Shared posts
A Le Mans-győztes Lotterer válthatja Kobayashit
When Venn Diagrams Go Horribly Wrong
Külföldiek támadják a Sándorokat!
A Uproxx-on megjelent egy cikk, ami azon szörnyülködik, hogy egyre többen nevezik el a gyerekeiket a Trónok harca karaktereiről. Számokat is közöl az író,
- tavaly 187 Arya,
- 50 Khaleesi,
- 7 Bran és
- 3 Sandor
született. Így ugyanannyi lány kapta tavaly a Khaleesi nevet, mint amennyi a pompás Peggy-t, és ugyanannyi fiú lett Bran, amennyi Malcolm. A Malcolm és a Peggy bizonyára jobban melengeti az Uproxx-szerzőjének idegen szívét, mint az egészséges, Kárpát-medencében gyakran csengő
Sándor.
Az író nem igazán érti azt sem, hogy miért nevezik el a gyerekeiket a szülők Sandor Clegane-ről, azaz a Vérebről, aki bár nem is annyira nagyon-nagyon gonosz, de nem a legpozitívabb szereplő a könyvben.
Érzem, hogy perceken belül pont így fog kikelni a gyomromból egy Bayer Zsolt, hogy világgá kiáltsa:
A SÁNDOR MAGYAR NÉV!!!
EL A KEZEKKEL A SÁNDOROKTÓL!!!
TÖBB TISZTELETET A SÁNDOROKNAK!!!
Lassan itt van augusztus 20. Államalapításunk ünnepe közelg. Próbáltuk már mindenhogy. Próbáltuk szép szóval, próbáltuk nemes tettekkel, próbáltuk erélyesebben. Nem működött. A külföld sáncai mögé bújó nyugati bitangok nem eresztik Magyarországot. Már a keresztneveink is fájnak nekik.
Augusztus 20-án nem csak az államalapítást ünnepeljük. Aznap békemenet is lesz a Sándorokért!
(Címlapi kép: HBO)
A bet365.com máris kijátszotta a NAV cenzorgépezetét
Szerdán vették észre a kiábrándult sportfogadók, hogy Magyarországról elérhetetlen a bet365.com sportfogadási oldal. Is.
Ha valaki beírta a címet a böngészőbe, a magyar adóhatóság szokásos üzenete várta:
Azt csak gyanítani lehetett, hogy ez az oldal is annak a tisztogatási akciónak esett áldozatul, amelynek keretében az adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti főosztálya Magyarországról blokkoltatja a szolgáltatókkal a sportfogadási oldalakat. A bet365.com ugyanis hiába volt elérhetetlen, nem szerepelt a blokkolt oldalak hivatalos listáján.
Mint ahogy a Steam sem, aminek egy része bizonyos felhasználóknál szintén a hadjárat áldozatául esett.
Mára a bet365.com megjelent a listán:
A bet365.com ennek ellenére ismét elérhető Magyarországról. Ha ugyanis valaki beírja a címet, az oldal azonnal átugrat egy webes alkalmazásra, ami úgy néz ki, mint egy webböngésző, valójában azonban egy Flash-alkalmazás. Működni viszont tökéletesen működik. (Ha valakinek mégsem, frissítse a Flasht.)
Az egyéb lehetőségekről itt írtunk bővebben.
A NAV-nál szerdán levélben érdeklődtünk, milyen oldalakat blokkol, milyeneket tervez blokkolni, mi történt vajon a Steammel, és miért nem frissíti időben a tiltott oldalak listáját. Azóta egy árva autoreply nem sok, annyi nem jött tőlük. Reméljük, nincs baj!
Csak polgár- és jobbágylányokat vesznek fel az Origo Zrt.-hez
A hercegnőket viszont kifejezetten elriasztanák. Minderről egy álláshirdetésből tudhatunk. Sosem volt ennyire arisztokrataellenes a magyar médiapiac.
Bejárjuk Párizst az Assassin’s Creedben
Új trailer érkezett a játékhoz, nagyon hangulatos, bár csak film lenne?
Hiányszakmákra készítenek fel az egyetemek ősztől
A juhászképzés mellett, nyomdász szedő, gyroskaparó, ketrecharcos és kerényiimre szakok is indulnak.
Ha kedves az élete, ezt ne próbálja ki
Vancouverben, egy vízelvezető árokban száguldozott ez a két kajakos. Nem nagyon sikerül végig a vízen tartani a kajakokat, ami 72 kilométer/órás sebességnél óriási mulatság lehet. (via)
Céges üdülőt vett a Magyar Nemzeti Bank
A jó öreg SZOT-üdülők képe ugrott elő, a kedves kis faházakkal, ütött-kopott pingpongasztalokkal és lengőtekével a Balaton partján ….
