Have you ever found your car stranded in a parking lot because some neighboring (jerk) drivers have parked too close for you to even open the door? That’s one problem that Jaguar Land Rover’s new prototype remote app can solve, letting you back your vehicle out of a tight spot using your smartphone.
There’s no better way to make an excruciatingly boring day feel even longer than with a round of golf. Watching it being played is even worse, unless the golf course happens to be on the back of gigantic earth-moving equipment. Now you’ve got our full attention.
Ilyen nincs (persze van, de nincs, viszont mégis létezik, de hát mondom, hogy nincs!), meg lehet próbálni fokozni a fokozhatatlant, de ennél feudálisabb ma már nem lesz.
Az Állami Számvevőszék ÁSZ 25 címmel kiállítást rendezett saját magáról, és az ünnepélyes megnyitón Domokos László, az ÁSZ elnöke felavatta a saját képét:
Fotó: aszhirportal.hu
Mint az Állami Számvevőszék írta: „Az Állami Számvevőszék megalapításának 145., újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából megújult az ÁSZ történetét, illetve hazai és nemzetközi tevékenységét bemutató kiállítás, az ÁSZ székházában. A megújított kiállítást 2015. május 7-én Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nyitotta meg a kiállítás szerves részeként funkcionáló Elnöki köszöntő szimbolikus leleplezésével.”
Itt van maga az Elnöki köszöntő, aminek természetesen része a köszöntő személy portréja is:
Külön öröm számunkra, hogy felhívhatjuk a figyelmet az ÁSZ elnöke, Domokos László oldalára, a www.domokoslaszlo.com-ra, aminek a különlegessége az, hogy általában az összes címlapi fotón látható Domokos László:
Egy amerikai kutatócsoport 3 éves megfigyelés után arra a következtetésre jutott, hogy a legnagyobb mértékben a BlackBerryt használók elégedettsége nőtt 2o12 óta.
A 7o.ooo résztvevővel készült kutatás eredményei fényében kijelenthető, hogy a BlackBerry tett a legtöbbet a készülékei használhatóságának érdekében. Egy év alatt 5,4%-os emelkedéssel összesen 13%-kal nőtt a fogyasztói elégedettség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az összes nagyobb okostelefongyártó közül a BlackBerryé a legjobb eredmény.
A BlackBerry sikerének titka a hosszú akkumulátoridő, a könnyű kezelhetőség, és a szoftverminőség – ezek játszottak döntő szerepet, s ezekben pedig a BlackBerry köztudottan az élen jár.
“A legnagyszerűbb találmány a világon: a Holával az internet úgy néz ki, ahogy ki kellene néznie, ha a világon sehol nem működne a cenzúra.”
– írtuk nemrég erről az első ránézésre tényleg szuper eszközről. A Hola egy olyan VPN (virtuális hálózat), aminek segítségével ki tudjuk választani, hogy melyik országból akarjuk elérni az internetet. Így hozzáférhetünk egy csomó olyan szolgáltatáshoz, amihez különben nem – pl. Netflix, Hulu.
A cég szerint 47 millióan használják az egyébként tényleg nagyon (szinte már gyanúsan) egyszerűen és hatékonyan működő eszközt.
Most viszont kiderült, hogy kár volt ennyire örülni neki.
Néhány független szakértő ugyanis előjött egy jelentéssel, amiből kiderül, hogy a Hola bizony egy zombi botnet részévé teszi a felhasználók számítógépét. A Hola mögött álló cég gyakorlatilag a saját erőforrásaként kezeli a felhasználók szabad sávszélességét, amit harmadik felek részére értékesít. Ez nagyon veszélyes biztonsági hiányosság, akár az is megtörténhet, hogy valaki a gyanútlan user gépén keresztül bonyolít valami – a túlterheléses támadásnál súlyosabb – illegális dolgot, ami a gyanútlan user gépéhez lesz visszavezethető.
Elég paradox egyébként a dolog, mert a Hola éppen azért ingyenes, mert felhasználói kapacitására épít. Csak erről ugye elfelejtették értesíteni a felhasználóikat. (Bár a cég most azt állítja, hogy ők szóltak, és valóban, az FAQ-ból kiderül, hogy azért havi 5 dollárt kell fizetni, hogy a cég ne használja fel a mi sávszélességünket.)
Érdemes most rögtön letörölni, bármilyen hasznos egyébként.
:-(
Éjjel robbant az interneten Shelby Mitchusson videója, amiben annyi történik, hogy a lány eljeleli a híres rapszám szövegét. Csak ő nem összevissza hadonászik, ahogy a keménykedő rapperek szoktak.
