A Volvo, mint márka, tágabban véve mint "történet" sok szempontból alkalmas arra, hogy leképezze azt, ami várhat az európai autógyártásra. Be lehet ide helyettesíteni azt, ami nem feltétlenül örvendetes, hiszen ki örül annak, ha egy európai gyártó, amelynek sokat köszönhet az autóipar, némileg hányattatott módon végül "idegen kezekbe került".
Fel lehet fogni pozitívan is. Amit az amerikaiak "leéltek", abba a kínai tőke és egy autók iránt érdeklődő tulajdonos új életet lehelt. A globális versenyben, a koncentrálódó autóiparban egy ekkora cég ilyen portfólióval egyébként is kénytelen lett volna valahová betagozódni. Ez persze lehetett volna sokkal korábban egy európai összefogás is, de többek között a szokásos hiúsági és hatalmi kérdések megakadályozták ezt. Érdemes elolvasni a Renault-Volvo szövetség hamvában holt történetét.
Járhatott volna úgy is, ahogy a Saab. Ehhez képest eleven és határozottan innovatív, nem feltétlenül az autó mint termék oldalán, hanem az autó mint "szerep" definiálásában.
Azt érdemes érteni, hogy röpke 15 év alatt az "európai prémium trófea" a Geely kezében megváltozott szerepet játszik. Egy szemvillanás alatt jutottunk el oda, hogy a büszkén mutogatott szerzeményből egy márka lett a sok közül az Geely impériumban, ráadásul technológiai kérdésekben nem is feltétlenül az első, amely kiszolgálhatja magát a konszern arzenáljából.
Amit mindenképpen becsülendőnek és figyelemre méltónak találok a skandinávokban, hogy folyamatosan kísérleteznek új koncepciókkal. Személy szerint tőlem távol áll sok minden, amiben ők hisznek, de abban mindenképpen hiszek én is, hogy kellenek a kockázatot vállaló, pionír szereplők bizonyos területeken ahhoz, hogy mozduljunk, adott esetben jó irányba. A nulla üzleti rizikó mentalitás korában ez egyre ritkább, de azt is érdemes hozzátenni a képhez, hogy sokszor az anyagi keretek és a mozgástér szűkössége az, ami meghatározza ezeket a stratégiákat a Volvo esetében is.
Mi a két nagy hátraarc, ami a címben szerepel? Az egyik, amiről mostanra sokan olvashattak, az a túlzottan ambiciózus elektromosítás terveinek átszabása. A Geely-vel a háttérben ez egy logikus lépésnek tűnt, főleg az EU szabályozások kapcsán, és, lássuk be, azokért a négyhengeresekért nem kár. A piac azonban keresztülhúzta a számításokat, és a nagyra törő tervekből vissza kellett venni. Ezt persze el kell valahogy bábozni, mert ciki, ha ennyire determinálja magát egy cég, - külső kényszer nélkül -, egy megoldás irányába, aztán világossá válik, hogy tévedett.
Lehet persze úgy is csinálni, ahogy a németek szokták: amikor rájönnek, hogy rossz az irány, akkor sem korrigálnak, hanem csak azért is gyorsítanak. Szerencsére Svédországban képesek voltak belátni, hogy 2030-ra nincs realitása annak, hogy kiszálljanak a belsőégésű technológiából. Lehet, hogy még azzal kapcsolatban is megvilágosodnak, hogy a dízel, amiből éltek évtizedekig, sok vevő által igényelt technológia bizonyos kategóriákban, most is.
A másik hátraarc pedig nem más, mint az alternatív értékesítési és birtoklási csatornák átgondolása. Pár éve ez a "mánia" kéz a kézben járt az elektromosítással. A csapból is az folyt, hogy minden azonnal legyen villany, és "az emberek interneten akarnak rendelni, és nem akarnak birtokolni".
A Volvo vevőköre kétségkívül progresszívabb az átlagnál. A cég vezetése is. Felkészültek tehát a nagy hájpra, bevezettek a fejlett piacaikon mindent, amiről a hangos haladó véleményformálók meg akarták győzni a közvéleményt. Online rendelés, előfizetéses modell, közvetlen értékesítés, hibrid modell, ahol a kereskedő és a gyártó egyaránt eladhat közvetlenül autót.
Nem jött be, ahogyan ezt egyébként borítékolni lehetett. A Volvo bejelentette, hogy egy-két ország kivételével megszünteti ezeket az új, alternatív megoldásokat a kereskedelemben, mert költségesek, nem hatékonyak, és nem rezonálnak a piac igényeire a várt módon.
Számos gyártó visszakozott az elmúlt hónapokban az ügynöki modelltől a kereskedelemben, vagy utolsó pillanatban elvetette azt, a máshol látott kedvezőtlen tapasztalatok miatt.
Bizonyos törvényszerűségek úgy tűnik, kiállják az idő próbáját az autókereskedelemben. Jó hálózat nélkül a klasszikus gyártók nem működnek hatékonyan.
Shared posts
Két hátraarc, 1 hónapon belül
Haldoklik a Homokhátság, csontszáraz az Őszeszéki-tó
Kiss László kertészmérnökről korábban már írt a Sokszínű vidék. A természetbarát ökogazdaságában homoktövist termeszt a balástyai tanyavilágban. László egy kiszáradt alföldi tóról posztolt a Facebookon.
Az Őszeszéki-tó (Balástyai víztározó) a dél-alföldi községtől délnyugatra, az M5-ös autópálya közelében fekszik. A tó jellegzetes szikese számos védett faj otthona, kiemelkedő természeti értékét a területen élő madárvilág jelenti. A sekély vizű szikes tó környezetéből eddig számos, fokozottan védett faj példányait jegyeztek fel.
Nagyon nehéz a helyzetünk. Két hektár homoktövis küzd az életben maradásért. Nagyon aprók a bogyók, a csepegtető öntözés az életben tartásra elég! A szilva majdnem teljesen ledobta a lombját. Az őzek, nyulak, fácánok, sünök sosem látott közelségbe merészkednek a tanyán. Mintha, vizet menedéket keresnének…
– mesélte Kiss László a Sokszínű vidéknek.

