömteli a vezetésben. Cserébe átalakul minden agyi funkció, a testtartás és a lét puszta értékelése is, és alárendelődik a decikkel való harcnak. Valahol, titokban, a lélek mélyen egyfajta perverz örömet okoz Prius használat közben, ha egységnyi idő alatt a lehető legtöbb autóst sikerül feltartani a forgalomban. Olyan, mintha ilyenkor még egy kicsit kevesebbet fogyasztana.
Az, hogy az ötödik generáció Prius néven futhat tovább úgy, hogy mindennek beint, ami eddig igaz volt "a" Priusra, egy olyan humor, amit nem vártam volna a japánoktól. Durvább, mintha egy német képes lenne két pillanatra nem komolyan venni magát.
Miután a hibrid technológia széles körben elterjedt, és olyan autók tömkelege is "viseli", amelyek egészen autószerűek lettek, megbízhatóak és szerethetőek, a Prius koncepció, eredeti formájában érdektelenségbe fulladt, ehhez az utolsó generáció külön hozzájárult már-már komikusságba hajló rondaságával, ami, egyébként a második és a harmadik kivitelre szerintem egyáltalán nem volt jellemző.
Akio Toyoda pedig, mintha a lelke mélyén kicsit szégyellte volna, hogy mit műveltek emberek millióval, amikor szabotálták a vezetési élményüket, úgy tűnik, parancsba adta, hogy egyszer az életben próbálják ki, milyen, amikor birtoklási vágyat ébreszt egy Prius. Nem spórolási vágyat. Birtoklási vágyat.
Az izgalmas, kispolgáriságot nyomokban sem tartalmazó formának, és a 223 lóerőnek olyan ára van, ami felborította a Prius szentélyt, és a forinthágás oltárán hagyott áldozatokat visszaszolgáltatta a használóknak. Élmény menni vele, jó benne ülni, és szívből szerethető.
Ezekért cserébe más áldozatokat kért az autózás mindenható Istene, aki elűzte a gonoszt, és felszabadította a lemondásban sanyargatott Prius-os lelkeket. Az élvezetért cserébe fejtérrel, csomagtartó mérettel, átláthatósággal fizetünk.
Nem bánom, lemondok az erényekről.
Cserébe egy – nem túl gyorsan – tölthető PHEV autót kaphatok, 60-70 kilométeres valós hatótávval, lemerült akkuval nem kiemelkedő, de abszolút értelemben mégis nagyon takarékos hajtással, ami levedlette a bőgés kultúráját, nem egészen, de nagyrészt.
Hogy folytassam a meglepetések sorát: van élő, érzékeny, visszajelzést adó, szerethető kormányzás is. Egyszerűen bámulatos.
A gombokról nem is beszélve. A Prius egy jól kinéző, használható, szerethető, vezetési élménnyel is kedveskedő, hétköznapokat megédesítő vágy tárgy. Szinte ég az ujjam a billentyűkön, olyan nehéz ezt leírni.
Sajnos, sok nem lesz belőle az utakon. Ahhoz drága, és sok szempontból egyszerűen tényleg nem igazán praktikus. Az év zöld autója lett az Egyesült Államokban, ami a használhatóságát és takarékosságát tekintve, valamint a nyersanyag spórolás tényét nézve minden ízében megérdemelt. Ez kellene, mint jövőkép. Megfizethető formában.
Hagyhatták volna szép csendben kimúlni a Priust, a sok Corolla, CH-R, Camry árnyékában, mint egy meghaladott kor letűnt ikonját. Ehelyett újraélesztették, és csináltak belőle egy olyan autót, ami mindenkit meggyőz, aki eddig hallani sem akart arról, hogy hétköznap Prius legyen a társa.
Ha túl pikírt voltam helyenként, akkor előre is elnézést kérek. Természetesen a Prius a világ legjobb autója. :)
A vörös gém (Ardea purpurea) hosszútávú vonuló madár, afrikai telelőterületeiről március végén, április elején, de gyakran késő májusban, sőt június elején is érkezhetnek vissza, így fészkelése hosszan elnyúlhat a nyárban. A Pacsmagi-tavak vízimadár élőhelyre az első párok már megérkeztek, itt ritka, de rendszeres költő faj, írta honlapján a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
A telet a Szaharán túli Nyugat-Afrikában tölti, amit egy hazánkban gyűrűzött, több mint 5000 km utazás után Elefántcsontpart területén megkerült példány is bizonyít.
A vörös gém nevét fekete csíkokkal tarkított, meghosszabbodott, repülés közben is jól látható vörösesbarna nyaki dísztollairól, illetve gesztenyeszínű begyéről kapta. Nagyobb testű szürke gém rokonánál kecsesebb, feje és nyaka karcsúbb és kígyószerűbb, a lábujjai pedig sokkal hosszabbak. A gémekre jellemzően a középső lábujj körme fogazott, amellyel dísztollait tudja fésülni.
Hosszú lábujjai élőhelyére utalnak, amelyek elsősorban a zavartalan sűrű vízinövényzettel benőtt nagyobb kiterjedésű mocsarak, halastavak öreg gyékényes nádasai. Hosszú lábujjaival könnyedén tud járni a lebegő növényzeten, a nap nagy részét a sekély vízben mozdulatlanul állva tölti zsákmányállataira várva. Táplálékát elsősorban vízi rovarok, kisebb testű halak és kétéltűek alkotják.
pixabay
Titokzatos félénk madár, kevesebb időt tölt a szabadban, mint a szürke gém, és hajlamos a nádasban feltűnés nélkül megbújni.
Költeni kizárólag kiterjedt, zavartalan, több évtizede nem aratott, vízben álló öreg avas nádasban tud. Fészkét magasan félbetört avas nádszálakra építi, amit a friss zöld nád idővel körbenő. Fészke alatt egyéb vízimadarak fészkelhetnek, mint például a tőkés réce, a cigányréce, vagy a kis vöcsök.
Magyarországon kisszámú fészkelő.
A vizes élőhelyek lecsapolása, az intenzív nádhasznosítás, a vaddisznók fészekpusztítása, a telelőterületen és a vándorlása során, a megállóhelyeken előforduló romló körülmények miatt veszélyeztetett, európai állománya csökken.
A vörös gém hazánkban 1954 óta védett, jelenlegi státusza fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
About Netflix: Netflix is one of the world's leading entertainment services with over 260 million paid memberships in over 190 countries enjoying TV series, films and games across a wide variety of genres and languages. Members can play, pause and resume watching as much as they want, anytime, anywhere, and can change their plans at any time.
The concept of homelab is getting popular among tinkerers and hobbyists. From personal cloud to media server to home automation, homelab gives you the freedom of owning your data by self-hosting open source software on your hardware.
Some people use new hardware, while some build their homelab with older computers and servers. Reddit's homelab subreddit is full of such examples.
Now, building a homelab could be fun but it could also be time taking or frustrating.
And this is where ZimaBoard comes into the picture. It aims to give you an out-of-the-box homelab experience and it succeeds in that purpose.
ZimaBoard
💡
To summarize, here are my thoughts on ZimaBoard
✅ Out of the box homelab experience ✅ Easy deployment of various applications through CasaOS web interface ✅ Great looking device in a small form factor ✅ Does not heat up even under heavy load ✅ Intel x86 processor instead of ARM (allows running most distros) ✅ Reasonably priced ❎ The documentation could be improved
If that sounds exciting, read on to learn my experience and views in detail.
ZimaBoard specifications
There are three variants of ZimaBoard; ZimaBoard 232/432/832. They are primarily categorized based on RAM configuration and the processor used.
There are two Gigabit Ethernet ports to allow you to use ZimaBoard as a router or firewall.
There are also two dedicated SATA ports to connect your HDDs for backups, NAS and more. The PCle port gives you the option to add additional hardware.
There is no WiFi adapter in-built here. It is supposed to be connected via Ethernet. Moreover, it has Intel N3450 processor which was released some years ago, although it works superb.
What can you do with ZimaBoard?
A lot but in small form factor and ideally in a home setup.
You can use it as a media server with software like Jellyfin, Plex and Emby. You can even connect it your TV for media streaming.
You can also use it as a router with openWrt or as a firewall with pfSense or secure your network with VPN. It can also be used for build a smart home system with Home Assistant.
You can attach up to 32 TB of storage thanks to its two SATA ports and a PCle port. Did someone say NAS? Yes, that's possible too.