A kickstarteren összehozták erre a baromkodásra a pénz, megérte? Jó kis 80-as évek hangulat, sok ZS filmes mozzanat, és őrült “akció” ötletek. Az egyik elszállás, hogy Hitler kung-fu bajnok, de akadnak dinoszauruszok is. WTF. Videó a tovább mögött. Sokkolásnak itt a poszter.
A legnagyobb közösségi oldal eddig nem játszotta le az online népművészet mozgó festményeit, ez most változik. Azoknak sem kell aggódniuk, akik gyűlölik a kéretlenül ugráló, óriási gifeket.
Eljárt az idő a BME vicces zh-i fölött. Ennél jobbat úgyse lehet csinálni.
A Magyar Bud Spencer és Terence Hill rajongói társaság Facebook-oldalára került ki ez a fotó, ezzel a szöveggel:
„Nézzétek csak mit találtam a lányom matek munkafüzetében! :) (matematika munkafüzet 5. osztály kisérleti tankönyv)”
Ez persze csodálatos utalás az És megint dühbe jövünk című 1978-as olasz-amerikai filmre, ami ott van minden idők 5 legjobb Bud Spencer–Terence Hill-filmje között.
Ha soha többet nem akar olyan levelet kapni a miniszterelnöktől, amiben például kérdőívnek álcázva arról próbálják meggyőzni, hogy bevándorlóktól rettegni kell, akkor a következő dolgokra lesz szüksége:
A dolog elvben azért működik, mert amikor a Miniszterelnökség levelet küld bárkinek (vagy mindenkinek), akkor a címeket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) nevű állami intézménytől vásárolja meg. Ezt minden ilyen kampány alkalmával meg kell tenniük. Viszont aki letiltja a KEKKH-nál, hogy a címét eladják, annak emiatt nem tudnak levelet küldeni.
“A családból egyedül én nem kaptam konzultációs levelet. Először szomorú voltam, mert már a válaszlevelet is kinyomtattam, majd rájöttem, hogy miért.”
Ezt Árpád írta nekünk, és akkor az ő útmutatásai alapján itt vannak a lépések.
A tájékoztatóban többször szerepel, hogy ez nem jelenti, hogy senki sem juthat hozzá többet az adataihoz. Ha mondjuk a NAV keresi, vagy más törvényes kötelezettség miatt van valakinek, például a rendőrségnek, vagy bármilyen hatóságnak szüksége rájuk, akkor azok továbbra is meg fogják szerezni őket.
Viszont a nemzeti konzultációról nem szól törvény, így azt például pont nem fog kapni.
Richard Prince Új Portrék tárlata nem más mint mások instagram képei lájkokkal, kommentekkel együtt a falra rakva. A művész százezer dollárt keresett a képekkel úgy, hogy egy centet sem utalt tovább a képek eredeti alkotóinak. Zseniális. (Gothamist)
Átfogó cikket közölt a Figyelő az Orbán Viktor által az elmúlt hetekben bejelentett, és 2020-ig megépíteni tervezett gyorsforgalmi útépítésekről.
A cikk összeveti a magyar terveket a régiós helyzettel (Lengyelország, Szlovénia, Románia), illetve azzal az Európai Unióban is egyre erősődő, és elfogadott gondolattal, miszerint az autópályák építése sokkal kisebb hatással van, ha nem negatív következményekkel jár egy-egy leszakadt régió felzárkóztatására.
Az első és legfontosabb megállapítás, miszerint Magyarországnak több autópályára nincs szüksége, az uniós összehasonlítás szerint teljesen jó, átlagos a magyar úthálózat az egy főre jutó kilométerek és autók számát tekintve. (És ha valaki egy átlagos hétköznap járt már az M6-os Dunaújvárostól délre eső résznél, akkor még az is eszébe juthat, hogy az eddig megépült pályaszakaszok egy része is tök fölösleges.)
A négyszer nagyobb Lengyelországban még mindig kevesebb (kb. 1482 km) autópálya van, mint Magyarországon (1515 km), mégis sokkal jobb mutatókkal rendelkezik a lengyel gazdaság, mint a magyar: ott akkor építenek nagyobb kapacitású utat, ha tényleg szükség van rá, azaz van forgalom, gazdasági tevékenység.
Tervezett sztrádaépítések (Forrás: Figyelő/Kormányhatározatok)
Románia sem panaszkodhat, ami a beruházók, multik megjelenítését illeti, pedig a két ország autópályahálózata összehasonlíthatatlan egymással: egy német cégnek szinte mindegy, hogy a kamionja autóúton vagy sztrádán tíz perccel korábban vagy később érkezik meg, a modern logisztika korában ez már nem számottevő előny. Vagy legalábbis nem akkora, hogy megérné ezermilliárdokért autópályát építeni.