A kertészmérnök azt is elmondta, hogy a 2 évvel ezelőtti aszály számos 30-40 éves nagy fát, főleg nyarakat szárított ki. A gazdálkodó szerint idén hatványozódni fog a folyamat.

A Balástya közelében található tanyán a tavalyi szénamennyiségnek mindössze körülbelül a 20 százaléka termett meg a tavaszi szárazság következtében.
László szerint 15 év alatt egyértelmű tendencia a víz eltűnése. Megfigyelte, hogy a belvizes foltok, a korábban nagyon jó vízellátottságú majsai csatorna évek óta száraz.
Nem vagyok vízügyi szakember, de a tavaszi vizek tájban tartására ezeket a tavakat, csatornákat csurig kellene tölteni. Erre kellene fektetni a hangsúlyt. Ez a helyi mezőgazdaságot nem, de a környező madár, hüllő és vadállományt talán megmentené
– magyarázta a kertészmérnök.
Kiss László tanyaszomszédja hagyományos “zöld mérővel” regisztrálja a napi csapadékmennyiséget. Tőle tudta meg a mérnök, hogy a térségben idén januártól augusztus végéig mindössze 167 milliméternyi eső esett. A gazdálkodó azt is hangsúlyozta, hogy a 10 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest most már elképzelhetetlen öntözés nélkül homoktövist eredményesen termeszteni. Sőt, idén már azzal sem.

A mezőgazdaságból élők a környéken egy ideje már mesterséges gátakkal próbálják a vizet “megtartani”, kevés sikerrel.
The post Haldoklik a Homokhátság, csontszáraz az Őszeszéki-tó first appeared on Sokszínű vidék.
Megingathatatlanul kémleli a kukutyini határt a Dél-Alföld legidősebb fája
Izgalmas elképzelni, milyen lehetett a korabeli vidék, amikor egy földbe szórt makk képében elkezdődött a hihetetlen méretű faóriás földi léte. Rákóczi idején – mert nagyjából akkoriban ültethették – az alföld tengersík vidékén még a természet volt az úr, csak később jelentek meg az első nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági parcellák ezen a tájon.
A terület mai képe már a nagyüzemi mezőgazdaság képét viseli magán, közelében a Maros töltéssel és az égszínkékben úszó szivattyúházzal. A Fehértói csatorna másik partján, egy tenyérnyi erdő szélén áll a deszki nagy fa, melyet a helyi iskolások és az alföldi természetjárók évről évre felkeresnek, hogy tiszteletüket tegyék a természet csodálatos teremtménye előtt.

Évszázadokon át téli fagyok dermesztették, forró napsugarak perzselték, őszi esők áztatták a Maros árterének közelében cseperedő tölgyfát, melyet a természet szerelmeseinek talán Deszk felől, a Maros töltés mentén célszerűbb megközelíteni. A kellemes zugban egy kényelmes pihenőhely várja a megfáradt vándorokat.
Középkori romok Szőregen
A nagyobb kihívásokat kedvelő gyalogos vagy kerékpáros túrázók akár Szőregről is indulhatnak, melynek Deszk felőli részén egy Árpád-kori templom romjai szunnyadnak. A beszédes nevű Apátság utca végén egy féltetővel védett téglafal részletében és rusztikus kövekből kirakott falak maradványában gyönyörködhetünk. A hagyomány szerint a Szent Fülöp monostor állhatott a szőregi dombon.