Mert ugye a jegybank takarékosan bánik a pénzzel, az urizálás amúgy sem fér bele a polgári attitűdbe.
Ezért is vették meg a tiszaroffi Borbély kastélyt.
680 millió forintért.
Saját üdülőnek.
YOLO Gyuri új szintre emeli a vállalati nyaralást.
A 3,2 hektáros, ősfás, védett parkban található, copf stílusú, a XIX. század elején épült, 2005-ben felújított, modernizált műemlék kastélyt nemrégiben nettó 680 millió forintért hirdette egy ingatlanközvetítő.
Az ingatlan 2600 négyzetmétere beépített, összesen harminc szoba, húszméteres úszómedence, szauna, wellness- és fitneszterem, minigolfpálya tartozik hozzá.
A kastélyról bővebben itt olvasható, és a képek is innen vannak.
A pletyka már egy ideje keringett arról, hogy az MNB veszi meg a kastélyt, a Vasárnapi Hírek a múlt héten le is utazott szétnézni Tiszaroffra, tanulságos a beszámoló.
“A kastélyt téglafal veszi körül. A kaput biztonsági őr vigyázza. Amikor az iránt érdeklődünk, mikor lesz a megnyitó, illetve, hogy magánszemélyek (például mi) bemehetünk- e megnézni, hogyan újították fel az épületet, az őr csak a vállát vonogatja. Nem tud semmiről – közli udvariasan –, mivel csak alkalmazott. De az biztos, hogy be nem mehetünk, hacsak nem vagyunk rajta a listán. Természetesen nem vagyunk, így csak a kerítés túloldaláról meresztgetjük a szemünket. Amikor arra kérdezünk rá, neki hogy tetszik a felújított kastély, azt feleli: ő sem mehet be. Nem irigyeljük, tűz a nap, nem lehet kellemes idekint álldogálni nyakkendőben, fehér ingben.
A kerítés mentén viszont munkások nyírják a füvet. Mindketten helyi lakosok, az elmúlt tíz napban az volt a dolguk, hogy rendbe tegyék a kastély környékét.”
Így NE kerüld ki az internetes cenzúrát: NE hazudd azt, hogy nem vagy magyar!
Jó reggelt kívánok, az internenet cenzúrázzák. És nemcsak Kínában, Törökországban meg Iránban, ahogy azzal riogatni szokás, hanem az elméletileg szabad világban, az USA-ban, az Európai Unióban és azon belül Magyarországon is.
A netes cenzúrának, az információ elérhetetlenné tételének különböző gazdasági és politikai okai vannak: a Netflix és a Hulu például szerzői jogi alkuk miatt csak Amerikából elérhető, az amerikai Google az Európai Bíróság ítélete nyomán szűri az Európában keresők találatait, a magyar kormány pedig azon az alapon tette pikk-pakk elérhetetlenné a sportfogadási oldalakat, hogy a szerencsejáték állami monopólium. A pokolba a Bet at home-mal, tessenek csak szépen hatos lottózni.
Az internet azonban csodálatos találmány: ami egyszer ott van, azt valahogy el is lehet érni, bárhol legyen az ember a világon. Arra találták ki. Az alábbiakban bemutatunk néhány trükköt, hogyan tekinthetők meg itthonról a blokkolt vagy szűrt külföldi oldalak. Szigorúan tájékoztató jelleggel, úgyhogy senki ne próbálja ki őket! Még otthon se!
Honnan tudja az internet, hogy hol vagyunk?
Az IP-címünkből. Az IP-cím egy sok számjegyű azonosító, amit mindenki automatikusan kap, amikor internetezik. Az IP-címeket országonként osztják ki, így pontosan lehet tudni, hogy egy-egy cím birtokosa melyik országból használja a netet. A felhasználók IP-címét minden szolgáltató látja, belövi az országot, és annak alapján eldöntheti, hogy hajlandó-e kiszolgálni a kérést, vagy elhajtja az oldalra látogató, olvasgatni, filmet nézni vagy kommentelgetni vágyó látogatót a vérbe. (Akit érdekel a saját IP-címe, Windows>Start gomb>cmd.exe>ipconfig; vagy még egyszerűbb megnézni itt, itt vagy itt.)
Az amerikai ingyen tévé- és filmnéző oldal, a Hulu például az IP-címekből látja, hogy az ember nem az USA-ból netezik, és ezzel a képernyővel üdvözli:
Ugyanígy tesz a Google az európai keresési találatokkal, vagy a magyar kormány a sportfogadási oldalakkal. A Bet at home nyitólapja helyett például mától ünnepélyesen ez fogadja a magyar látogatókat:
Hogyan lehet ezt megkerülni? Úgy, hogy azt hazudjuk, hogy nem Magyarországról netezünk, hanem onnan, ahol szabad. Szlovákiából, Albániából, Ukrajnából vagy Dél-Afrikából, például.
1. Hola.org
A legnagyszerűbb találmány a világon: a Holával az internet úgy néz ki, ahogy ki kellene néznie, ha a világon sehol nem működne a cenzúra. Ahogy Tim Berners-Lee annak idején megálmodta. A Hola egyszerű böngésző-kiegészítő: rákattintunk, települ, beírjuk az oldalt, amit látni szeretnénk, majd a kis zászlók közül kiválasztjuk, hogy milyen országból szeretnénk megtekinteni az internetet. Óriási előnye, hogy működik a megszokott böngészőnkkel, és egy kattintással bármikor kikapcsolható, vagyis lopakodó üzemmódból könnyen vissza lehet váltani normálba. A Hola annyira intuitív, egyszerű és hasznos, hogy nem is jósolok neki nagy jövőt: valaki valahol biztosan talál majd egy paragrafust, aminek alapján az egészet meg lehet szüntetni örökre. Addig is a Hola a király. Mutatom:
Az igazi csoda: Holával megy a Hulu
Illetve:
Ahol eddig a NAV szomorkás üzenete állt, ott most dúl az önfeledt sportfogadás.
2. Tor
A Tort arra találták ki, hogy elrejtse a netezők kilétét, főleg a cenzúra sújtotta országokban, ahol az állam blokkolja a hozzáférést még az olyan alapvető szolgáltatásokhoz is, mint a Google keresője, a Youtube vagy a Facebook. A Tor egyrészt titkosítja az adatcsomagokat, többszörösen is, másrészt köztes szervereken, proxykon küldi őket keresztül, hogy az eredeti feladó kiléte titokban maradhasson.
De ez mindegy is: a lényeg, hogy a Torhoz kifejlesztettek egy böngészőt, amit ugyanolyan egyszerű letölteni, telepíteni és használni, mint a Firefoxot vagy a Chrome-ot. Ha az ember a kis hagymára kattint bal felül, és kér magának egy új identitást, onnantól kérése egy másik anonim szerveren keresztül érkezik a szolgáltatóhoz. Nekem a kifelé látszó IP-cím alapján két perc alatt sikerült véletlenszerűen orosznak (Irkutszkból!), svájcinak és izlandinak tettetni magam, működött is minden oldal rendesen.
Munkában a TOR: Hollandiából valamiért nem látszik a NAV üzenete
Aki viszont huluzni vagy netflixezni akar, tehát konkrétan amerikainak szeretné tettetni magát, és nem random kapni egy országot, annak kicsit bütykölnie kell: az ország kiválasztása funkció a Vidalia kiegészítővel régebben a böngésző része volt, most egy kicsit bonyolultabb a dolog, de korántsem lehetetlen. A Tor előnye, hogy teljesen független más programoktól, önmagában működik, és felettébb biztonságos; hátránya, hogy éppen ezért bűnözők is előszeretettel használják a deep web eléréséhez, drog- és fegyverkereskedelemhez, de ez minket egy csöppet se érdekeljen, mert mi nem vagyunk bűnözők. Mi csak internetezni szeretnénk.
3. Egyéb böngészőkiegészítők, IP-cím-rejtő programok
Az IP-címek álcázására (ezt szaknyelven IP spoofingnak hívják) töméntelen program létezik, tessenek csak rákeresni. Ezek szinte mindegyike proxy szervert használ, vagyis egy olyan, leggyakrabban külföldi szolgáltatót, amin átmegy a tőlünk érkező adat, mielőtt célba érne. Nem hiszek a konspirációs elméletekben, de személyes meggyőződésem, hogy az ingyen letölthető IP spooferek fele gonosz vírus, a másik felét pedig az amerikai és az orosz titkosszolgálat gyártja egymással versengve, tátongó backdoorokkal. Ez persze ne riasszon el senkit a próbálkozástól, a megbízhatóbbak között ott a FoxyProxy, a Hide My Ass, az Easy Hide IP, aztán ha bejön valamelyik, már nem is kell tovább próbálkozni.
4. VPN: az igényes médiafogyasztó megoldása
A VPN (virtual private network) egy virtuális magánhálózat, amit az ember házilag is összebütykölhet, ha elég ügyes, de sokkal egyszerűbb, ha használ egy jól működő ingyeneset, vagy havi pár dollárért előfizet egy megbízható szolgáltatásra. A VPN előnye, hogy biztonságos, viszonylag gyors, és nemcsak a böngészőben működik, hanem minden netes alkalmazásban; hátránya, hogy minderre a tartalomszolgáltatók is rájöttek, és elkezdték IP-cím alapján blokkolni az ismert VPN-szolgáltatókat.
Szerencsére nem olyan súlyos a helyzet, mint amilyennek látszik, mivel a tartalomszolgáltatók a lelkük mélyén a minél több előfizetőre hajtanak, és csak tessék-lássék kekeckednek a külföldi VPN-ezőkkel. Ha sikerül találni egy jól működő VPN-t, havi 25 dollárból (VPN+Netflix+Hulu Plus, mondjuk) lehet nézni az összes amerikai tévécsatornát, sportot, sorozatokat és filmeket, amit sokkal drágábban és szar szinkronnal a magyar kábelcsatornák majd évek múlva átvesznek. Plusz a Google-találok, szűretlenül.
Négermagot szereztem a madaraimnak
Mármint nem Samuel L. Jackson személyi inszeminátorától csentem egy fiolát, hanem ezen a néven lehet hamuval feketére festett magot kapni díszmadaraknak. Értik, fekete = néger! Bónusz: fokozza a fütyülési kedvet.
Balog Zoltán most aztán jól visszavágott
Vasárnap indította a hetet Balog Zoltán miniszter. Ma még csak szerda van, de már annyi minden történt. Szélsebesen tör fel Lázár és L.Simon mellé a dobogóra.
Vasárnap
Balog Zoltán a roma holokauszt emléknapján kijelentette, hogy Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el.
Hétfő
A Roma Sajtóközpont – nagyon visszafogottan – 6 holokauszt-túlélővel készített interjút ajánlott a miniszter figyelmébe. Az EMMI sajtóosztálya azt közölte a Roma Sajtóközponttal, hogy “Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszönettel vette cikkünket, melyet tanulmányozni fog.”
Nem könnyű átolvasni a II. világháborút, egyesek ezt már általános iskolában megteszik, de ugye nem mindenki ugyanúgy fejlődik …
Kedd
A Fidesz közleményt adott ki Balog-ügy kapcsán.
Kapaszkodjatok meg, nem fogjátok elhinni, hogy kik a hibásak azért, mert a miniszter … segghülye!
“Felháborító, hogy a bukott baloldal politikai célból félreértelmez és eltorzít egy roma áldozatokért való tiszteletadásról szóló telefonos interjúból kiragadott mondatot. Azt a Balog Zoltánt próbálják rossz színben feltüntetni, aki már minisztersége előtt is évről-évre felszólalt a roma áldozatokért mind a holokauszt emléknapján évről évre megrendezett ökumenikus megemlékezésen, mind számos más fórumon. (…)
Nem az emberi erőforrások miniszterének kell magyarázkodnia roma-ügyben, hanem annak a baloldalnak, amelynek kormányzása idején romákat gyilkoltak Magyarországon és ezeknek az ügyeknek a felderítéséért és a kártalanításért semmit sem tettek!”
És kik a hibásak? A bukott baloldal, akik kiragadták azt a mondatot és természetesen az osztrákok!
Kedd
Balog Zoltán interjút ad az MTI-nek.
“Ferdítésekkel és hazugságokkal támadnak, miközben már akkor a roma holokauszttal kapcsolatos megemlékezést szerveztem, amikor még sem miniszter, sem államtitkár, sőt még politikus sem voltam. Arra gondoltam, hogy az a fajta szervezett deportálás – direkt módon koncentrációs táborokba -, ami a magyarországi zsidósággal történt nagyon nagy szégyen, és a magyar állam a roma holokausztban más szerepet játszott.
Az interjú teljes szövegét elolvasva világosan kiderül, hogy egy romaholokauszt-megemlékezésre sietettem, és az áldozatok iránti alázatot és bocsánatkérését próbáltam meg hirdetni, és továbbra is ezt fogom tenni, bármilyen támadás ér is ebben az ügyben.”
Még mindig kedd, irány Szeged!
Magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt Szegeden
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszél az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS) idei konferenciájához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában megrendezett magyar bibliatörténeti kiállítás megnyitóján 2014. augusztus 5-én.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A hivatalos MTI-fotó elég unalmas, miközben történtek azért izgalmas dolgok Szegeden.
Schmidt Andrea a delmagyar.hu-tól végigfotózta az eseményt, ami így kezdődött:
A miniszter letette a lábához az RTL Klub mikrofonját.
Soha nem volt még ilyen várós az esti RTL Híradó!
Ezt a teljesítményt bárhol a világon megsüvegelnék, mert ilyen mértékű bunkóságra kevés helyen ragadtatja el magát az ember. Egy miniszter, egy KÖZSZOLGA meg pláne nem …
Nem is tudom, mit gondolt?
Most jól megmutatja, hogy ki a fasza a gyerek?
Buzi RTL?
És még csak szerda van …
A magyar kormány egyetlen képben
Balog "Magyarországon Nem Volt Cigányholokauszt Mert Maguktól Teleportálódtak Ausztriába" Zoltán egy szegedi sajtótájékoztatón lerakta a földre az RTL Klub mikrofonját.
Tudtad-e?
Ezek a világ legdrágább mobilkészülékei:
katt a nagyításhoz!
Mint látható, nem mindegyik okostelefon, valamint az iPhone 5 Black Diamond kimaradt a felsorolásból, mivel “túl drága” :D.
Exkluzív, kiadás előtti bemutató: BlackBerry Passport
A Crackberrynél nem azzal gurigáznak, amit csak további szalonképtelen szavakkal lehet körülírni. A közelmúltban ugyanis megkaparintották a Passport egy kiadás előtti példányát, és egyből vallatóra fogták – mindannyiunk örömére.
Előzetes bemutatójukban nem hasonlítják a Passportot más készülékekhez, saját bevallásuk szerint már csak azért sem, mert nem igazán hasonlítható semmihez. A Passport önmagában egy kategória – amely eddig nem létezett 
Megjegyzés: ez egy kiadás előtti bemutató. A megfogalmazott vélemények kizárólag az eredeti cikket készítő halobandit benyomásain alapszanak. Egyes paraméterek, tulajdonságok a végső, hivatalosan kiadott készülék esetében eltérhetnek az itt bemutatott készülék tulajdonságaitól. A tesztelt készülék nem végleges hardverrel és szoftverrel van ellátva.
Nem egy tradicionális BlackBerryről van szó. Még ha kőkemény BlackBerry ősfan vagy, ilyesmit akkor sem tartottál a kezedben soha. Nem hasonlít semmire, ami valaha is megjelent BlackBerry (vagy akármilyen más) néven.
A BlackBerry bizony csinált egy piaci rést (ahogy az eredeti cikk fogalmaz – bár azt inkább felfedezni, megtalálni szokás). Nyilván alapos és részletekbe menő felmérések, kutatómunka előzték meg eme formafaktor és koncepció életre hívását.
Valószínűleg nem lesz az egyetemi hallgatók kedvence (bár, ki tudja…) Ne várjuk, hogy ez lesz a megfelelő készülék vad szelfizéshez. Nem ez lesz az igazi a konditeremben történő zenehallgatáshoz sem.
A Passportot teljesen más érzés kézbevenni. Sem a design, sem a méret nem mondható klasszikusnak. Egy másodpercre úgy érzi az ember, egy némi szexi csavarral megspékelt Nintendo Gameboyt vett a kezébe, és ez dícséret. A billentyűzet is más érzés ezen a készüléken. Egyszerűen túl széles egy kézhez… A gombok lágyabbak, mint bármelyik BlackBerryn valaha. Azt mondják egyébként, hogy ezen a prototípus óta még tovább változtattak. A hátoldal valamiféle utánérzés, de nem tudjuk beazonosítani, hogy mié. Nem pont olyan, mint a Q10, inkább a Z10-ére hasonlít és könnyű, jó fogást biztosít. Egy ilyen méretű és súlyú telefon esetében a jó fogás igencsak elsőrendű kérdés.
Ez nem egy hagyományos BlackBerry.
A Passport 170 grammot nyom. Egyúttal igencsak széles jószág is. A kijelző szintén széles, és a billentyűzet még szélesebbé teszi optikailag. Valaki, aki futó pillantást vetett rá, úgy fogalmazott, olyan mint egy kilapított Sidekick. E sorok írója nem tehetett róla, de egyet kellett, hogy értsen
A kijelző igazán elegáns darab, az a fajta, amely még a legelvetemültebb iPhone-hívő arcára is elégedett mosolyt csal. A létező legélesebb képet nyújtó képernyők egyike ez. Az a felhasználói felület, amelyet a Q10-en némiképp korlátoltnak és csonkának érezhettünk annak relatíve kisebb mérete okán, itt bizony kiteljesedve, teljes méretében tündököl – az ember reménytelenül szerelembe esik vele. Ez nem egy hagyományos kijelző. Az embernek egyszerűen gépelni támad kedve, hogy lássa az eredményt megjelenítve. A display a jobb és bal oldalon lágy, finom ívekbe hajolva éri el a készülék szélét. Ez nem olyasmi, ami alapvetően megváltoztatná a készülék kinézetét, egyszerűen csak egy kis finom eleganciáról van szó. Hozzáad valamit az összképhez, az érzethez.
E sorok írója megvett minden iPhone-t. Legnagyobb panasza az volt velük kapcsolatban, hogy e készülékek ahogy elkezdtek egyre vékonyodni, úgy azóta egyre nehezebb felvenni őket pl. az asztalról – hacsak nincsenek valami tokban. A Passport elbánt ezzel a problémával. Az alsó ívek elegendőek ahhoz, hogy nagyon könnyű legyen felvennünk a készüléket. Az oldalak szálcsiszolt alumínium kinézetűek, és a jobb oldali billentyűk kiemelkedése nagyon csinosan és praktikusan van megoldva. A tetején ül a már ismerős készenléti / bekapcsológomb, alul pedig a hangszóró nyílását találhatjuk meg.
Vegyük előre a legfontosabb problémát: mérete ellenére tökéletesen elfér a nadrágzsebben. A Passportnak köszönhetően persze kevesebb egyéb dolognak marad majd hely benne, de legalább tudni fogod, ha nincs nálad. Egyébiránt nem húzza túlzottan zsebünket, ami igazán kedves tőle. Jó hír továbbá azoknak, akik az ingzsebben szeretik hordani készüléküket, hogy bizony abban is elfér. Méghozzá nagyon szépen.
A górcső alá vett készüléken egy régebbi OS 10.3 build futott, egész pontosan a 10.3.0.428. ennél már most is van újabb kiadás, de a készüléket nem komoly tesztelésre, csak bemutató céljából adták oda.
A konkrét modellben 3 GB RAM és 32 GB alaplapi memória volt, amit megspékeltünk egy 64 GB-os microSD kártyával. A nanoSIM kártya végre könnyen hozzáférhető ennél a modellnél, a SIM csere az akku piszkálása, kivétele nélkül is egyszerűen megoldható. Mivel a Passportnak egy -látszólag lemerülni képtelen- nagy kapacitású, beépített akkuja van, az SD és a SIM kártyahely a telefon felső részére került, egy eltávolítható panel belsejébe.
Ezt egyébként nem a legegyszerűbb eltávolítani, az viszont már vitatható, hogy ez jó vagy rossz dolog. A legtöbb ember nem cserélgeti a SIMjét naponta, így a többség számára ez nem igazán probléma.
A készüléken nincs dedikált microHDMI port, helyette microUSB portot kapunk a készülék töltéséhez, és egy MHL adaptert a HDMI kimenethez.
A kijelző a BlackBerry Passport lényege, esszenciája, mindene. Végre rájöttek. A figyelem középpontja ide irányul, és a teendők többsége ezen keresztül, ez által és ezzel zajlik le. Ugyancsak átveszi a billentyűzet feladatainak egy részét is. Az impresszív kijelző nemcsak méretével, hanem 1440 x 1440 pixeles felbontással és kényelmes, megfelelő fényerejű háttérvilágítással, 453 ppi pixelsűrűséggel (a máig szabványnak számító iPhone retina felbontása kb. 330 ppi) kényezteti a szemünket.
Ne feledjük, hogy a készülék nagy kezűek esetén is kétkezes használatra van kitalálva. A kijelző rendkívül ellenáll a zsíros és izzadt ujjak szennyeződéseinek (ezt külön örömmel olvastuk! – SzederBlog), és induktív kesztyűben (télen) is igen jól kezelhető. Nagyon komoly méretű felület áll rendelkezésünkre, így melléütni, hibázni elég nehéz.
A kijelző a BlackBerry Passport lényege
Az információkat csodálatosan jeleníti meg a Passport, minimális görgetésre van csak szükség, minden egyben elfér és olvasható a kijelzőn. A betűméret egészen 18 pontig (tipográfiai pont) növelhető, így apánk is csípni fogja a készüléket.
A kijelző a szerző szerint a BlackBerry 8800-éra is emlékeztet olyan értelemben, hogy az is egy igazi, használható munkaeszköz volt, és úgy fest, a Passporthoz sok inspirációt merítettek belőle.
Emlékszel a 9900 billentyűzetére? A Q10 tasztatúrájára? Egyik sem olyan, mint ezé. Nagyobb, szélesebb, puhább, és az ember azon csodálkozik, mi történt a BlackBerryjével. Egy teljes sor hiányzik róla, és a gombokon nincs semmi, csak betűk. Semmi szimbólum. Semmi szám, semmi Alt billentyű. Csak egy sima qwerty billentyűzet, színezetlenül, szimbólummentesen. A gombok mindazonáltal lágyak és érzékenyek.
Nos tehát, hogy is működik mindez? Olyan módon, mint semmi, amit korábbról ismerünk. A szimbólumok, karakterek, számok, és minden más a kijelzőn vannak, és intuitív módon változnak a szituációtól függően. Ha a kontaktlistába megyünk üzenetszerkesztéskor, numerikus gombokat kapunk a kijelzőn, ha pedig az üzenet törzsét szerkesztjük, szimbólumok és karakterek jönnek elő. De ez nem minden, a java még csak most jön.
Készülj fel, hogy szerelmes leszel a BlackBerrydbe – újra.
A prediktív billentyűzet aspektust egy teljesen új szintre emelték a Passportnál. A billentyűzet nemcsak úgy használható ügyesen, mint a Z10, Q10 vagy a Z30 esetén. Maga a fizikai billentyűzet ugyanis nemcsak lenyomható, hanem érintésérzékeny is, hasonlóan viselkedik tehát, mint egy notebook trackpad-je. Ezáltal a Passportot használni olyan érzés, mintha a telefon minden egyes porcikája tudná és érzékelné, hogy mit akarsz éppen csinálni vele.
Ennél a modellnél a sorok írója ritkán kellett hogy a kijelzőt érintse, pl. egy szó kiválasztásához elég volt egy érintéses felfelé pöccintés a billentyűzeten. A törlés hasonlóan egyszerű – egy jobbról balra seprő mozdulattal történik. A gördítés (scrollozás) fentről lefelé és vice versa működik, mint egy touchpad-en. Sok információ jelenléte esetén a tapasztalatok szerint praktikusabb magát az érintőkijelzőt használni.
Sajnos a szövegkijelölés és az ékezetes karakterek a tesztkészüléken nem működtek megfelelően, de mint tudjuk, ez egy kiadás előtti, nem hivatalos modell volt.
Még egy hátulütő említésre méltó, nevezetesen hogy a billentyűzet két szélén indokolatlanul nagy, üres plasztik felület tölti ki a teret. A tesztelő javasolja, hogy (és ebben egyetértünk vele), a billentyűk lehetnének icipicit keskenyebbek, és a keletkező helyre tehettek volna dedikált fizikai gombokat (híváskezelő gomb, kamera). Ez a fiatalabb generáció számára is vonzóbbá tehetné/tehette volna a készüléket. (Na majd a Passport 2-nél… - SzederBlog)
A tesztelő nem foglal állást, hogy vajon ez-e a valaha volt legjobb fizikai billentyűzet. Mindenesetre nagyon más, már csak az érintős hibrid mivolta miatt is. Beletelt egy kis időbe hozzászokni a használatához, és megérteni a kijelzőn levő gombok használatát. Az emotikonok viszont még soha nem néztek ki jobban, mint a Passporton.
A billentyűzetről további adalék, hogy nem kemény, kattogós/pattogós, hanem puha. A gombok szélesebbek és két ujjat igényelnek a gépeléshez. Nem számít, mekkora a keze valakinek, a pontosság adott. Nőknek is könnyebb a gépelés vele, még hosszú körmökkel is, mert a billentyűk lágyak, és nem plasztikszerűek. A tesztelő egyik ismerőse a körmeit használva gépel a saját BlackBerryjén, és a Passportot úgy kellett elvenni tőle, annyira tetszett a gépelési élmény neki. A tesztek során kifejezetten gyorsan tudtak gépelni a Passporton, gyorsabban, mint más BlackBerryken.
A tasztatúra igen hívogató, szinte kéri, hogy használják. Készülj fel rá, hogy teljesen beleszerelmesedsz – ahogy fogalmazták.
A felhasználói felület kissé megváltozott, de most nem megyünk bele a részletekbe. A 10.3 újdonságaival már korábban is foglalkoztunk, és később is fogunk – ha majd a végleges, hivatalos kijön végre. A kamera képe éles. Az autofókusz gyorsabb, mint valaha. A fotók tiszták, a zoom jól működik. A rossz fényviszonyok közt készült képek sokkal élvezhetőbbek, mint korábban, de a sorozatfelvételen még van mit csiszolni. A zársebesség határozottan gyorsabb, mint bármely forgalomban levő Samsung készülék esetében, de azért azt nem mondhatni, hogy “iPhone-gyilkos” lenne.
Mindent egybevetve, a BlackBerry felhasználók számára a fotózás sokkal nagyobb élmény lett.
A kameráról elmondható, hogy jobb, mint bármelyik előd kamerája. HDR módban a Passport arra kéri a felhasználót, hogy közel 3 mp-ig tartsuk mozdulatlanul a készülékünket. Ez kicsit soknak tűnik, de még van rá mód, hogy javítsanak rajta a későbbiekben. Az előlapi kamera 3 megapixeles, és ragyogóan működik a BBM konferenciahívásoknál, még ha kissé túlszaturált is. Mindent egybevéve, a fotózás sokkal jobb lett a Passporttal.
BlackBerry Passport akku üzemidő
Újra kiemelendő, hogy az akkumulátor nagyon jó benyomást kelt. Úgy tűnik, igen sokat dolgoztak a részleteken (hiszen az ördög azokban rejlik, mint tudjuk). így a belső akkumulátoron is. Erős használattal (wi-fi, egy emailfiók szinkronizálva, Facebook posztolások, Twitterezés, némi játék a haverokkal, több mint 100 screenshot készítése, telefonálással, néhány videó lejátszással, jó sok zenehallgatással 16 óra elteltével a Passport akkuja 15%-on van. (És 98%-ról indult a mérés.) Megfelel-e ez az elvárásoknak? A tesztelő véleménye szerint meg is haladja azokat – amennyiben a végső, boltba kerülő változat is tudni fogja ezt. S csak hogy tiszta legyen a kép: itt egy 3450 mAh-s akkumulátorral van dolgunk.
Két videó a Passportról, működés közben:
Zárógondolatok… egyelőre ennyi
A vizsgált modell egy prototípus volt, egy korai készülék. Akik átadták, világosan jelezték, hogy azóta számos változtatás történt a modellen, és még további számos fog jönni.
A készülék elfér a zsebben, két kezet igényel a használata, és nem hasonlít semmihez, amivel valaha dolgunk volt: beleértve a korábbi BlackBerryket is. Az akku egyszerűen lemeríthetetlen, a kijelző pedig igazi, friss felüdülés a hozzá képest pici és nyomorított felületre kényszerített Q10-felhasználóknak.
A tesztelőnek javaslatai is vannak, mint pl az oldalak kevésbé lapossá, íveltebbé tétele, és a sarkok markánsabb legömbölyítése. A billentyűzet két szélén levő holt helyeket dedikált fizikai gombokkal ki lehetne tölteni.
A telefont (ha nevezhetjük egyáltalán annak) cégvezetőknek, ügyvezetőknek szánták, akik többet fogják használni a BlackBerryjüket, mert az többre képes. Nem valószínű, hogy nagy sikert arat a fiatalság köreiben, de az sem, hogy ők a célcsoport részei lennének.
A kamera más készülékekkel összehasonlítva talán mutat hiányosságokat, de még van idő ezeknek a kijavítására szoftveres úton. A hívás minősége hihetetlen. A videók csodaszépek, de az alul és felül óhatatlanul megjelenő fekete sávok néha helypazarlásnak tűnnek. Bár a kijelző maga a minőségével mindent elkövet, hogy ezen hamar túllépjünk.
A Passport meg nem énekelt hősei a hangszórók, amelyek egészen kivételes minőségben és hangerővel szólalnak meg. Hangosabbak és tisztábbak, mint a HTC One ‘Boom Sound’-ja, és biztos, hogy páran fel fogják rá kapni a fejüket.
A sorok írójának jelenleg egy iPhone 5C-je, egy iPhone 5S-e, egy Galaxy S4-e és egy Q10-e van, és alig várja, hogy a kezébe kaparinthatta a Passport egy hivatalos példányát.
Ez egy olyan készülék, amelytől az ember fontosnak, erőteljesnek, produktívnak érzi magát, aki kész a világot meghódítani. Aki azt gondolja, mielőtt élőben látta volna, hogy bumfordi, a készüléket így lehetne jellemezni: a Passport egy brooklyn-i kidobó Armani öltönyben. Talán nem kézbesimuló, de szexi, újszerű, nagyobb és dögösebb, mint mások. Többet tesz lehetővé, és valóban útlevél lehet a jövő BlackBerryjéhez.
Sharktopus vs. Pteracuda-előzetes és poszter
Izé, a Sharnado szerintem jobban eltalálta a trash hangulatot, bár azért itt is elhangzik pár hatalmas mondat. ZS filmek kedvelőinek?
Lecsapott a reklámadó
A Big Brother 3-at ragadta el tőlünk. A TV2-nél úgy döntöttek, ez lesz az a műsor, amit leállítanak, hogy kigazdálkodhassák a reklámadó többletköltségeit. Tudják, ez lett volna
“az intelligens emberek valóságshow-ja.”
Néhány pillanattal ezelőtt még oly közelinek tűnt, alig hiszem el, hogy vége! R.I.P. BB3!!! (via Index)
BitTorrent Bleep: The P2P Plan to Make the World's Most Secure Chat
Last fall, BitTorrent (the company) announced and experimental plan to build a secure chat system using the protocol that's most famous for enabling file sharing. Today, we're getting our first look at the what will eventually become a finished product: BitTorrent Bleep.
Midweek Madness - Age of Empires II HD, 75% Off
In Age of Empires II: HD Edition, fans of the original game and new players alike will fall in love with the classic Age of Empires II experience. Explore all the original single player campaigns from both Age of Kings and The Conquerors expansion, choose from 18 civilizations spanning over a thousand years of history, and head online to challenge other Steam players in your quest for world domination throughout the ages. Originally developed by Ensemble Studios and re-imagined in high definition by Hidden Path Entertainment, and Skybox Labs, Microsoft Studios is proud to bring Age of Empires II: HD Edition to Steam!
The Daily Deal also includes Age of Empires II: The Forgotten expansion, and Age of Empires III: Complete Collection.
*Offer ends Friday at 10AM Pacific Time
Az új 2048: játék négyzetekkel
A Game About Squares egyszerű, de bonyolult. Játszd! (Aki a 2048-ról lemaradt, annak ezeket a posztokat ajánlom.)