Use it for your personal cloud storage thanks to tools like PhotoPrism and Nextcloud.
The device consumed only 6W of power and it hardly heats up. Making it ideal for 24x7 operation.
The open source software deployment and managing your ZimaBoard is done through its Debian-based distro CasaOS. Which I am going to discuss in the next section.
CasaOS makes ZimaBoard a Plug and Play Homelab device
ZimaBoard comes with its own operating system CasaOS preinstalled.
The thing about CasaOS is that you can access it via a web browser from your regular computer. Yes, you don't need to connect ZimaBoard to a dedicated screen or SSH into it to use it (you can do that, though).
So, the first time you use ZimaBoard, you connect it to the Ethernet port of your router and turn it on. After a minute or so, you can access the CasaOS interface in your web browser by typing http://casaos.local.
At the first run, it asks you to create a user account and password. This adds a security layer otherwise anyone on your sub network could access CasaOS and modify its configuration.
You have to create user account on first run of CasaOs
The CasaOS web interface is quite simple. It shows the current system usage, disk storage and currently installed applications. Not only that, you can also see the current CPU temperature and power usage.
CasaOS dashboard
It also lets you access an App store and deploy new open source software easily within minutes.
CasaOS App Store
How does that happen? Well, the applications actually run in Docker containers. When you install a software from this App Store, you are fetching a preconfigured docker image and run a container.
Installing PhotoPrism on ZimaBoard's CasaOS
You can access the running software on the same IP as your ZimaBoard but on different ports. For example, the Jellyfin server runs on port 8097 and PhotoPrism runs on port 2342 in my case.
Jellyfin server running on port 8097
Updating and removing applications is also quite easy. On the dashboard, click the three dots on the installed application and it presents you with the option to check and update, remove it, restart it or just stop the application. Of course, you also get the option to access the settings of the docker container running the application.
Overall, this is an easy-to-use interface for any kind of user. It makes using ZimaBoard an ease. Install the available open source software from the store, set it up a little for the first run and access it from the devices on your sub-network.
💡
I discovered a cool feature in CasaOS. The 'Tips' option you see for an installed app often displays the default username and password. Not only this, you can also edit this field to add your own notes to it.
It's not all smooth ride, though. I did noticed a few things that should be improved. Let me share them.
Hiccups I encountered
The issues I came across were not dealbreakers but I wanted to let you know that like any gadget and operating system, you may stumble upon a few problems.
For example, I feel that it takes 2 minutes or so after powering on to access ZimaBoard via casaos.local in the browser.
I discovered kind of a bug in the UI while shutting down the OS from the web browser. It showed 'Now shutting down' message and it just kept on going like that. It was unclear if CasaOS was shutdown or not so I refreshed the browser and it shows 'failed to load apps, please refresh later'.
It's a tiny thing but I think this could have been handled a little better so that a user would know if the shutdown is complete.
Even restarting apps (running in Docker containers) takes a lot more time than what it would be if it was forced stopped via docker commands. Restarting or stopping apps shows action in progress but needs a manual refresh of the CasaOS in the browser.
Another hiccup was accessing CasaOS via SSH. Remember, I told you that I had to create a user account on the first run? I thought the same details will be used for SSH access. But no, CasaOS has SSH access enabled with username casaos and password casaos. I don't like default username and passwords for SSH. It's a security risk. SSH should be accessed via the user account created at first login.
Achilles heel: documentation and support platform
It's there but it's not obvious to find it.
ZimaBoard should improve the documentation for the apps a bit for new users. For example, I had trouble adding the USB to my Jellyfin server. Every app runs in a container and so it needed to be added to the Jellyfin setting at container level. This kind of information could be added through the tooltip that takes the documentation of the app.
Currently, things are scattered and not properly communicated to the end user. IceWhale is the parent company of ZimaBoard and CasaOS is the open source operating system created for ZimaBoard but can be used on other devices.
Now, there is a wiki for CasaOS but it is incomplete and has not been updated recently. The wiki mentions a Discord channel for support but I prefer a forum for community led support. This way, instead of asking, the end users can search for the problems that might have been faced by others in the past. Saves the redundancy.
There is a community forum under IceWhale brand and it supposedly serves ZimaBoard, CasaOS, ZimaBlade and other Zima devices. Why it is not highlighted via ZimaBoard or CasaOS website or interface is beyond my understanding.
That's not it. CasaOS has a YouTube channel that has good instructional videos. But this YouTube channel is also not promoted to the end user.
There is also a dedicated subreddit but not sure if the ZimaBoard support answers here.
You see, there are various documentation and support channels available but not properly promoted to the end user. It may leave some end users frustrated owing to a lack of support when there is plenty.
What I like in ZimaBoard
Pretty much all of it.
It's a good-looking device. Unlike most single board computers out there, ZimaBoard doesn't show the naked board. It's covered in a well-designed case which looks super cool with that big heatsink and the gray, orange and black color combinations enhances its looks.
Perhaps it's the heatsink or the device capability but it doesn't heat up easily, certainly not like Raspberry Pi. I kept it powered on for a few days continuously and the device was still not heating. I ran a few applications with Jellyfin server streaming on the TV and the device temperature stayed in the 40s.
Another thing I like it that it doesn't consume much power, just 6W at the most. This is important if you plan to keep the device plugged in 24×7.
ZimaBoard running media server which is connected to Android TV
The docker based approach makes it easier to install and use open source software. Just a few clicks and you have the software running on your home server without worrying about configuration and networking etc.
There is a good collection of officially provided applications. If you need more, there are third party app stores that can be utilized.
Since it's an Intel board, you can also run Windows on it. Not that you and I are going to do that.
Conclusion
I have been thinking of building my homelab for more than a year. I own a Raspberry Pi and a couple of more single board computers. But being a father to a toddler means I don't get enough spare time for these hobbies anymore.
Thanks to ZimaBoard, the desire to own a homelab is fulfilled. It's a plug and play device that lets you set things up pretty easily.
Of course, if you have free time and some technical skill, you can achieve the same by installing CasaOS on a spare computer.
But not everyone would want that. If you can afford to spend $150-$200, you get a dedicated Homelab device with a lot less effort. It's somewhat like owning a device like Apple TV or Roku.
For now, I am using ZimaBoard for Jellyfin media server, Snapdrop for wireless file transfer and PhotoPrism for photo library and I am loving it.
Jellyfin media server running on ZimaBoard while client running on my TV
It's an excellent device that would surely benefit from better documentation and support forum.
A napokban bukkant fel egy rózsás gödény, más néven rózsás pelikán a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
A park honlapján megjelent cikk szerint utoljára pont húsz évvel ezelőtt, 2004-ben sikerült megfigyelni a Kis-Sárréten a hazánkban már csak ritka kóborlóként előforduló, nagytestű madarat.
Ezúttal azonban a megfigyelési hely is szokatlan volt, ugyanis nem a vízen, hanem a Biharugrai-halastavak közelében, egy szántóföldön figyelte meg és fotózta le mobiltelefonjával egy munkáját végző traktoros.
A pelikán közelében 11 fehér gólya is sétálgatott, így valószínű, hogy kóborlása során csatlakozott a költőhelyeik felé vonuló madarakhoz. A rózsás gödény, közeli rokonával, a borzas gödénnyel együtt a XIX. század közepéig még költött hazánkban, de a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása véget vetett ennek, azóta csak alkalmilag látogatnak el hozzánk.
Azt, hogy a múltban nagyobb számban is jelen volt a faj, az is jelzi, hogy két térségbeli település, Biharugra és Sarkad címerét is díszíti a pelikán, írja a nemzeti park.
Mindkét faj Délkelet-Európától Közép-Ázsiáig fészkel, szigetszerűen, az arra alkalmas kiterjedt mocsarakban és folyótorkolatokban. Fő tápláléka a hal, de ritkasága miatt nem okoz gazdasági kárt, kíméletet érdemel. Borzas gödényt 1997-ben és 2013-ban figyeltek meg a Biharugrai-halastavakon.
Removing stalks on the Tesla steering wheel in favor of touch controls has driven people mad. | Image: tesla
Car makers in Europe are being encouraged to stop using touchscreens for basic functions like turn signals and wipers in an attempt to promote safer driving. As reported by the Times, the European New Car Assessment Program (NCAP) — an independent and well-regarded safety body for the automotive industry — is set to introduce new rules in January 2026 that require the vehicles it assesses to have physical controls to receive a full five-star safety rating.