Arról sem árt elfeledkezni, hogy lehet, hogy egy autópálya szűkebb környezetének fellendülést ad (csárda, benzinkút egyéb nyílik), de egy nem fejlődő régióban értelemszerűen máshonnan vonzza el a már, a régi út mellett működő csárdát és benzinkutat, tehát gazdaságélénkítő hatása összességében egyáltalán nem garantált. (Jó illusztráció a Balatont elkerülő M7-es vagy éppen Pécs és az M6-os esete.)
Forgalomsűrűség a magyar úthálózaton. Érdemes összevetni a tervezett fejlesztések térképével (Forrás: NKS)
Ehhez képest Orbán Viktor például belengette az így is szellemautópályaként elkönyvelhető M6-os meghosszabbítását a horvát határig. A magyar úthálózatba bekapcsolni szándékolt horvátországi térség azonban az egyik legszegényebbnek számít a térségben. Vajon ki fog járni az új szakaszon? Most is alig van forgalom, a legtöbb alsóbb rangú főúton több jármű közlekedik mint a Duna-menti autópályán.
A cikk idézi Klaus Spiekermann és Michael Wegener tanulmányát is. Ők azt vizsgálták, a közlekedés regionális fejlesztése mennyiben segíti egy ország GDP-jének gyarapodását szemben az oktatás, a szakképzés fejlettségi szintjével vagy adottságnak tekinthető demográfiai mutatókkal, mint életkor.
„A kutatópáros az elérhetőség és a regionális fejlődés kapcsolatát vizsgálva arra jutott, hogy a modern, szolgáltatás alapú gazdaságokban már nincs olyan egyértelmű kapcsolat a jó infrastruktúra és a fejlettség között, mint korábban. Készítettek egy elérhetőségi modellt is, lényegében azt számszerűsítve, hogy milyen gyorsan, olcsón lehet minél messzebbre eljutni egy régióból. Ez alapján Magyarország nagy része jobban áll, mint a francia vidék, Spanyolország és az északi államok.”
Persze nem kell csodálkozni azon, hogy nem az ésszerűség vezeti a kormányt, amikor utat épít, hiszen maga Orbán mondta:
„Vannak a forgalomszámítási szempontok, meg vannak más szempontok (…) ha csinálunk valamit, nem érdemes kisebb fába vágni a fejszénket.”
A fenti gifen megpróbáltuk érzékeltetni, mennyire fölösleges autópályaszakaszt épít meg az ország a horvát határig: még a felcsúti főút forgalma is nagyobb (ötször sűrűbb), mint az Udvarnál mért közúti forgalom.
Csakhogy ennek ára lesz, írja a Figyelő, és az M6-os példáján igyekszik érzékeltetni a probléma súlyosságát, amivel egyébként valószínűleg már nem Orbán Viktornak kell majd megküzdenie:
„A magántőke bevonásával megépített sztráda éves koncessziós díja mintegy 60 milliárd forint. (…) A teljes baranyai GDP 708 milliárd volt az utolsó elérhető, 2011-es KSH-s adat szerint, a tolnai pedig 468. A főként a két megyét érintő koncessziós szakaszokra tehát a térség GDP-jének az 5,5 százaléka megy el. Az Eurostat szerint Magyarország a GDP 7 százalékát fordítja közlekedésre – ez a két megyére vetítve azt jelenti, hogy másra már alig jutna.”
Tehát miközben egy értelmetlen hálózatot építünk, elveszítünk egy sokkal fontosabbat: a normál, kétszer egy sávos meglévő és működő közúthálózat rohamosan rohad szét.
„Már a hálózat közel fele rossz állapotúnak számít, míg 2000-ben ez az érték csak 29 százalék volt.”
Ahhoz, hogy a romlás megálljon, évente kétezer kilométert kellene felújítani, de az állam csak ennek felét végzi el, amiből az következik, hogy a romlás nem állt meg. Az úthálózat-fejlesztésre a magyar kormánynak önmagának kell előteremtenie legalább 600 milliárd forintot, hiszen a hasznossági mutatókat figyelmen kívül hagyó projekteteket az unió sem finanszírozza.
A kormány fejlesztési terveiről részletesen a Figyelő ma megjelent számában olvashat. (Figyelő)
Olyan géphez ne nyúlj, a melyikhez nem értesz!
graf.: Földes Imre
1930 körül
(via)
Rá kéne vésni a laptopom fedelére.
That, and mutter “someone’s gonna lose their jobs over this” under your breath as you mash the F5 button furiously. [Kind of Normal]
Csak erősen kell nézned ezt a varázsképet! Válassz ki egy szereplőt, és nézz vele farkasszemet!
Akkor itt van még egy:
