Bokor Karoly

Your car's cupholders were originally designed to hold beverages, but odds are most of us have repurposed them to hold our smartphones instead. So Zens has created a simple slotted insert that turns cupholders into chargers if your smartphone supports wireless charging.

Read more...

This awesome-looking speaker will feel right at home in front of your TV, or hanging on a wall, and can stream audio from Bluetooth, AirPlay, DLNA, or via a standard AUX port. It typically costs over $100, and carries great reviews.

Read more...

Jane Silber, a Canonical vezérigazgatója ma bejelentette, hogy bezárják Ubuntu One szolgáltatásukat. A szolgáltatás 2009. tavaszán indult. A vezérigazgató egyebek mellett azzal indokolta az Ubuntu One dobását, hogy mint minden cég, ők is inkább a stratégiailag legfontosabb kezdeményezéseikre szeretnék összpontosítani az erőfeszítéseiket. Ezen kívül a szabad tárterület háborúban nem tudják tartani a lépést, kiváltképp, hogy vannak olyan szolgáltatók, akik már 25-50 GB-nyi ingyen tárterületet kínálnak.

A bejelentés szerint mától kezdve nem lehet tárterületet és zenét vásárolni az Ubuntu One-ról. Az Ubuntu One fájlszolgáltatás nem lesz része az Ubuntu 14.04 LTS-nek, a régebbi Ubuntu kiadásokban található Ubuntu One app pedig megfelelően frissítve lesz (ami feltehetően azt jelenti, hogy eltávolításra kerül).

A jelenlegi szolgáltatások 2014. június 1-től nem lesznek elérhetők. A felhasználói tartalmak 2014. július 31-ig lesznek letölthetők, utána törlésre kerülnek. Akiknek éves előfizetésük volt, azoknak a Canonical időarányosan visszatérítést ad. A visszatérítést a mai bejelentéstől kezdve számítják, noha a szolgáltatás még elérhető lesz június 1-ig.

További részletek a bejelentésben.

Mindjárt negyven leszek. Ezt persze nem azért írtam le, hogy a közelgő kapuzárási pánikomra mentséggel szolgáljak, arra remélem lesz még pár évem ( de ha a feleségem is olvassa ezt a cikket, akkor drágám CSAK emiatt van otthon ennyi kütyü). Ellenben ebből az életkorból lehet arra következtetni, milyen játékok is voltak meghatározóak fiatal éveimben.

Ott voltam, amikor megszületett az RTS mint műfaj, bábáskodtam ork falu felett, a fülemben a mai napig hallom a Yes My Lord szavakat, de az első, és meghatározó játékélményem az Atreides házhoz köt.

[...] Bővebben!

A nap legnépszerűbb embere a metródiszpécser, aki nyilván megismerte Orbán Viktor hangját, mégis elküldte a francba. Trollkodás, minimum 87-es fokozat.

Read more...

A Last.fm már 2008-ban elszalasztotta a történelmi pillanatot, hogy uralni tudja az online zenei piacot, azóta pedig folyamatosan szenved. Most egy újabb mérföldkőhöz érkezett el a lecsúszásban, végleg befejezi a zeneszolgáltatást, a jövőben csak a hallgatottsági adatbázis marad.

Ha valaki azt mondja, hogy neki nincsenek előítéletei, az nyilvánvalóan hazudik. Az előítéleteket nem lehet megszüntetni, amit viszont lehet (és fontos), hogy tudatosítsuk őket. Utána jobban fogunk tudni hozzáállni a világhoz. Erre az igazságra játszik rá Yanko Tsvetkov könyve, az Előítéletek atlasza is, aminek most jelent meg a második része. Ehhez készült el reklámként ez a nagyon gyorsan virálissá váló infografika, amin az látható, hogyan lehet húsz klasszikus, jól ismert előítélet mentén felosztani Európát:

Ezt Zuschi mondta a HírTvnek nemrég adott interjújában.

They're a staple of cartoon prankery, but thanks to the magic of high-speed photography, we now have real-life proof that a room full of primed mouse traps is an awesome thing. The Slow Mo Guys put 150 of them on a table and then sacrificed themselves for science—and some awesome footage—by setting them off.

Read more...

Összeesküvés reggelire: az egyre titokzatosabb halott férfit annak idején ki is hallgatták, mert a Gyurcsány beszédét rögzító csapat tagja volt.

Read more...

A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. honlapjának angol verzióján a „Kosár ürítése” és a „Kijelölt tétel törlése a kosárból” gomb helyett „Basket defecat.” és „Defecation the assigned elements” olvasható.