While Euro NCAP testing is voluntary, it is widely backed by several EU governments with companies like Tesla, Volvo, VW, and BMW using their five-star scores to boast about the safety of their vehicles to potential buyers.
“The overuse of touchscreens is an industry-wide problem”
Enlarge / A battle between Ragnar Lothbrok and Oda Nobunaga was unlikely to occur, given the roughly 700 years between their existences. But Age of Empires is a limitless canvas. (credit: World's Edge)
Real-time strategy (RTS) games aren't getting many new titles or mainstream attention these days, but that need not be a problem. Age of Empires 2, one of the best games in the genre—and some would say of all time, period—continues to be playable on modern systems and is even getting new expansions.
Victors and Vanquished gameplay trailer.
Victors and Vanquished, an expansion for Age of Empires 2: Definitive Edition, arrives March 14. It adds 19 scenarios to the base game, allowing you to play as, among others, Oda Nobunaga, Charlemagne, and Ragnar Lothbrok. The campaigns are inspired by the deep community around Age of Empires but spiffed up with voice acting, music, bug fixes, and "quality of life improvements." Some new mechanics show up in the scenarios, including population migration, political decisions, assassinations, and more. It's $13 on launch day, works with Xbox Game Pass on PC (where AoE2: DE is included), and it's on sale for preorder at about $11 until launch.
Oda Nobunaga's realm in Victors and Vanquished. [credit:
World's Edge ]
Developer World's Edge Studios has offered up five expansions for AoE2:DE since its 2019 release, including the Return of Rome DLC in 2023 that shuttled in the civilizations from the original Age of Empires. A big chunk of their inspiration comes from the community. And a huge chunk of that big chunk is Filthydelphia, who had been turning out campaigns like "Kings of West Africa" and "Francis Drake on the Spanish Main" for years. Beyond the maps and army configurations, many of the campaigns contain narrative pieces. "City of Peace" involves a young woman murdered in Madinat al-Salaam, and you, the vizier, must find her murderer. Community scenarios like these make up 14 of the expansion's 19 scenarios.
THE GENTLEMEN sees Eddie Horniman (Emmy nominated Theo James) unexpectedly inherit his father’s sizeable country estate - only to discover it’s part of a cannabis empire. What's more, a host of unsavoury characters from Britain’s criminal underworld want a piece of the operation... Determined to extricate his family from their clutches, Eddie tries to play the gangsters at their own game.
THE GENTLEMEN launches on 7th March 2024 with 8 x episodes.
About Netflix: Netflix is one of the world's leading entertainment services with over 260 million paid memberships in over 190 countries enjoying TV series, films and games across a wide variety of genres and languages. Members can play, pause and resume watching as much as they want, anytime, anywhere, and can change their plans at any time.
When aristocratic Eddie inherits the family estate, he discovers that it's home to an enormous weed empire — and its proprietors aren't going anywhere.
Ezen az 1870-es évek közepén a Gellért-hegy tetejéről készült képen Ferencváros nagy része még nincs beépítve. Jobbra a háttérben épp csak épül az Összekötő vasúti híd első verziója, és a Duna hatalmas területet foglal el a budai oldalból ahhoz képest, ahogy ma ismerjük.
Ez a fotó néhány évvel későbbi, mert már készen van a vasúti híd, de az oda vezető töltés még mindig a vízen át vezet. Szintén készen áll az 1876-ra elkészült "Kopaszi párhuzammű", ami nagyjából a mai budai Duna-part vonalában választotta le a Lágymányosi-tónak elnevezett részt a folyóról. Ennek a gátnak a megépítésére azért volt szükség, mert a Duna hirtelen kiszélesedő részében fekvő két zátony hajlamos volt a zajló jeget feltorlasztani, ami miatt a folyó Ferencváros felé tört utat, árvizet okozva. Érdemes azt is megnézni, hogy milyen széles a Ráckevei-Duna! Ma egyértelműen a Budafok felőli a főág, de akkor ez nem volt nyilvánvaló. Az árvízveszély miatt az 1870-es években kezdték a soroksári-ráckevei ágat feltöltésekkel leszűkíteni, de csak az 1920-as évekre készült el a ma is látható zsiliprendszer. Azóta az az ág szinte állóvíz a főághoz képest...
A Szent Gellért tértől a vasúti hídig tartó mesterséges tavat a századforduló körül kezdték feltölteni, az így nyert területre épült a mai Műegyetem régi tömbje a Bertalan Lajos utca vonaláig. Ez a fotó 1926-ban készült, és már felismerhető rajta a mai városszövet egy része: a Gellért szálló, a bérházak által szegélyezett Bartók Béla - akkor még Fehérvári - út, a távolban pedig a Kvassay-zsilip az immár keskeny soroksári Duna-ággal. Az is látható, hogy az Összekötő vasúti híd más, mint az előző képeken: ezt a "változatot" 1909 és 13 közt építették - szerény véleményem szerint ez volt a legszebb az összes közül. Még mindig megvan viszont a Kopaszi-zátony a Lágymányosi-tó közepén.
A következő nagy változás az 1937-ben átadott Petőfi - akkor Horthy Miklós - híd építése volt. Ehhez a tó jelentős részét feltöltötték, nagyjából a túlparton fekvő Haller utca vonaláig. A feltöltés anyaga az akkoriban zajló építkezések közben kitermelt föld, illetve a bontások - állítólag például a Tabáné - törmeléke volt. Sínmániásként érdekes még számomra a szálloda bal sarka mögött sejthető hátsó íves vágány: ez a tétényi és törökbálinti HÉV végállomásához tartozott!
Bizsergeti az agyamat az, amikor van mit írni egy autóról, főleg, ha valamilyen tágabb értelemben vett kontextusba lehet helyezni a világ legcsodálatosabb műszaki termékét. Megszokhattátok már, hogy geopolitikai, gazdasági, filozófia, esztétikai és kulturális síkon is szeretem vizsgálni az autóipart, és a Volvo EX30 mindenben ad releváns témát.
Az "olcsónak" beharangozott kis Volvoval való ismerkedés közben rekord idő alatt fog eldőlni az érdeklőben, hogy melyik oldalra fog helyezkedni az "idegenkedő" és a "haladár rajongó" skálán.
Pontosan emiatt a körülmény miatt kell nagyon óvatosan fogalmaznom, és kellő távolságtartással kémlelnem a modellt. Értem, hogy ki miért áll egyik vagy másik oldalra. Egyrészt: szeretem, ha polarizál egy autó. Mer valamilyen lenni. Másrészt: szeretném, ha eljutnánk oda, hogy mindkét tábor "érzéseit" kellő tisztelettel tudnánk elemezni.
Kicsit messziről kezdem. A Geely jelenleg az egyetlen olyan kínai autóipari vállalat, amelynél az autó iránti rajongás és érdeklődés érzékelhető. Li Shufu valami olyasmit testesít meg, amit lehet kínai "car guy"-ként értelmezni. Impériuma egyrészt alapvetően független a párttól, formálisan biztosan, másrészt az elmúlt közel két évtizedben nagyon jó érzékkel és időzítéssel indult bevárásló körútra a világon autómárkák, szakemberek, technológiák kapcsán.
Sokáig a Volvo volt "a" mutogatható trófea a kínaiak kezében, a belépő a komolyan vehető gyártók ligájába. A helyzet döbbenetesen rövid idő alatt változott. Ma nem a Volvo húzza a kínaikat, hanem a Geely farvizének örvényében mozog a svéd gyártó. Ez nem feltétlenül jelent rosszat a márka fennmaradására nézve, de a technológia transzfer iránya megváltozott.
Az EX30 az egyik legjobb példa erre. Kiválóan demonstrálja azt is, hogy a Geely érti, hogy mit mivel kell kombinálni ahhoz, hogy adott helyzetből a lehető legjobbat hozzák ki üzletileg.
A kis Volvo az immáron szintén a Geely-hez tartozó Smart újdonságával mutat szoros rokonságot, akkor is, ha az EX30 és a #1 nem sok közös vonást mutat elsőre.
A csomag "tartalma" röviden: ízléses és igényes skandináv dizájn jó vezethetőséggel vegyítve, alapvetően kínai gyártásból eredően költséghatékonyan előállítva, csalogató belépő árcédulával, elérhető "prémium"-ként tálalva, sokkal kevésbe patinás márkák hasonló autóinak ára alá pozicionálva.
Nem kell hozzá óriási jós tehetség: ez menni fog, szerte Európában.
A formaterv valóban kiemelkedő, de ezzel hozza is az elvártat a Volvo. Különösen a lassan leváltásra kerülő aktuális XC90 óta bevezetett dizájn nyelvvel igazán önazonos a göteborgi márka, a letisztultság a biztonság üzenetével kombinálva, egy-két elejtett, de igenis hangsúlyos részlettel ízlésesen díszítve, jó arányokkal együtt megfelel annak az imázsnak, amit szeretnek magukról mutatni a Volvo-sok. A visszafogott akadémikusok autója.
A belső, az már egy más kérdés. A középen állítva szomorkodó kis tablet és a teljes sivárság lehet, hogy valakiben az otthonosság érzetet alakítja ki, elvégre van, akinek tetszenek a trafóháznak álcázott méregdrága családi házak is, én feszengek az ilyen környezetben, és ezen a ponton annak is elárultam, hogy melyik csapatban játszom, aki eddig nem sokat olvasott tőlem, és nem volt neki egyértelmű, hogy mit fogok érzeni az EX30-ban.
Lehet velem vitatkozni erről, de én nem szeretem, ha a spórolást haladásnak adják el nekem. Még akkor sem, ha relatív kedvező áron teszik mindezt. A részletgazdag kialakítás a hiányával hívja fel magára a figyelmet a Volvo-ban. Ez lehet ízlésbeli kérdés, nyilván, a kezelhetőség viszont elég objektív kritériumok szerint megy, és azt gondolom, hogy itt van egy ellentmondás a márka vásárlókörének elvárása és a valóság között.
A teszlásodás szerintem méreg egy klasszikus értékeket valló márkánál. Aki az elidegenedett techy világban érzi jól magát, az Tesla vevő lesz, annak egy közel 100 éves márka akkor sem lesz elég "menő", ha a lehető legközelebb akar kerülni az autótlanítás érzéséhez.
Onnan indulunk, hogy nincs egyetlen gomb már a kulcson sem. Gyakorlatilag egy token, amit a zsebünkben hordunk. Értem, hogy ultramodern, de akkor vagy csináljuk rendesen, és mondjuk azt, hogy eleve nem vesszük már emberszámba sem azt, akinek nincs applikációja az alapvető életfunkcióinak kivitelezésére is, és teszünk mindent a telefonra, vagy legalább azt a két gombot a kulcson helyezzük el, amivel egyértelműen ki és be lehet zárni egy autót.
Bennem egy alapvető idegességet idéz elő, amikor egy autó rám erőlteti magát az állandó vibrálásával. Nem szeretném, hogy ki-be zárja magát amikor körülötte, de nem "vele" van dolgom. Azt sem szeretném, hogy világítson, meg "feléledjen" amikor közeledek felé. Majd én eldöntöm, mikor nyitom ki, mikor adok rá gyújtást, mikor szeretném, hogy kapcsolatba lépjek vele.
Nem gondolom, hogy az egyetlen lennék ezzel az igényemmel, így most a tech világból átnyargalt újhullámos autós véleményformálók tudatos ellenpólusa leszek ebben.
A start/stop "nyilván" hiányzik itt is. Nálam ez egészen konkrétan kizáró ok lenne a vásárlásnál. Az állandó készenlét érzése frusztrál. Az autó nekem autó, az okostelefon, tablet, bármi, meg egy külön eszköz, és véletlenül sem szeretném, ha rám erőltetnék még itt is, hogy folyékony átmenet képződjön ebben köztem, a digitális eszközöm és az autóm között. Az információ "overkill" világában az autó egy oázis, ahol pillanatokra nyugalmat találhat az ember. Nem egy további felhangosítója a digitális zajnak. Szerintem.
A gombok eltűntetése, mint öncél, cseppet sem segíti a hétköznapi használatot. Kezdve azzal, hogy kell egy kis idő, hogy rájöjjünk, hogy miért nem tudjuk lehúzni a töltőről az autót. Amíg nincs 100%-on az akku, a tableten kell megnyomni egy gombot, hogy elengedje a kábelt. Eddig ugye elég volt rányitni kulccsal az autóra. De hát itt nincs nyitógomb.
Az ajtón semmilyen gomb nincs. Egyiken sem. A könyöklő "modulon" van, nem túl kézre eső helyen két ablakemelő gomb, itt is elkövették azt a hibát, ami már a C Vectrában is rettenetes ötlet volt, az ID családban is mindenki gyűlöli: előválasztó gombbal kell első vagy hátsó ablakokra vontatkoztatni őket.
Tükörállítás: tableten keresztül, a nem túl nagy találati aránnyal működtethető kormánygombok segítségével. Világítás? Tableten. Meg úgy nagyjából bármi, szintúgy. A bal bajuszkapcsoló végén van egy körbetekerhető kezelőszerv, ami az ablaktörlőt működteti, de hogy mely állásban van, és éppen mit csinál, az elég esetleges.
Tény, én nem szeretem ezt. Sőt, nekem ez rémálom. Azt viszont állíthatom, hogy ha 23 év autóteszteléssel a hátam mögött, egy hét után sem megy semmi intuitív módon az autóban, és inkább hozzá sem nyúlok, akkor a hiba nem az én készülékemben van. A hatvan pluszos korosztály zömének pedig szinten nem lesz élvezet ez.
A tablet bal felső sarkában van a sebességkijelzés, hiszen a vezető előtt semmilyen műszercsoport nincs, csupán a szenzor, amely a szemünk mozgásából figyeli, hogy az útra koncentrálunk-e. Természetesen vad csilingelésbe kezd abban a pillanatban, hogy állítani akarunk a klímán, a zenén, a bimbamolások végeláthatatlan forrásian. Azért szól ránk az autó, mert kezelni akarjuk az autót. Ami ránk szól, mert kezelni akarjuk. Világos.
Lehet boomerezni, vállalom, de én jelentős mennyiségű pénzt vagyok hajlandó a jövőben fizetni azért, hogy ez ne kínozzon engem egy autóban. "Pénzért gombot", üzenem ezúton a gyártóknak. Csak azért, mert nem vagyunk olyan hangosak, még vagyunk egy páran ezzel az igényünkkel.
Milyen vezetni? Jó! Hátsó kerekes, azaz nincs hajtási befolyás, a tapadás értelemszerűen remek száraz körülmények között, enyhe nedvesség mellett kicsit darabosan szabályoz a menetstabilizáló és kipörgésgátló, de összességében kezesbárány az EX30. A kormányzás beállítástól függetlenül elég távolságtartó, a futómű feszes, de nem kényelmetlen, ugyanakkor nem is rugózik olyan "húsosan", mint egy német autó, a komfortra azonban így sem lehet panasz. A gyártási minőség a benyomások alapján igen tisztességes, egyes nagyobb Volvók szintjét is felülmúlja.
Érezhetően jobban megy, mint a legtöbb konkurense, kérdés persze, hogy a Volvo ügyfelek ezt mennyire igénylik, és mennyire számháború mindez. Ami szembetűnő: nehezen tudtam megsaccolni a súlyát, mert a ténylegesnél könnyedebbnek tűnik az EX30, és ez nem csak az ereje miatt van így.
Két akku kémia, két hajtás és két akku méret között lehet választani. Létezik az egyszerűbb, kisebb, LFP akksis verzió 14,5 millióért, a nagyobb, bruttó 69 kWh-s NMC akksis verzió gyorsabb töltési sebességgel 2,1 millióval drágább, a két motoros, közel 430 lóerős csúcs kivitel 20,4 millió. Mindenki döntse el maga, hogy ez "olcsó"-e.
130-as tempó mellett a tesztelt NMC akksis hátsókerekes verzió közel 30 kWh/100 km-es fogyasztást produkált, amit kedvezőnek nem tudok nevezni. A mindennapi közlekedésben 23-25 körüli értékek jöttek ki, elmaradt tehát a várt jelentős mértékű hatékonyság növekedés az XC40 villanyosához képest. A "frunk" léte örvendetes, még ha nem is nagy.
Volvo-t eleve nem a motorjaiért vett az ember különösen nem, amióta egy 4 hengeres blokk jelenti a "csúcsot" mindenhez. A villanyosítás jól áll tehát a márkának, de a 272 lóerős alap helyett egy kisebb teljesítményű, ugyanakkor kevesebbet fogyasztó kivitel bölcsebb döntés lett volna. A kezelhetőség hagy kívánni valót maga után, a rendszerben bőségesen van "bug", de ezeket később javítják majd, remélhetően. Minden ellentmondásával együtt egy remekül beárazott, szép és biztonságos, jó imázsú autót kínálnak a svédek, kínai alapon. Sikeres lesz, ebben biztos vagyok. Akinek könnyebben kezelhető, takarékosabb autó kell, annak ott a Niro vagy a zseniális Megane E, ami sokkal takarékosabb. Az ID.3 jóval tágasabb, jobb a futóműve és fordulékonyabb de közel sem ilyen szép, a Stellantis villanyautóinak jelenlegi generációja bizony hervadtabb, az MG 4 nem annyival olcsóbb, hogy izgalmasabb legyen, a BYD meg lehet, hogy jobb akkuval rendelkezik, de szintén nem ilyen kívánatos.
Az ország számos területén jelent meg és ugrásszerűen nőtt az aranysakál állománya – ennek okaira magyar kutatók már rá is jöttek –, ezeken a helyszíneken több nagyvadfaj (dám, őz) egyedszáma drasztikus módon csappant meg, így a sakál megjelenése erős indulatokat váltott ki a vadászokból. A Pilisi Parkerdő Zrt. mégis arra törekszik, hogy ez a ragadozó gazdagítsa a faunát a területein, írja a nimrod.hu.
Dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes a lapnak arról beszélt, szerencsés helyzet, ha az erdőkezelés és a vadgazdálkodás egy kézben van adott területen, ez komplex szemléletet tesz lehetővé. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei úgy vélik: az erdőkezelés és a vadgazdálkodás szerves egységet alkotnak, az erdő elképzelhetetlen vad nélkül, sőt, az optimális sűrűségű vadállomány hasznot is hajt az erdőnek, ahogy a túl nagy populáció pedig már inkább károkat okoz.
Hozzátette, az erdő hasznában nem pusztán a kitermelhető famennyiséget látják, hanem olyan ökoszisztémát, ami – többek között – hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához, a levegő tisztaságához, a rekreációhoz és képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Mint rámutatott, ez utóbbi évről évre nagyobb kihívást jelent és próbára teszi az erdőket.
Nyilvánvaló, hogy minden terület nem keríthető be, a sok kerítés nem jó a vadnak. Ezért mi a természetes közeg adta lehetőségekkel igyekszünk élni, megpróbáljuk azokat használni. Ez azt is jelenti, ha vannak ragadozók, akkor azok fitten, egészségesen tartják a vadállományt, és ezzel számos hasznot is hajtanak az erdőnek
– fogalmazott.
Példaként említette a szomszédból az afrikai sertéspestist. Mint mondta, ha egy szakadékos, sűrű növényzetű részen elhull egy vaddisznó – nem biztos, hogy a tetemet valaki megtalálja. Ha nincs ragadozó, akkor a maradványok fél évig, vagy még tovább fertőzőképesek maradnak és viszik tovább a betegséget az állomány többi részére. Ha ragadozó fogyasztja el, akkor sokkal hamarabb eltűnik a területről a fertőzésforrás. És ez csupán egy a ragadozó „hasznai” közül, mutatott rá.
„A mi szakmai véleményünk, ha az adott területen van egy ragadozó, akkor azt ne akarjuk tűzzel-vassal kiszorítani, hanem inkább keretek közt próbáljunk meg okosan élni az általa kínált lehetőségekkel. Világos, az sem jó, ha valami – adott esetben az aranysakál – túlszaporodik. Természetes ellensége például a szürke farkas, de a területünkön még nem találkoztunk vele, ezért nekünk kell szabályozni az állományt. Vadászaink tehát lőhetik az aranysakált, nincs megtiltva nekik, de csak ésszerű határok között. Arra az optimális helyzetre törekszünk, amit a farkas jelenléte eredményezne” – folytatta.
Summa summarum, az aranysakálra szükség van a faunában, kedvezőnek ítélik, ha egy létszámában ugyan kisebb, de egészségesebb vadállomány él a területen.
Országszerte dübörög a kárókatona gyérítési szezon, a napokban a békési halőrök is odatették magukat.
Korábban számos alkalommal írt a Sokszínű vidék a falánk madarak és a horgászok találkozásáról. A tekintélyt parancsoló madarak az utóbbi évtizedekben annyira elszaporodtak a hazai folyók mentén, hogy táplálkozásukkal komoly károkat okoznak a halászati szövetkezeteknek.
A horgászegyesületek kiképzett munkatársai szabályos keretek között, engedély birtokában, sörétes puskával riasztást és gyérítést végezhetnek ebben az időszakban.
A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége Facebook profilján beszámolt az újabb sikerekről.
Az egyesület munkatársai január 16-án a Sebes-, Berettyó- és Kettős-Körös felső szakaszán, másnap pedig a Kettős-Körös középső szakaszán kárókatonát riasztottak és gyérítettek. A feladat ezúttal sem volt egyszerű, a madarak sokat tanultak a korábbi években történt összecsapásokból.
Pixabay
A Körösök mentén az első nap 11 egyed, a második napon 14 darab hatalmas étvágyú madár került terítékre.
A békési horgászok bejegyzésükben megköszönték a gyérítésben részt vevő területileg illetékes vadásztársaságok segítségét.
A szakirodalom szerint a kárókatona naponta fél kiló halat fogyaszt el. A kárókatona sok esetben csak megsebzi a halakat, a pórul járt állatok így később a sérülés miatt pusztulnak el.
Ha angol humorról van szó, akkor Benny Hill neve biztosan előkerül Charlie Chaplinével, Stan és Panéval vagy Rowan Atkinsonéval együtt. A 20. század egyik legnagyobb nevettetője pontosan száz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot.
1924. január 21-én született Southamptonban Benny Hill angol filmkomikus.
Néhány évesen már magával ragadta a film és a rádiózás világa. A kedvenceit igyekezett leutánozni, legfőbb eszményképe Charlie Chaplin volt. Ekkor is használta sokszínű mimikáját, változtatta akcentusát, be is öltözött a szerepek kedvéért, amiket akkoriban még főként a gardróbszekrény tükrének adott elő.
Annyira beszippantotta ez a világ, hogy iskoláit sem fejezte be, inkább munkát vállalt ideiglenesen egy színitársulatnál. Aztán dolgozott könyvelőként, mindenesként, tejesemberként is.
1942-ben behívták a hadseregbe. Nem szerette a katonaéletet, de szerencséjére harci tevékenységben nem kellett részt vennie. A fegyverszünet után áthelyezését kérte a Hadsereg Szórakoztatási Főosztályához, és teljesítették is a kérését. A haderő tagjainak tartott turnék során sikerek és kritikák egyaránt érték. Egy tiszt például kijelentette, hogy egyáltalán nem vicces, amit a színpadon csinál – ő pedig mindig is nagyon érzékenyen fogadta a kritikát. Szerencsére azonban mellette állt Harry Segal őrnagy (későbbi barátja és munkatársa), aki nem hagyta, hogy ez elvegye a kedvét az előadásoktól. Későbbi ügynökét, Richard Stone ezredest is a hadseregnél ismerte meg – ő volt az, aki felismerte, hogy Hill sokkal tehetségesebb annál, hogy apró szerepekben pazarolják el a tehetségét.
A hadseregben vette fel a Benny nevet is (eredeti keresztneve Alfred volt), egyik mintaképe, Jack Benny amerikai komikus iránti tiszteletből.
1949-ben a BBC-hez szerződött, eleinte rádiós műsorvezetőként tevékenykedett, majd megkapta első televíziós műsorát. A Hi There! című szériában alapozta meg komikusi karrierjét. Hill abszolút a televíziózásban látta a jövőt, pedig akkoriban még a színházi társadalom féltékenyen szemlélte ezt a területet, a színészek nemigen vállaltak tévés szerepléseket, mert volt, hogy utána megtagadták tőlük a színpadi szerepeket. Benny viszont szerette, hogy a jeleneteket újra lehetett venni, így nem volt probléma, ha a nézőközönség esetlegesen nem pozitívan reagált egy-egy viccre.
A Benny Hill-show 1955-ben indult útjára, mely eleinte nem volt egyértelmű siker, de folyamatosan javított rajta, így hamar befutott. Az 1954-55-ös évad televíziós személyiségének őt szavazták meg.
Az előadásaiban kevés férfi és sok csinos lány között ő játszotta a főszerepeket. Pikáns humorral, időnként trágársággal fűszerezett műsoraiban eleinte tejesembert játszott, később a klasszikus angol komikus-úton haladt: munkásklubot, revüt és úgynevezett mólóvégi show-kat rendezett.
Fontosabb filmjei: Ki tette ezt? (1956), Csajok az erdőben (1957), Repülj az égig (1960), Szentivánéji álom (1964), Hogyan repültem Londonból Párizsba? (1965), Csitt-csatt, bimm-bumm (1968), Az olasz munka (1969), A pincérek (1971), Nézz valami vicceset (1977), Őrség (1986). Számos videója jelent meg, életéről több könyvet írtak.
Benny Hill 1969-ig az állami BBC-nél szerepelt, majd átszerződött a független Thames tévéhez. Műsorát 127 országba adták el, ő lett akkoriban az egyik legismertebb színész a világon. Képernyőre került a keleti blokkban, Kínában, Magyarországon és a Szovjetunióban is. Angliában az ő műsorai vezették a nézettségi listákat. Időnként lemezt is kiadott egyszerű, pajzán dalocskákkal – ezzel is sikert aratott.
Egy anekdota szerint egy amerikai börtön takarodójának időpontját megváltoztatták 23:30-ról 23:00 órára. Ám az Egyesült Államokban általában este tizenegykor tűzték műsorra a Benny Hill-showt, így a rabok nem nézhették volna többé. Emiatt szinte börtönlázadás tört ki, a rabok felgyújtották ágyaikat, a vécéket eltömítették, egyszóval hatalmas balhét csináltak. A történet Benny fülébe is eljutott, aki jól szórakozott ezen.
Annyira ragaszkodott kollégáihoz – mint például a nála jóval alacsonyabb, idősebb, kopasz Jackie Wrighthoz (jellegzetes jelenet volt, amikor megütögeti a fejét Hill), hogy amikor 1983-ban megbetegedett és nem állt többé kamerák elé, az új jelenetekbe a régi felvételekből bevágta ő is, a közönség nem is sejthette, hogy már nem is él a szereplő.
A show-ját még Emmy-díjra is jelölték, de nagyobb elismerést jelentett számára a Chaplin-díj 1988-ban, mellyel együtt Eugene Chaplin, a művész fia körbevezette Bennyt édesapja svájci házában. A tévészobában Eugene megmutatta azt a polcot, amelyen a Benny Hill-show-kat tartalmazó videókazetták sorakoztak. „Apám itt szokott üldögélni, és mindig téged nézett. Az volt a véleménye, hogy te vagy a legnagyobb” – idézte fel emlékeit a fiú.
A Thamestől végül 1989-ben kidobták, arra hivatkozva, hogy zaftos helyzetkomikumra épülő tréfái elavultak, primitívek, szexmániások és sértik a női egyenjogúságot. Ez utóbbi vádat Hill a maga keresetlen modorában hülyeségnek minősítette. A hivatalos közleményben az állt, hogy pár éves szünet következik, mert a művész pihenni és utazni szeretne.
Élő fellépéseket nagyon ritkán, hosszas unszolás után vállalt csak, mert rettenetesen izgult előttük, sőt, félt. Ahogy idősebb lett, egyre kevésbé volt rávehető ilyenekre.
Benny Hill sohasem gondolt házasságra. 67 évesen egyszer azt mondta:
Szellemileg egy 17 éves kamasz szintjén vagyok, azaz túl fiatal a nősüléshez.
Élete végén visszavonultan, elfelejtve élt.
Utolsó hónapjaiban szívpanaszokkal küszködött, halálát is szívroham okozta, 1992. április 18-án halt meg Londonban. A szomszédok, mivel napokig nem látták, értesítették a rendőrséget. Amikor feltörték londoni lakását, már napok óta halott volt. Azt is feltételezik, hogy halálra ette magát. Orvosai fogyókúrát javasoltak a 108 kilós komédiásnak, de ő nem fogadta meg a tanácsokat. Egy amerikai show-műsorában maga is gúnyt űzött nagy étvágyából.
Becslések szerint Benny Hill vagyona több mint 30 millió dollár volt, behajtatlan fellépési díjai további százezreket tehettek ki.
Nincs szükségem több pénzre. Vehetnék Rolls Royce-t, de jobban szeretek gyalogolni
– mondogatta.
Sem autója, sem saját háza nem volt, a siker külső jeleit nem hordta. Legértékesebb tárgyai a tévéje és a videója voltak. Volt viszont más, amire nem sajnálta a pénzt: a jó éttermekre, a jó szállodákra és az utazásra (például sofőrre). Imádott ugyanis utazni. Folyékonyan beszélt franciául, németül, spanyolul és olaszul – s mindezeket hallás után tanulta.
Szülővárosában, Southamptonban helyezték örök nyugalomra, sok százan kísérték utolsó útjára. Lelkes hívei közé számított Frank Sinatra, Burt Reynolds, Michael Caine, Liza Minelli, Clint Eastwood és Michael Jackson.
Az IPA adja kézműves kategória harmadát, így aztán nem tévedhetünk nagyot, ha a huszonegyedik század első évtizedeit az IPA korszakának nevezzük. Ennek a sörnek már nem sok köze van a klasszikus inida pale ale-hoz, ezért már csak az ebből született mozaikszó emlékeztet az eredetire.
Az IPA népszerűsége a sörfőzők körében nem annak köszönhető, hogy a bőven adagolt komló elfedi az ízhibákat, hanem mert szinte végtelenek a variációs lehetőségek. A sörgyártók az IPA főzésekor sokféle alapanyagot használnak, így kakaót, kávét, gyümölcsöt, zöldséget, fűszereket, gyógynövényeket is.
Ugyancsak az újhullámos sörfőzőknek köszönhetjük olyan eljárások újrafelfedezését, vagy éppenséggel kifundálását, mint a dry hopping (hidegkomlózás), a double dry hopping, a komlószüret után főzött frisskomlós IPA.
Az IPA kínálta lehetőségeknek (is) köszönhetően jöttek ismét divatba a szűretlen sörök, hozták vissza a sörfőzésbe a laktózt, vagy a vaníliát és a zabot. Van már hazy IPA, fekete IPA, gyümölcsös IPA, egy és százkomlós egyaránt, ahogy legújabban divatba jött a borkészítéshez használatos Brettanomyces élesztőtörzzsel erjesztett brettes IPA és a száraz pezsgőkre emlékeztető Brut IPA is.
Szóval az IPA továbbra is a sörforradalom zászlóvivője és ahogy a sörfőzők szabadon szárnyaló fantáziáját elnézzük, lesznek meglepetések a jövőben is.
Habarics Béla mesés fotói több alkalommal szerepeltek már a Sokszínű vidéken, ahogy írtuk, legutóbb a Szamosköz idős diófáiról készített pazar képsorozatot.
A közelmúltban újabb bravúros fotót kattintott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.
Habarics Béla
Ezen a képen egy bedőlt fa látható a Holt-Szamoson. Ez a fotó drónnal készült. A hidegbetörés után voltam kint, a védett területet ellenőriztem. Ezt a fát már többször fotóztam, ezért célirányosan kerestem, de sajnos a mellette lévő csónakot felvették, pedig azzal szerettem volna megörökíteni. De azért csónakos képek is készültek…
Megkeresésünkre Habarics Béla a csónakos felvételeket is megmutatta. Ám ezek a képek is “becsapósak”, nem könnyű eldönteni, pontosan mit is ábrázolnak.
A szatmári természetvédő felvételein első ránézésre semmi különös sincs. Miután jobban szemügyre vesszük a képeket, láthatóvá válik, hogy a különös fákat más szemszögből fotózta, mint a szokványos téli tájképeket.
A grafikus, rajzos hatású képeken az emlős- és madárlábnyomok is új értelmet kaptak.
Az éles szemű természetbarát a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, tájegységvezető és őrszolgálatvezető helyettes. A természetvédő nyolc kollégájával közösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye országos és nemzetközi védett területeinek a felügyeletét biztosítja.
A lelkes természetfotós a beregi vidék változatos élőhelyeinek és ritka fajainak népszerűsítését elsődleges feladatának tekinti.
A daruvonulás Kelet-Magyarország hangulatos őszi élménye. Egyre népesebb csapatok már szeptember végén meg szoktak jelenni a Hortobágyon, tavaly ősszel rekordszámú, 195 000 madár tartózkodott éjszakázóhelyein.
MME / Tokody Béla
Október végén a darvak szépen lassan elhagyják a Hortobágy térségét, és a Dél-Alföld nagy vizes élőhelyei felé veszik az irányt. A szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó, Kardoskút mellett egyre nagyobb számban vonulnak át a vajdasági Kanizsai-járás területén.
A darvak a klímaváltozás következtében hazánkban is megpróbálkoznak az átteleléssel. Mindig voltak kisebb csapatok, néha egy-két ezer állat is próbálkozott, de 2024 januárjában rekordszámú állatot számláltak a szakemberek.
Január közepén az ornitológusok a kifejezetten hideg, téli időjárás dacára közel 15 000 darut számoltak az esti behúzáson.
A szegedi Fehér-tó és a vajdasági Kapitány-rét mellett a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádi-pusztákon éjszakáztak a madarak.
Eredetileg a darvak Észak-Afrikában, illetve a Közel-Keleten telelnek, de a klímaváltozás következtében egyre nagyobb számú csapatok áttelelésére számíthatunk, a valószínűsíthetően egyre gyakoribb hazai költések mellett.
A tuják már több évtizede divatos és közkedvelt növények a kertekben, gyakran tucatszám ültették elválasztó sövényként a kerítés mellé, az utóbbi években azonban egyre több hír jelenik meg arról, hogy valami miatt az ország egész területén kezdenek barnulni a leveleik, száradnak és pusztulnak el.
A jelenséggel mi is találkoztunk munkánk során. Egy nagykanizsai portán például egy komplett tujasor száradt ki, így született meg egy csodás dekoráció a betonfalon. Esztáron pedig egy bográcsozó épült a kiszáradt tuják helyén.
Sajnos egy országos jelenségről van szó, amire egyre több kertész, szakember hívja fel a figyelmet. Úgy látszik a telet sem lehet megúszni, a napokban ugyanis az egyik olvasónk küldött nekünk egy fotót a három méteres smaragd tujájának a megbarnult, elszáradt leveleiről:
A fotót megmutattuk Tudós-Konkoly Andrea dísznövénykertésznek, aki korábban már nyilatkozott a témában és arra hívta fel a figyelmet, hogy a tuják nem bírják már a magyarországi klímát. Az utóbbi években hatalmas a szárazság, aszályosak és forróak lettek a nyarak, ezért a smaragd tuják kiszáradnak. A nyolcvan százaléka már kiment az országban ezeknek a növényeknek.
Amit pedig a képen látunk az még az őszi megbetegedés eredménye, amiért szintén a klimatikus viszonyok felelősek és persze a gombabetegség, aminek viszont kedvez ez az időjárás
– emelte ki a dísznövénykertész.
A tuják ebben a megváltozott életkörnyezetben meggyengülnek, kevésbé ellenállóak és sokkal könnyebben betegítik meg a kórokozók. A szakember szerint ennek a növénynek sok eső, párás levegő, hűvösebb klíma kellene, hogy jól érezze magát, az éghajlatváltozás miatt azonban nem valószínű, hogy a smaragd tuja megmaradására esély lenne.
wikimedia commons
A tuja gombás megbetegedései közül ősszel a kabatinás hajtáselhalás támad, tavasztól pedig a pikkelylevél-barnulás. A rovarok közül az egyik leggyakoribb a tuja aknázómoly, melynek lárvái a levelekbe fúródva okoznak kárt: elsárgul-barnul a hajtáscsúcs, végül lehullik. De a pajzstetű sem kíméli a tujákat, melyek ellen a védekezés komoly kihívást jelent: tavasszal és a nyári rajzás előtt lehet kiirtani őket a megfelelő szerekkel. De a boróka-díszbogár is nagy pusztítást végez, ami a száraz melegben szaporodik, és elsősorban a legyengült növényeket támadja. Ez a rovar a tuja fás részeiben okoz károkat, és ahogy egyre inkább akadályozza a nedvkeringést, úgy szárad ki a bokor.
Ujvári Péter, a NövényDoki szaktanácsadó cég tulajdonosa szerint a Boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva) a felelős a tuják nagy számú pusztulásáért. A bogár lárvája a fás részeket károsítja, benne a szállítóedénynyalábokat elrágja, ennek hatására a fölötte levő rész elszárad. Kezdetben csak kisebb elhalások figyelhetőek meg, majd egyre nagyobbak, ahogy a növény gyengül.
A szakember szerint a boróka-tarkadíszbogár esetében, csak a kifejlett, éppen rajzó egyedek ellen tudunk permetezni, mivel nincs olyan növényvédőszer, ami felszívódna a fás részbe – ami a lárvák ellen hat. A védekezést tovább nehezíti, hogy a rajzása elhúzódó, így tavasztól-őszig bármikor megjelenhetnek.
Már alkalmatlan a magyarországi éghajlat a tuják és a fenyőfélék számára, ezért is lehet országos jelenség a barnulás, kiszáradás. Az aszály és a légköri szárazság kedvez a betegségeknek is, nekem most egy több mint két és fél méteres, három méter átmérőjű cukorsüveg fenyőm száradt el, ami ráadásul egy tó partján állt
– mondta el a Nagykörűn élő ismert kertbarát, Grosz Tamás, aki hozzátette, hogy akkor javult kicsit az állapota a fának, amikor kétnaponta megpermetezte sima vízzel, de nem lehetett már megmenteni.
wikimedia commons
Szétvágtam az ágakat és megnéztem a belsejét az elszáradt részeknek, és barna foltokat lehetett látni, ami gombás megbetegedésre utal
– tette hozzá.
Megtudtuk, azt is, hogy hiába van már esős idő késő ősszel vagy télen, mert már megkezdték a növényben a pusztítást az aszályos időben támadó kórokozók. Tamás elmondta azt is, hogy amikor repülő rovarok jelentek meg a fa koronája körül, akkor az Unifosz 50 EC permetszerrel sikerült azokat eltüntetni, így a rovarok nem okoztak kárt.
Ami pedig a jövőt illeti, azt a tanácsot kaptuk, hogy többé ne ültessünk tujaféléket és fenyőket sem, mert nem fognak sokat élni…
Habár az utóbbi időben egyre többfelé hallani, hogy a szélerőművek fejlesztése zöld utat kap, a jogszabályi háttere ennek még nem látszódik. Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondása szerint a következő változások várhatóak:
A szélerőművek telepítésére vonatkozó, lakott területtől számított védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre csökken.
Az állam nem kívánja pénzügyi támogatásban részesíteni a fejlesztéseket.
A minisztérium meglátása szerin 1-1,5 GW-nyi összkapacitás valósulhat meg gazdaságosan Magyarországon.
Legkorábban az erőművek 2029-es belépésével lehet kalkulálni, főként a hálózati csatlakozások szűkössége miatt.
A számításaink szerint ezzel szemben:
Megközelítőleg 16 GW szeles kapacitást lehetne gazdaságosan telepíteni itthon, ami a piaci áraknál alacsonyabban volna képes villamos energiát termelni mindannyiunknak (és ez csak a gazdaságossági megközelítés, a technológiai potenciál közel 100 GW).
Csak politikai akarat és hivatali eljárás kérdése, hogy mennyi akadályt gördítünk az újonnan belépő erőművek elé, amelyek már 2026-ban be tudnának lépni a magyar árampiacra.
Az északnyugati országrész rendelkezik a legnagyobb szeles potenciállal, de a középső és keleti országrészekben is vannak kedvező területek.
A szeles és napelemes termelés jól kiegészíti egymást, mert eltérő napszakokban termelnek, ráadásul földrajzilag is máshova koncentrálódnak ezek az erőművek (szél – északnyugat, nap – Alföld), azaz az a hálózati csatlakozással kapcsolatos átfedés miatti aggodalmak alaptalanok.
Míg a szeles kapacitás bővítésénél rendre felvetik a hálózati csatlakozás problémáját, érdekes módon ez a tervezett gáztüzelésű erőműveknél vagy Paks 2 esetében nem kerül elő.
A most tervezett bővítés tizenhatszorosát is meg tudnánk oldani gazdaságosan
A REKK-AIT friss kutatásában azt vizsgáltuk, hogy mekkora a hazai szélerőművi potenciál, mind gazdasági, mind pedig technológiai értelemben. A technológiai potenciál az említett 1 GW-nak közel 100-szorosa, figyelembe véve a szabályozás telepítési korlátait: számításainkban a szélerőműnek lakóövezetektől legalább 1 km-re kell feküdnie és nem lehet természetvédelmi területen és épített környezetben.