A régészek szerint a monostort a 12. század első felében alapították. Egyes feljegyzések arra utalnak, hogy túlélte a tatárjárást, de az 1300-as évektől semmilyen adattal sem rendelkeznek a szakemberek. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei az Árpád-kori Szent Fülöp monostor alapfalát idén júniusban találták meg. Már maga a tény egy tudományos kuriózum, hiszen korábban a monostor építéséről és pusztulásáról sem álltak rendelkezésre adatok. Jelenleg is ásatások folynak a területen, de ettől függetlenül kényelmesen megközelíthetők a falmaradványok.
Megkegyelmeztek a fáknak
Magyarország vidékein barangolva akarva akaratlanul számos helyen botlunk különleges, idős korú famatuzsálemekbe. Ezek nagyobb részét egykor tudatosan hagyták meg a tájban.

A hagyásfák eredetileg többnyire gyümölcsfák voltak, de olykor más fajták egyedeinek is megkegyelmeztek. Ezek az élőlények később egy-egy birtok határát is jelölhették. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a hasznos gyümölcsöt termő fákat egy-egy erdőirtás alkalmával meghagyták, hogy a szántóföldeken, legelőkön, utak mentén, mezsgyéken tovább teremjenek. A hagyásfákat a napfény jobban éri, így gyümölcsük is zamatosabb, mint azoknak a vad fáknak a termése, amelyek a sűrű erdőben növekednek.
Nemcsak gyümölcsfák lehettek azonban út- vagy birtokhatárt jelölő pontok a tájban. Szerte az országban találkozhatunk olyan idős tölgy, bükk vagy más (gyakori) fajok példányaival, melyekhez különös legendákat kapcsol a magyar nép emlékezete.

Korábban a Sokszínű vidék írt Rózsa Sándor fájáról, mely egy szintén élemedett korú matuzsálem. A Ruzsafa Ásotthalom mellett kétszáz éves betyártörténetekről mesél. A deszki nagy tölgy esetében is felbukkan a legendás alföldi betyár alakja. A nép emlékezete szerint a portyázó Rózsa Sándor társaival a Marostól karnyújtásnyira álló matuzsálem alatt időzött hajdanán.
A deszki öreg tölgy
A Fehértói gátőrháznál, a szivattyútelep szomszédságában, az erdő szélén álló hatalmas tölgy a közvélekedés szerint egy hagyásfa lehet. A gigantikus kocsányos tölgyet Csongrád-Csanád vármegye legnagyobb fájaként tartják számon a fák életét kutató dendrológusok.

A tölgy törzskerülete meghaladja a 600 centimétert, magasságát 2016-ban 28 méternek mérték, de a körülötte magasodó 90-100 éves fák is tekintélyt parancsolók. A hagyomány szerint a deszki faóriás villás elágazása arra utal, hogy eredetileg egy ikerfaként tűnhetett fel a vidéken.
Minden út Kukutyinba vezet, ám az csak a Matuzsálem árnyékából látszik igazán
– tartja egy több mint 200 éve született mondás.
Az erdészek által szakszerűen ápolt, jó állapotban lévő matuzsálem a helyi szerb közösség életében a múltban kitüntetett szerepet kapott. A nagy tölgy az 1800-as évek elején rajzolt térképeken is felbukkan, a dokumentumokon jellegzetes helymeghatározó pontként tüntették fel. Közösségi térként is funkcionált a fa, a kellemes liget egykor a deszki emberek fontos találkozóhelye volt.






Az öreg tölgy páratlan módon megőrizte a táj klímáját. Különféle dendrológiai vizsgálatoknak vetik alá a kutatók, melyekből az elmúlt évszázadok időjárására következtethetnek. Az ikonikus tölgyfa több hazai adatbázisban és nyilvántartásban is szerepel, többek között a Dendrománia című kötetben a „hatszázasok” előkelő csoportjában jegyzik. A különleges kiadványnak internetes felülete is elérhető, ahol Magyarország legnagyobb fáit veszik lajstromba. A hazai geocaching pontok között is felbukkan a nagy tölgy, a környezetében rejtőző geoláda szintén vonzó célponttá avatja az aggastyánt.
Akár Rózsa Sándor nyomait kutatjuk, akár a természeti csodák vonzásában élünk, megéri felkeresni Matuzsálemet, hiszen vaskos ágai alatt megpihenve néhány csendes percre megérintheti lelkünket az örökkévalóság.
A cikkben szereplő fotókat Tóth A. Péter készítette.
The post Megingathatatlanul kémleli a kukutyini határt a Dél-Alföld legidősebb fája first appeared on Sokszínű vidék.
Peter Molyneux is back with yet another new take on the “god game”
-

Welcome back to Albion. [credit: 22cans ]
If you're a gamer of a certain age, you probably have fond memories of Peter Molyneux as the mind behind ambitious games like Populous, Dungeon Keeper, and the Fable series. If you're of a slightly younger age, you probably remember him as the serial overpromiser behind Project Godus and a recent NFT game that somehow attracted $54 million in player pre-investment (it did actually launch in some form last year).
I bring up this history because, after years of keeping his head down, Molyneux made a surprise appearance at Gamescom's Opening Night Live event. He was there to introduce Masters of Albion, a title that host Geoff Keighley said Molyneux has "secretly been working on for the past three years" and which Molyneux himself describes as "an open-world god game full of combat, choices, mysteries, and story."
A short early trailer for the game takes us back to Fable's "familiar vast world of Albion, packed with stories, quests, treasures, and monsters." There, the residents of the town of Oakridge have to work to gather and process resources by day and then defend themselves from hordes of creatures by night.
Civilization VII hands-on: This strategy sequel rethinks the long game
Enlarge / Firaxis has upped the ante on presentation for the cities. It's still a bit abstract and removed, but they have more vibrancy, detail, and movement than before. (credit: 2K Games)
2K Games provided a flight from Chicago to Baltimore and accommodation for two nights so that Ars could participate in the preview opportunity for Civilization VII. Ars does not accept paid editorial content.
From squares to hexes, from tech trees to civic trees, over its more than 30 years across seven mainline entries, the Civilization franchise continues to evolve.
Firaxis, the studio that has developed the Civilization games for many years, has a mantra when making a sequel: 33 percent of the game stays the same, 33 percent gets updated, and 33 percent is brand new.
Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
Csodálatos fotókon a Maros homokszigetei
A Maros alacsony vízálláskor szárazra kerülő, változatos formájú homokpadjai évről évre csodálatos látványt nyújtanak, rekord alacsony vízállásnál akár úszás nélkül át is lehet sétálni egyik partról a másikra.
Szabó Bálint – aki több alkalommal megajándékozta olvasóinkat gyönyörű felvételeivel – a napokban Ferencszállás közelében kémlelte a folyót, és készített csodálatos fotókat a természet kínálta különlegességről.

Idén is megfigyelhetőek a látványos homokszigetek az alacsony vízállás következtében a Maroson Ferencszállás közelében
– írta a felvételekhez közösségi oldalán.
A képre kattintva galériánkban megcsodálhatók a folyó homokszigetei.












The post Csodálatos fotókon a Maros homokszigetei first appeared on Sokszínű vidék.
Látványos fotókon az átgyalogolható Tisza
Ismét rendkívül alacsony a szőke folyó a Közép-Tisza vidékén, van, ahol lényegében átjárható a meder. Ezt persze nem szabad megpróbálni, írta a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál.
Az idei nyáron sorra dőlnek meg a hőségrekordok, és a csapadék hiánnyal együtt országszerte aszály tombol, ami a folyók rekordalacsony vízállását vonja magával.

Az elmúlt időszak rendkívüli aszálya, csapadékhiányos, hőmérsékleti rekordokat döntögető túlfűtöttsége manapság látványos természeti jelenséget produkál a Tisza számos szakaszán: Cibakházánál például ismét előbukkant az óriási homokpad, mely szigetként emelkedett ki a folyóból, és bárki meglátogathatja. A szőke folyó alacsony vízállása Vezsenynél is szemet gyönyörködtető homokszigeteket hozott létre.

2024. augusztus 22-én, Czeglédi Zsolt az MTI fotóriportere látványos drónnal készült felvételeken örökítette meg a Tisza alacsony vízállását Vezsenynél.
The post Látványos fotókon az átgyalogolható Tisza first appeared on Sokszínű vidék.
Kiégett a kukorica a Kiskunságban a brutális hőség miatt
Szárazság és hőség pusztít Füzespusztán – írta a Halasmédia.
Kiszárad minden, tombol a hőség, negyven fok körüli értékeket mérnek a tűző napon a füzespusztai tarlón. A pusztítás mértéke jól látszik a kukorica termésátlagokon. A növények nem tudtak megfelelően fejlődni, a nagy hőségben megperzselődtek, leszáradtak a levelek.
A portálnak helyi gazdák jelezték, hogy legalább 3-4 héttel hamarabb kellett idén betakarítani a növényt. Barabás József vállalkozó a portálnak elmondta, hogy idén már korábban, a szemképződéskor megjött a meleg, és ennek hatására besültek a kukoricaszemek.

A gazdák gabonából körülbelül feleannyi termést arattak idén. A kukorica állapota is katasztrofális, a növény aratását csak szeptemberben kezdik, de az már látható, hogy a termés nagyobb része odalett.
A kukoricacsövek csökevényesen fejlődtek, csupán töredéke várható a szokásos termésmennyiségnek. A nagy hőség miatt többféle gombabetegség is sújtja a növényt, ez ugyancsak megnehezítheti a kukorica értékesítését.
Öntözni csak napnyugta után lehetne, de az éjszakai hőmérséklet is 25-27 Celsius fok Halason, így a locsolás gyakorlatilag értelmetlen. Barabás József szerint a jövőben olyan kukorica és gabona fajtákat kellene nemesíteni, amelyek stressztűrők, azaz jobban bírják a meleget.
The post Kiégett a kukorica a Kiskunságban a brutális hőség miatt first appeared on Sokszínű vidék.
Országszerte terjednek a kivadult kaktuszok
Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók, írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Lehet sokan nem is gondolnák, de bizony már Magyarországon is léteznek a kaktuszoknak kivadult állományai.
Tévhit, hogy a kaktuszok csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amik hosszú, hideg időszakokat is túlélnek, akár -20°C-on is! Magyarország egyre több pontján – Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység – találunk már olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket
– írták, és kiemelték, hogy mivel egy viszonylag újonnan megjelenő problémakörről van szó, nagyon fontos, hogy ismerjék a kivadulások helyeit.
Fontos tájékoztatni a lakosságot arról, hogy ne ültessék ki ezt a növényt a száraz gyepekbe.
Hazánkban a kaktuszok terjedésének leginkább a nyílt homokpusztagyepek és sziklagyepek kedveznek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe is érintett, már a Mátrában is megjelentek. Áprilisban adtunk hírt róla, hogy kollégáink Heves megyében, Gyöngyöspata külterületén számoltak fel egy viszonylag nagyobb kiterjedésű medvetalp kaktusz (Opuntia sp.) állományt
– részletezték.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrádi Tájegységénél is ismert volt két terület, ahol valószínűleg kiültetés következtében jelentek meg a kaktuszok, Cered és Nemti mellett, Nógrád vármegyében.
Cereden a közút melletti homokkő oldalon találtuk meg őket. Ezt a két kis állományt sikerült nyár elején fölszámolnunk
– osztották meg, és hozzátették, hogy ezen nógrádi kaktuszok meghatározásában dr. Kelemen András volt a segítségükre aki a Kiskunságban invazívan terjedő kaktuszokkal foglalkozik évek óta.
Mi a baj a kaktusszal?Egy faj kivételével ezek a növények kizárólag Amerikában őshonosak. Nálunk elvadulva az inváziós tulajdonságok negatív hatásait vonják maguk után: nem valók ide, gyorsan szaporodnak, nagy felületeket boríthatnak el, és ezáltal veszélyeztetik az őshonos élővilágot. A mediterrán országok sziklagyepjeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak és a tengert csodálni szándékozó emberek is kiszorultak róluk.
The post Országszerte terjednek a kivadult kaktuszok first appeared on Sokszínű vidék.
Capacitive controls could be the cause of a spate of VW ID.4 crashes
Enlarge / The left spoke has controls for adaptive cruise control and lane keeping, the right spoke is for controlling settings and audio functions. (credit: Volkswagen)
Of all the recent trends in automotive technology and design, the adoption of capacitive controls over mechanical switches and buttons—particularly on multifunction steering wheels—is among the most deplorable. One can see the appeal to the designer—slick-looking fiat panels trump dust-attracting seams, for starters. The bean counters love them, too—it takes less time to install the subassemblies, and that means a little more profit per car. It's just that they suck. And now, some Volkswagen drivers say capacitive buttons are to blame for their car crashes.
Capacitive buttons require only the lightest of touches to register a button push. That's mostly a positive thing for buttons on the center console, but when those controls are on bits of trim you might touch by accident, you can run into problems.
For example, capacitive buttons are sometimes put on the spokes of a multifunction steering wheel, as in the image above. In some maneuvers—parking, for example—it's possible to brush either one of the panels of buttons with a palm. If it's the spoke on the right side, an accidental touch will just mess with the audio system, which is annoying and perhaps a bit distracting.
URL-rövidítőjét is kukázza a Google
Invazív gekkók élnek a budapesti utcákon
Behurcolt fajok újabb példányát fotózta egy fővárosi épületen a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa. Gulyás Kis Csaba érdekes tényeket mesélt a különleges, Magyarországon nem őshonos élőlényekről a Sokszínű Vidéknek.
A geológus által legutóbb megörökített példány egy Kotschy-gekkó volt, mely a Balkánon elterjedt. A faj természetes elterjedésének legészakibb határa Koszovóban van, Belgrádból is ismert kiengedett példányok alapján. Az aprócska állatok a Balkán-félsziget mellett Kisázsiában, Törökországban, a Görög szigeteken és Izraelben élnek. Az olasz csiszma déli sarkában, Pugliában is vannak előfordulásai, és a Krím-félszigeten is előfordulnak.
Gulyás Kis Csaba azt is elárulta, hogy a gekkók nem őshonosak a Kárpát-medencében, bár a jégkorszakot megelőzően előfordulhattak itt, más mediterrán fajokkal együtt.
Idén június 20-án fotóztam Budapesten a Tompa utcában. Ez az élőlény viszonylag jól tolerálja a hidegebb teleket is, valószínűleg ezért esett a választás erre a fajra a telepítői részéről. Budapesten több zónában is előfordulnak. A legtöbb adat a Ferenc körút, Tompa utca környékéről van. Tudomásom szerint 5-6 helyről. Általában a meleg estéken aktívak, amikor legalább 20 fok van, de néha nappal is. Olasz skorpióval találkoztam ugyanilyen behurcolt fajként Budapest környékén.

A természetvédő azt is elmondta, hogy tapasztalata szerint elég sok behurcolt faj van, némelyik komoly ökológiai problémát is okoz, például az ékszerteknősök, vagy a karmosbéka.
Gyakran találkozom Budapesten behurcolt állatok példányaival. A házimacska is sajnos ilyen invazív faj, de mosómedvével, nutriával, ékszerteknőssel, papagájokkal már többször is farkasszemet néztem. Egy esetben görög teknőssel is. Egy másik alkalommal pedig valakinek az elszabadult gabonasiklójába futottam bele a város egyik növényekkel jobban fedett területén
– magyarázta az állatvédő.
The post Invazív gekkók élnek a budapesti utcákon first appeared on Sokszínű vidék.
Kiirtották az indiai lótuszt a Mártélyi Holt-Tiszából
Eltávolították az indiai lótusz növekvő állományát a Mártélyi Holt-Tiszából – adta hírül a Kiskunsági Nemzeti Park. A növény idegenhonos, inváziós faj, ezért a hazai élővilágra veszélyes lehet.
Rengeteg olyan állat- és növényfajjal élünk együtt, melyek emberi segítséggel távoli földrészekről érkeztek hazánkba. Vannak olyanok, amelyek nem okoznak problémát, de egyes fajok intenzív terjedésbe kezdenek, ezáltal károsak az őshonos élőlényekre. Mára már nagyon jelentős természetvédelmi problémákat jelentenek az idegenhonos inváziós fajok okozta károk. Többek között emiatt csökken a biológiai sokféleség, fajok pusztulhatnak ki.
Az indiai lótuszt 2023-ban észlelték a mártélyi holtágon.
Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben
– mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője.
Viszont nem sikerült maradéktalanul eltávolítani, az enyhe tél miatt tavasszal ismét fejlődésnek indult a növény.
Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának
– számolt be Albert András.
Ismét nekiláttak az irtásnak, de ez nem egyszerű művelet. A lótusz rizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.
Az indiai lótusz kiszoríthatja az őshonos növényeket, mint például a fehér tündérrózsát, a tündérfátyolt vagy a vízitököt, és megváltoztatja az élőhelyek vízdinamikai jellemzőit és tápanyagforgalmát.
Az idegenhonos inváziós növények természeti értékekre gyakorolt károkozását leghatékonyabban a természetbe való kijutásuk megelőzésével akadályozhatjuk meg, vagy ha ez már megtörtént, akkor minél gyorsabban be kell avatkozni, hogy megelőzzük intenzív terjedésüket. Abban az esetben, ha a lótusz virágzásba kezd és nagy mennyiségű magot érlel, melyek akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket.
A szakemberek úgy vélik, hogy valaki szándékosan telepíthette az indiai lótuszt Mártélyra, erre utal az, hogy közvetlenül a tanösvény pallója mellett jelent meg, és a terjedésén látszik, hogy onnan indult hódító útjára.
The post Kiirtották az indiai lótuszt a Mártélyi Holt-Tiszából first appeared on Sokszínű vidék.
Íme, a hatórás Rebel Moon, tele szexszel és erőszakkal – előzetes
Zack Snyder egy nagy spíler, hiszen kétszer próbálja lenyomni ugyanazt a nézők torkán. A tőle megszokott rendezői változatot a Rebel Moon is megkapja, ami két órányi kivágott jelenetet tartalmaz. Star Wars szkriptnek indult, de aztán a Disney nem adta áldását Zack Snyder ötletére, ezért elvitte a Netflixhez, ott pedig kétrészes eposszá duzzasztotta sci-fi meséjét. Tavaly […]
The post Íme, a hatórás Rebel Moon, tele szexszel és erőszakkal – előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.
Európába hozza a Volvo a villanyautó-gyártást a Kína ellen tervezett vámok miatt
Az új vám részleteinek bejelentése bármelyik pillanatban megérkezhet.
A teljes anyag Európába hozza a Volvo a villanyautó-gyártást a Kína ellen tervezett vámok miatt címen a Villanyautósok oldalon olvasható. A szerző további írásai: Szűcs Gábor.
Spotify is refunding Car Thing owners before bricking their devices
Spotify is now offering refunds to people who purchased its $90 Car Thing dashboard accessory. While the streaming company unceremoniously discontinued its first and only hardware product in 2022, just five months after its release, it recently announced plans to deactivate all remaining Car Things on December 4th, 2024. Users looking to get their money back will need to reach out to Spotify support and provide proof of purchase.
The slight concession comes after a group of Car Thing customers filed a class action lawsuit with the Southern District of New York against Spotify over their short-lived and now doomed accessories.
Car Thing was a simple external screen / remote control for the Spotify app on your phone— most attractive to...
Game Over - június 26-án befejezi működését az ICQ
ICQ will stop working on June 26 after 30 years of running.
— World of Engineering (@engineers_feed) May 26, 2024
uh-oh… pic.twitter.com/IhldbkmxO0
28 év után itt a vége. Az ICQ weboldala szerint 2024. június 26. után nem fognak működni az ICQ (azonnali üzenetküldő és VoIP) kliensek. Használtad valaha?
Spotify just killed Car Thing with no refunds. Angry customers ask why it can’t be open-sourced
The streaming giant hinted that its foray into hardware was an experiment in data collection. Some who paid $90 for the device want an option to keep using it.
What was that thing for anyway?
Megnyitja forráskódját a legendás WinAmp zenelejátszó

Neofetch is Dead! Here are 7 Alternatives for Your Linux System

Neofetch, the favorite tool for displaying system information in ASCII format in the terminal, is no longer being developed.
Its GitHub repository is now archived. It didn't see any development for the past three years anyway.
Neofetch developer Dylan's GitHub page says he has "taken up farming".

When I asked for proof, he sent me this photo.

Okay, I just made up the last part for humor purposes 😉
So, here's the deal. Neofetch is not being developed anymore. Although it is still available in the repositories of many distributions and will remain for a couple of more releases, I presume.
Still, it would be a good idea to use some actively developed tool to flex your Linux desktop setup.
Let me share a few worthy Neofetch alternatives for your ASCII needs.
Fastfetch
Fastfetch is similar to Neofetch. It offers heavy customization possibilities, including tweaking the appearance of logos! You remember that Neoftech was extremely customizable, don't you?

Fastfetch uses JSONC (JSON with Comments) for configuration. If you are curious, there are some presets available for you to get started.
If you are using Ubuntu 22.04 or later, you can install it using the PPA. Yes, PPA to rescue even in the Snap world of Ubuntu.
sudo add-apt-repository ppa:zhangsongcui3371/fastfetch
sudo apt update
sudo apt install fastfetch
For other distros like Arch Linux and Fedora, you can use their package managers to install fastfetch (if it is available).
screenFetch
screenFetch is a “Bash Screenshot Information Tool”, that can be used to generate system information along with the ASCII logo of the distribution. It is basically a bash script and is easily extendable.
I think screenFetch existed even before Neofetch 🤔

screenFetch is basically a bash script and is easily extendable.
To install screenFetch in Ubuntu, open a terminal and run:
sudo apt install screenfetch
It is also available in the default repositories of Arch Linux, Fedora, etc.
macchina
macchina is a system information fetching tool written in Rust 🦀 (some people would use it just for that)
It uses a TOML file for its configuration, which is usually placed at ~/.config/macchina/macchina.toml.

macchina --config <location of config file>.macchina also offers a theming system that is outside the configuration file. This is also a TOML file, and they have an example theme called Hydrogen!
You can either use the pre-built binary available to download from the releases page, or install it to your system.
It's a Rust tool, so you can install cargo first and then use it for the installation:
cargo install macchina
It is also available to install from AUR for Arch Linux users.
NerdFetch
Written in shell script, NerdFetch is a POSIX compatible system information fetching tool. It uses Nerd fonts. So, to get the most out of it, you need to have a Nerd font installed.

Apart from default, NerdFetch works in three more modes, like:
- Use
-cfor Cozette: May need Cozette font - Use
-pfor Phosphor: May need Phosphor icons. - Use
-efor Emojis

Arch Linux users can use yay or some other AUR helper:
yay -S nerdfetch
Others can install it in a bit nerdier fashion:
sudo curl -fsSL https://raw.githubusercontent.com/ThatOneCalculator/NerdFetch/main/nerdfetch -o /usr/bin/nerdfetch
sudo chmod u+x /usr/bin/nerdfetchArchey
Archey is a simple system information tool written in Python. It is a fork of the original Archey (Linux) system tool, and it is lightweight and fast.

Before installing Archey, make sure you have the following dependencies:
- Essential:
python3,python3-distro,python3-netifaces. - Recommended:
procps,dnsutils,lm-sensors, etc. Visit their documentation for more recommended packages.
You can download the deb file from the releases page and install it on Ubuntu.
For Arch Linux users, install it using any AUR helper:
yay -S archey4Archey uses JSON file as configuration tool, which is usually placed at:
-
/etc/archey4/config.json(system preferences) -
~/.config/archey4/config.json(user preferences) -
./config.json(local preferences)
The preference order is local preferences > user preferences > system preferences.
HyFetch
HyFetch is a fork of Neofetch, with LGBTQ+ pride flags 🏳️🌈.
The configuration file of HyFetch is located at ~/.config/neowofetch/config.conf. It is similar to tweaking the Neofetch.

You can install HyFetch from the official repositories of Ubuntu.
sudo apt install hyfetch
It is also available in Arch Linux's repositories. The documentation provides more installation methods.
During the initial run, it will ask for several configurations, such as the color scheme, brightness adjustment, etc., through a text prompt. It also displays the appearance of each choice for easy selection.
You can rerun the configuration anytime by using the command:
hyfetch -ccpufetch
Unlike the rest in this list, cpufetch only shows the CPU details with a neat logo.