Nem tudni, hogy az empty (ürítés) helyett miért a defecationt használták, ami magyarul a székelés, vagyis a béltartalom ürítését, még magyarabbul szarást jelent, de így tényleg szórakoztatóbb. Kár, hogy nincs valami ehhez passzoló animáció a gomb megnyomásakor. (Leiter Jakab)

• A világ száz legjobb egyeteme között nincs egy magyar sem. Miért vajon?
• Néhány véleményt már közöltünk, és arra kértük olvasóinkat, írják le, mit gondolnak a hazai és a külföldi felsőoktatás közti különbségekről és azok okairól.
• Sokan írtak.
• A leveleket rövidítve, minimálisan szerkesztve közöljük.
• Aki kimaradt, attól elnézést.

Ambrus: BME vs. Technische Universität Graz

Mivel a BME odahaza híres egyetem, mindamellett hírhedten nehéz, joggal gondolhatja a kedves hallgató, hogy ez egyenlő a magas színvonallal. Én is meg voltam róla győződve, mígnem kikerültem “Nyugatra”, ahol is szembesültem valami egészen mással.

Egyszerű strukturális különbségek által, attól, hogy a tananyag logikusabban van felépítve, attól, hogy rugalmasabbak a számonkérési formák, nincs meg benne az a túlhajtottság, az a sűrített tudás ömlesztés, a korai túl specifikus tárgyakkal, amitől a diákok elvesznek a részletekben és elcsúsznak, az egész könnyebbé válik.

Nem keverik össze a Bsc-t az Msc-vel. Helyette viszont a kevesebb, de fontosabb tárgyakban megfontoltan belemennek a tananyaggal a dolgok mélyébe. És ettől az egyetem úgy lesz könnyebb, hogy valójában nehezebb.
A BME-n töltött két félévem alatt annyi tárgyam volt, hogy itt a második évemben is alig van új. Bár ebből a szemszögből a BME tökéletes előkészítője volt ennek, ez szerintem korántsem pozitívum.

Mindemellett nagyon szerettem a BME-re járni, megvan a maga hangulata. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy jóval nehezebb, mint kint, miközben sajnos nem biztos, hogy mindez bárki előnyére válik.

Béla: Purdue, Tilburg

Én tavaly szereztem meg 4.-5. diplomámat, az USA-ban a Purdue Egyetemen, és a Hollandiai Tilburgi Egyetemen, bussiness schoolban. Ide Demján Sándor ösztöndíjával és a CEU (ez a Soros György féle egyetem) révén kerülhettem ki, magam az életbe ki nem tudtam volna fizetni.

Kint mi is a legtöbb tárgy esetében a harvardos anyagokból tanultunk. Rengetegszer megkérdezték, miért jobb az ottani anyag. A válasz az volt, hogy az esettanulmányok a legfrissebbek, leghitelesebbek.

Ami a lényeg ezeknél az egyetemeknél, az a networking (kapcsolati háló). A Harvard nem azért menő, mert ott vannak a legjobb tanárok vagy diákok, hanem azért, mert olyan kapcsolati rendszer része lehetsz, ami segít a karriered építésében. Továbbá, ők próbálnak kapcsolatban maradni veled, utána is! De ez többet jelent, mint az itthoni egyetemek hírlevelei, és egyéb amatőr próbálkozásai! Ez rendszeres szakmai és üzleti fórumokat takar, ahol a frissen végzettek is, egy csapat tagjainak érzik magukat! Sokan hitelt vettek fel, hogy bejuthassanak egy ilyen képzésre, mert ezt befektetésnek tekintik! Egy apróság, kint nem könyveket kaptunk, hanem egy IPadet, és arra a letöltési linket!

Végezetül, hiába nehezebb az itthoni egyetem, ha nincs meg a technikai-informatikai háttér hozzá, ez a többlet használhatatlan külföldön!

András: ELTE jogi kar vs. különböző külföldi egyetemek

Az ELTE jog arról szól, hogy rostáljuk meg az embereket, ne lehessen mindenkiből az, ami szeretne. Kis túlzással az intézmény funkciója a valóságban ennél nem is terjed tovább.

Az első év egy (nagyrészt felesleges) jogtörténeti képzés volt. Csak összehasonlításképpen: a római jog nálunk két féléves, szigorlattal záruló vérengzés. Németországban (a pandektisták, és a római jog továbbélésének fellegvárában) fakultatív szeminárium.
De itt azt, hogy milyen tárgyak vannak, és milyen óraszámban tanítják őket, nem a hasznosság határozza meg, hanem a szokások, és még inkább a tanszéki lobbi.