A legjobb területek Északnyugat-Magyarországon helyezkednek el, de ellentétben a közvélekedéssel, a középső és keleti országrészekben is vannak olyan területek, amelyek kedveznek a szélerőművi termelésnek.
A térképen sárgával jelölt részek olyan területeket mutatnak, ahol már gazdaságosan lehet szélerőműveket telepíteni és működtetni. Ausztriában számos szélerőműpark épült hasonló adottságú területekre.
Szélenergia potenciál Magyarországon. Kép forrása: REKK
Ha a szomszédos Ausztriával vetjük össze a jelenlegi helyzetünket, akkor a különbség még látványosabb, holott a határ innenső oldalán is ugyanúgy fúj a szél.
Adatvizualizációk: Major-Takács Eszter
A technológiai potenciál mellett fontos a gazdasági potenciál vizsgálata is. Erre a bevett mutató az ún. levelized cost of electricity (LCOE), amely azt fejezi ki, hogy az erőmű működése alatt mi az az átlagos áramértékesítési ár, amely mellett megtérülővé válik a beruházás. Ez a mutató figyelembe veszi
a beruházási költségeket,
a működtetési költségeket,
a beruházó profitját, illetve
a várható kihasználtságot is.
A lenti ábrán látható, hogy szélerőművi kapacitásokkal megközelítőleg 40 TWh (ez megközelítőleg 16 GW kapacitásnak felel meg) villamos energia termelhető 60 €/MWh-os árszint alatt. A havi villamosenergia-árak 2020 óta nem voltak tartósan ilyen alacsonyan, és a jövőbeli várakozások is 60-90 €/MWh-ás árakat jeleznek előre.
Kép forrása: REKK
Ez azt jelenti, hogy a jelzett 16 GW potenciális kapacitás a piaci áraknál alacsonyabb költségen tudna villamos energiát termelni.
Adatvizualizáció: Major-Takács Eszter
További érdekesség, hogy a gazdasági potenciált mutató ábrán látható, hogy hasonló potenciállal bír hazánk, mint Románia. A szomszédunkban már 3 GW feletti szélenergia-kapacitás működik, és Románia a Nemzeti Energia és Klímatervük felülvizsgálatában 8 GW-ot tűzött ki 2030-ra, szemben Magyarország 1 GW-os célértékével. Hab a tortán, hogy a szélerőművek – bár ők is időjárásfüggő kapacitások – jellemzően nem a nyári napos napokon termelnek, azaz jól ki tudják egészíteni termelésükkel a nem napos periódusokat.
Előbb is munkába állhatnának a szélerőművek, ha akarnánk
Az üzembehelyezési idő leginkább az engedélyeztetési eljárás hosszán múlik, maga az építési idő könnyebben kalkulálható. Jó indikáció a teljes engedélyeztetési és építési időre, hogy az európai megújulóenergia-tendereken mennyi idő alatt várják el, hogy megépüljenek a kapacitások. A legtöbb ország esetében ezen technológiánál 2-3 év között szokott lenni az az időtartam, ami alatt ki kell építeni a kapacitásokat (AURES adatbázis).
Amennyiben van akarat arra, hogy ezen erőművek építése elé ne gördítsünk akadályt, akkor már 2026 környékén is üzembe léphetnének az új szélturbinák.
A miniszter hivatkozik arra, hogy a késői belépés oka, hogy nincsenek szabad hálózati csatlakozási pontok, azokat teljes mértékben már lefoglalják a naperőművek. Ugyanakkor a naperőművek és a szélerőművek legideálisabb területei nem átfedőek:
míg a szélerőművek Északnyugat-Magyarországon, addig a naperőművek elsősorban az alföldi régióban terjednek el, így nem gátolják egymást.
Ráadásul a szélerőművek várhatóan az átviteli hálózatra tudnának csatlakozni, míg a naperőművek jellemzően az elosztóhálózatra. Érdekes módon a három új gáztüzelésű erőmű, vagy Paks2 esetében nem merülnek fel hálózatcsatlakozási problémák.
Érdemes megjegyezni, hogy a pár hónapja publikált felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv már 2025-ben új szélerőművi kapacitásokkal számol, a mostani 330 MW helyett 655 MW összkapacitással.
A szokásosnál rövidebb leszek. Egyrészt, annak idején elsők között volt nálam az e-tron, és mély benyomást tett rám, csakúgy, mint édestestvére, a Taycan. Másrészt: a hatótávhoz igazítom a mondandóm.
A konszernben a technológiai "Speerspitze", a lándzsahegy szerepét a kétfokozatú automatával és 800 voltos rendszerrel ellátott "sportautó" képezi. Mindegy, hogy Porsche vagy Audi köntösben érkezik, valóban kiemelkedő képességekkel rendelkező autókról beszélünk.
Az Audi esetében ráadásul szerintem a legszebb modelljük épp a villanyos GT, egyszerűen képtelenség betelni a formájával.
Gyors tölthetőség (megfelelő töltővel, ami nem gyakori még), súlyát meghazudtoló dinamika, – ami nem csak a gyorsulásra vonatkozik –, hibátlan kivitelezés és hagyományos autós értelemben vett élvezeti érték összességében vágytárgyként alkalmas eszközzé teszik. Ha nem lenne ott egy csomó más is, amit ennyi pénzért egy true petrolhead nem vinne haza milliószor szívesebben. De erről nem az autó tehet. Nézzünk rá úgy, mint reménysugárra, hogy a "betiltunk mindent" korszak után is lesz még olyan, amit autós szemmel nézve szeretni lehet. Szerencsére ezen modellek száma bővült, amióta bevezették az e-tron GT-t.
Az egész németes "majd mi megmutatjuk" hozzáállás azonban tényleg elég öncélúra sikerült, és nem a konkrét autó miatt, hanem azért, mert elmaradt a lényegi folytatás. Abban azért talán megegyezhetünk, hogy 50-60 millióért lehet magával ragadó autót csinálni, de ebből nem lesz elérhető darab a tömegek száméra. Ha indításként berúgják az ajtót ezzel, majd fél éves ütemezésben jön 3-4 olyan elektromos autó a palettára, ami jellegét tekintve tartalmaz valamit ezekből az értékekből, de félig-meddig belátható szinteken mozog az ára, akkor imázshordozóként sokkal fényesebben csillogna ez a technikai remekmű.
Mivel azonban ez elmaradt, egy öncélú játszadozásnak tűnik az egész projekt. Télen 200, legjobb esetben talán 300 kilométeres hatótáv egy kifejezetten nagy akkuval nem tűnik használható megoldásnak, a wltp viccet meg ne süssük el ezredszerre. Városban értelmetlen, utazni ezzel az infrastruktúrával erősen korlátozottan jó.
Megmutatták, hogy rengeteg pénzért tudnak nagyon nagyon jó autót csinálni, de olyan, mint az a bizonyos válasz, amit nem előzött meg kérdés.
Minden mindegy lenne, tartanék egy ilyet is, már csak azért is, mert egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni a technikai megoldásai, a szépsége és a menetteljesítményei mellett. De 60 millióért ez drága játék, arról nem beszélve, hogy mindenki sejti, hogy német prémium révén ez sem kevés pénzt fog kérni a későbbiekben karbantartásra. Ahogy egyébként semmi, ebben a ligában, villany ide vagy oda.
Szeretnék látni egy A4-es kalibert, stabil, minden körülmények közötti 400 kilométeres hatótávval, 800V rendszerrel, legalább ilyen minőségben, 20 milliónál nem lényegesen drágábban. Akkor a magasba lehet emelni a csúcsmodellt, ami beragyogja a teljes modellsort. Akkor lesz hiteles.
Ha valaha is használtad a Turbo Pascal-t, és eddig még nem érezted magad öregnek, akkor a következő mondat elolvasása után már tuti annak fogod. A napokban volt ugyanis kerek 40 éve annak, hogy megjelent a legendás fejlesztőeszköz első kiadása, ami forradalmasította a szoftverfejlesztést a korai PC-ken.
.jpg){kind=link}
Ha valaha is használtad a Turbo Pascal-t, és eddig még nem érezted magad öregnek, akkor a következő mondat elolvasása után már tuti annak fogod. A napokban volt ugyanis kerek 40 éve annak, hogy megjelent a legendás fejlesztőeszköz első kiadása, ami forradalmasította a szoftverfejlesztést a korai PC-ken.