A tananyagot sikerül – kevés kivételtől eltekintve – úgy számon kérni, hogy a hallgatóknak véletlenül se váljon mindez hasznára. Mindenek előtt felsorolásokat kellett bemagolni. Ez a legfontosabb. Az senkit nem érdekel, hogy a való életben elég ezeket legfeljebb passzív tudásban tartani. Sem az, hogy a hallgatók már három nap múlva, mikor egy másik vizsgára készülnek, elfelejtik a felét. “Sorolja fel, legye szíves azt a 12 esetet…”

Orvostanhallgató barátaimmal folytatott tapasztalatcserék alapján az a szak jóval nehezebb, de a tananyagtól és nem a vizsgáztatók gáncsaitól. Ez a fajta oktatói rosszindulat náluk nem igazán jellemző. Nálunk viszont nemcsak a vizsgán, egyéb tanulmányi ügyekben is jelen volt.

Ehhez képest hallgatótársaimmal az Erasmus és egyéb ösztöndíjak során nyugati egyetemeken olyan dolgokkal találkoztunk, mint az open book vizsga, ahol a törvényt nem kell bemagolni, a szövegét a vizsga során akár használni is lehet. Megmagyarázni és alkalmazni kell tudni!

Vagy oktatókkal, akik e-mailben napi kapcsolatot tartanak a hallgatókkal, tegeződnek, és folyamatosan küldik a segédleteket a számonkéréshez. Kiscsoportos foglalkozásokkal, ahol a gyakorlatból vett példákat oldanak meg az elmélet segítségével. Ja, és végül a számonkérés sem valami másból van, hanem abból az anyagból, amit órán le is adtak, amihez anyagot küldtek. Na igen, ott nem a rostálás a cél, hanem az, hogy hozzásegítsenek a céljaidhoz.

Dávid: Corvinus Gazdálkodástudományi Kar vs. Harvard

Hogy mi a különbség a Harvard es a “magyar Harvard” között? Ott a business school dékánja csak üzleti szakember lehet, kötött időre. A magyar felsőoktatás egy végletekig átpolitizált bürokratikus rendszer, ahol (hasonlóan a közigazgatás minden szegletéhez) nem erény, sőt kifejezetten büntetendő a jó teljesítmény, hiszen felboríthatod a langyos állóvizes lavórt, amiben az akadémikusok nagy része lógatja a lábát. És ez talán történelem szakon nem is annyira szembetűnő, de a gazdálkodástudományi karon különösen vicces, ahol a tökéletes verseny laboratóriumi körülményei között, tartós versenyelőnyre törekvő, folyamatosan növekvő vállalatok felépítését és működtetését tanítjuk.

A képzés logikátlan, a tárgyak nem épülnek egymásra, a hallgatók halálra frusztrálják magukat, bezárkóznak és csak a papírt akarják, az oktatók pedig a saját maguk által is érzékelt rossz teljesítményt a hallgatók romló színvonalára fogják, megfeledkezve a döntéselméleten is oktatott kognitív disszonanciáról…

Egy nyugati business schoolon, különösen a Harvardon, a business case-ek fellegvárában a hallgatók mintákat kapnak, amikkel meg tudnak oldani rendkívül komplex problémákat. És halálra dolgoztatják a hallgatókat! Itthon mi pedig odadobáljuk az elméleti kenyércsücsköket, hogy rakjátok össze magatoknak azt a valóságot, amit iszonyú kemény elméleti es gyakorlati munkával is 5-10 év alapszinten megérteni egy szűk területen. Aztán a közgázos hallgató kedden már otthon alszik, hogy végzett a héttel, és nagyon elfáradt. Na ezt próbáld meg a top 100 business schoolban, egy egyéves master programon… Heti 5-6 nap folyamatos munka.

Így megközelítve könnyebb, mégis sokkal intenzívebb egy külföldi képzés.

Tamás: University of Cambridge, Computer Science vs. BME Mérnök informatikus szak

A tananyag a két egyetemen körülbelül ugyanaz, sőt legtöbbször még az ajánlott irodalom egy-egy tantárgyhoz is megegyezik. A BME-n a Mérnökinfót kb. 600 ember tanulja, míg a Cambridge-en 84-en vagyunk, ami lényegesen kevesebb. Ez valószínűleg azért van, mert a BME-n azután van a “szűrés”, miután mindenkit felvettek, míg Cambridge-en a felvételi folyamat a szűrés maga.

Az oktatásban a főbb különbség az, hogy Cambridge-ben működik az ún. supervisori rendszer, ami azt jelenti, hogy MINDEN kurzus előadásain túl, a tanuló kötelessége elmenni heti egy különórára (ahány kurzus, annyi supervision), ahol más diákokkal (a csoport létszáma max 3), de van, hogy egyedül, és egy tanárral (kutató, Phd-hallgató, a lényeg, hogy az adott téma szakértője) átbeszélik az a heti előadások témáját, és jobban belemélyednek a tananyagba. Nekem például hetente négy supervisionöm van ( négy kurzusom van párhuzamosan ) és 11 előadásom (ami 50 perc, nem 90 mint a BME-n). Mielőtt azt hinné valaki, hogy olyan sok a szabadidőm, ezekre a különórákra kell írni egy-egy beadandót (tehát heti 4 db beadandó), amit az órán tanultak mellett szintén átbeszélünk a külön tanárral. Egy beadandó megírása kb. 6-10 óráig (de ha az ember esszét ír, akkor az lehet akár 20-30 óra, az “előolvasással” együtt) tart, és általában nem lehet csak úgy fejből megírni, hanem rengeteg könyvet/anyagrészt kell hozzá átnézni (még szerencse hogy az egyetemen több mint 100 könyvtár van). A reál tárgyaknál a beadandó egy feladatsor, a humánnál pedig esszé ( 1500-2500 szó ).

A legnagyobb különbség talán az, hogy a BME-n azt érzi az ember, hogy a tanárok azért vannak, hogy szívassák. A Cambridge-en pont a különórás rendszer miatt azt lehet érezni, hogy mindenki azért dolgozik, hogy a lehető legtöbbet tudja minden tanuló kihozni magából. Így nézve tényleg azt lehet mondani, hogy könnyebb, vagyis könnyebb jól tanulni. Továbbá a Cambridge-en nem nagyon lehet elalibizni az évet olyan módon, hogy csak a vizsgák előtt két nappal tanulok. Az egész év egy folyamat (a heti 4 beadandó miatt mindig sokat tudsz az adott anyagrészről), amit mindenkinek keményen végig kell csinálnia. Persze a diákok hozzáállása is más, főleg azért, mert Nagy-Britanniában van tandíj, ezért meg is becsülik az oktatást, míg a BME-n azzal, hogy azt hiszem 2.5 átlagtól már lehet kapni ösztöndíjat, a diákok úgy állnak hozzá az egészhez, hogy: “az egyetem nekem fizet, hogy tanuljak”. Hát nem kérem szépen, nem az egyetem fizet neked, hanem az adófizetők.

Hogy mire nem jó a nyolcvanas évek végén gyártott, manapság egymillió dollárokért elmenő turbós lázálom, a Ferrari F40? Például arra, hogy lopakodó, 112 centis magasságával átbújjunk vele egy sorompó alatt.

Read more...

Some say…

És teljesen igazatok van, igyekszem nem elütni semmit, de erről eszembe jutott egy vicc:

Két ember utazik a vonaton, az egyik az orrát lógatja, láthatóan szomorú, a másik egy újságíró.

- Hát neked meg, mi a bajod, komám? – kérdezi az újságíró.
- Volt egy elütésem…
- Jaj, ne csináld már, nekem ma legalább öt volt!
- De én buszvezető vagyok!

Megint egy csodálatos buszmegállós hirdetéssel van dolgunk. A Pepsi a szokásos plakát helyére fölszerelt egy tévét és a másik oldalára tett kamera képét vetítették rá. Az így átlátszónak tűnő megálló falán elszabadulhatott a dili.

Read more...

Amikor belebukott a plágiumbotrányba, megfogadta, hogy csakazért is megszerzi a diplomát. Most viszont már inkább könyvet írna, de az szerinte egyenértékű lesz egy diplomával. (Via HVG)

Gyeronk inni, sihuhúúú!

Egyszerűen csak ámulok. Ez annyira jó, annyira egyszerű és annyira hasznos. Épp tegnap este méricskéltem végig a meglehetősen fura alakú erkélyünket, hogy megtervezhessük a tavaszi kiköltözést, erre tessék.

[...] Bővebben!

(innen)

Nem biztos, hogy a jó oldaláról közelítették meg a dolgot, de hát van ilyen. Sok:

Az egykori Formula-1-es pilótát, a Le Mans-i 24 órás verseny háromszoros győztesét, Allan McNisht a motorsportmagazin újságírója, Rob Widdows az F1 és a WEC múltjáról, jelenéről és jövőjéről faggatta.

Install Peerflix in Ubuntu

1. To install Peerflix in Ubuntu, firstly you'll have to add the Node.js PPA and install nodejs:

sudo add-apt-repository ppa:chris-lea/node.js
sudo apt-get update
sudo apt-get install nodejs

2. Next, install Peerflix using the following command:

sudo npm install -g peerflix

Update -> Arch Linux users can install Peerflix via AUR: stable | git.

Optional: Firefox integration (via Pinguy)

Setting this in Chrome is more complicated, here's an example.

sudo apt-get install vlc xterm python-libtorrent wget

wget https://raw.github.com/hotice/webupd8/master/Torrent-Video-Player -O /tmp/Torrent-Video-Player
sudo install /tmp/Torrent-Video-Player /usr/local/bin/

Then, open your web browser and click a video torrent. When it asks what app to use, select Other and browse for /usr/local/bin/Torrent-Video-Player

3. For Magnet Links support, use the commands below:

wget https://raw.github.com/danfolkes/Magnet2Torrent/master/Magnet_To_Torrent2.py -O /tmp/Magnet_To_Torrent2.py
sudo install /tmp/Magnet_To_Torrent2.py /usr/local/bin/
wget https://raw.github.com/hotice/webupd8/master/Magnet-Video-Player -O /tmp/Magnet-Video-Player
sudo install /tmp/Magnet-Video-Player /usr/local/bin/

And just like above, open Firefox, click a magnet link, select Other and browser for /usr/local/bin/Magnet-Video-Player

Using Peerflix

peerflix http://some-torrent/movie.torrent --vlc

(replacing "some-torrent/movie.torrent with the link to a video torrent file)

Example:

peerflix http://download.stefan.ubbink.org/ToS/tears_of_steel_1080p.webm.torrent --vlc

peerflix http://some-torrent/movie.torrent --mplayer

peerflix http://download.stefan.ubbink.org/ToS/tears_of_steel_1080p.webm.torrent

Then open some video player like Totem for instance, select to open location and enter the location displayed by Peerflix ("http://192.168.1.6:8888/" in my case - see screenshot above).

peerflix somevideo.torrent

$ peerflix --help
Usage: peerflix torrent_file_or_url [options]

Options:
-c, --connections  max connected peers           [default: 100]
-p, --port         change the http port          [default: 8888]
-i, --index        changed streamed file (index)                   
-t, --subtitles    load subtitles file                             
-q, --quiet        be quiet                                        
-v, --vlc          autoplay in vlc*                                
-m, --mplayer      autoplay in mplayer**                           
-o, --omx          autoplay in omx**                               
-j, --jack         autoplay in omx** using the audio jack          
--clean            remove the tmp buffer file after peerflix closes
--path             change buffer file path                         

*Autoplay can take several seconds to start since it needs to wait 
    for the first piece
*OMX player is the default Raspbian video player

A linuxos játékosoknak újabb nagyszerű hír érkezett az imént: a GOG.com végül beadta a derekát és bejelentette, hogy a Linuxot is támogatni fogják. Tavaly ősszel még azt közölte a cég, hogy belátható időn belül nem várható tőlük Linux támogatás. Úgy tűnik, hogy átgondolták. A mai bejelentés szerint hosszú mérlegelés után arra jutottak, hogy a következő lépés számukra a Linux támogatás bevezetése.

Még nincsenek készen arra, hogy most azonnal felvegyék a linuxos játékokat a szolgáltatásukba, de azt akarták, hogy a játékosok tudják, dolgoznak az ügyön és hónapokon belül (ősszel) már kézzelfogható dologgal is előállhatnak.

Első körben az várható, hogy az Ubuntu-hoz és Mint-hez lesz támogatás. A színfalak mögött megy a felkészülés, különböző konfigurációkon tesztelik a linuxos játékokat, felkészítik csapatukat arra, hogy képben legyenek a Linuxszal és felkészülnek arra, hogy ősszel legalább 100 linuxos játék várja a játékosokat.

Hangsúlyozzák, hogy a munka elején járnak még és jelenleg nem tudják, hogy mely játékok kerülnek majd be a nagy "GOG.com on Linux" startba, de akarják, hogy az ügyfeleik tudják, rajta vannak a projekten.

A bejelentés itt olvasható.