By default, it prints the CPU logo according to the system color scheme, but also provides methods to change it.
cpufetch is available in the repositories of Ubuntu. Which means it's quite easily installable.
sudo apt install cpufetchMore ASCII fun
Why just stop here? How about some more ASCII things?
It's FOSSAbhishek Prakash
There are more tools to explore here.
It's FOSSAbhishek Prakash
And finally, let's raise a glass to Neofetch 🥂 It will be missed.
Neofetch Alternatives: 3 Best Linux System Information Tools
Neofetch, the popular command-line tool for displaying system information in a visually appealing ASCII format, is no longer being actively developed. The project’s main developer
The post Neofetch Alternatives: 3 Best Linux System Information Tools first appeared on Tecmint: Linux Howtos, Tutorials & Guides.Senna | Official Teaser | Netflix
Senna, a new limited series inspired by the life, career and relationships of the greatest Brazilian driver of all times, starring Gabriel Leone, debuts in 2024.
Watch on Netflix: https://www.netflix.com/title/81206426
About Netflix:
Netflix is one of the world's leading entertainment services, with 270 million paid memberships in over 190 countries enjoying TV series, films and games across a wide variety of genres and languages. Members can play, pause and resume watching as much as they want, anytime, anywhere, and can change their plans at any time.
Senna | Official Teaser | Netflix
https://www.youtube.com/@Netflix
Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész
Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.
A Bosnyák téri csarnok háta mögött toronydaruk erdeje magasodik egy hatalmas, egészen a Rákos-patakig nyúló területen. Az építkezés gőzerővel zajlik, a tervezett nyolc óriási toronyépületből – hét iroda- és egy lakóház – négy már szinte teljesen kész van, másik három a szerkezetépítés különböző fázisaiban jár. Hétvégén az új épületek mellett az őstermelői piac megtölti a csarnoktól egészen a Rákospatak utcáig a Bosnyák utca széles, aszfaltos sávját. Színes, nyüzsgő forgatag, bódék, napernyők, rakodás, kofák, vásárlók, eper, újhagyma, kartondoboz-halmok, földre szórt bálás ruha. Erre az ismerős, hétköznapi kelet-európai világra néz az elkészült lakóház hatalmas, kettős tömbje. Nyolc emelet rideg luxus az egész homlokzaton végigfutó, üvegkorlátos erkélyekkel, mintha csak valamelyik felkapott Duna-parti új lakóparkból pottyant volna ide.
Ezeken az erkélyeken állva, koktélospohárral a kézben a felsőkategóriás vásárló a folyó hullámait szeretné fodrozódni látni meg a szemközti park fáit, de itt – ma még – nem ezt látja, hanem az átlagember olcsó és tarka életét. Indiában és Dél-Amerikában vannak ilyen durva kontrasztok a városképben, ahol élesen, minden tompítás és átmenet nélkül találkozik kirívó gazdagság és szegénység, steril globális jólét és továbbélő lokális tradíció.

Nehéz elképzelni, hogy ennek a lakótömbnek a jövőbeli vásárlói – már ha tudják, hol vesznek lakást – pont erre a kontrasztra vágynának, amikor a steril luxust megkaphatják a Duna-parton is. Természetesen az őstermelői piacot és a szomszédos csarnokot meg lehet szüntetni, arrébb lehet paterolni, lesznek is erre még határozott kísérletek, de a környék ettől még átlagos pesti kertváros marad. Nem véletlen, hogy mindössze 168 lakást sikerült építeni ebben a hatalmas projektben, miközben a fővárosban lakásínség van, és magában Zuglóban is elég sok új lakás épül. Sűrűsödő, növekvő kerület, ahol könnyen el lehet adni az ingatlanokat, hiszen a városközponthoz közel esik, és az épületállományának jelentős része, főként a kertvárosias alsórákosi területen, könnyen bontható. Ha csak a telektömb körül végigsétálunk, három kisebb ingatlanfejlesztést találunk: alacsony, földszintes házak helyére építettek vagy fognak építeni három-négyemeletes, egyszerű társasházakat hétköznapi kivitelben. Távolabb, az egykori Paskál-telkeken a patak mellett nagyobb lakóparkok is épültek összefüggő területen, eléggé túlzó, de azért a Bosnyák téri beruházást meg sem közelítő sűrűségben.
A XIV. kerületben ez lenne a reális: élhető, hétköznapi lakások átlagembereknek. A 168 luxuslakást nem lesz olyan könnyű értékesíteni, mint ezeket a valóságos ingatlanpiaci fejlesztésekben megvalósuló otthonokat, de a NER a luxusberuházásokat szereti, ezért ide is luxuslakást épített. Eredetileg jóval többet, hiszen a tornyok fele még két éve is lakóház lett volna, és csak a másik fele iroda. Akkoriban összesen 950 lakással számolt a beruházó Bayer Construct, a NER meghatározó gazdasági háttérembere, Balázs Attila cége. (Balázs felemelkedéséről ebben a cikkben írtunk részletesen.)

2023 tavaszán lakossági fórumon számolt be a cég arról, hogy a terv módosult, egy kivételével az összes tömb irodává alakul át. Elég nagy változás ez egy olyan projektben, amely még mindig „Zugló Városközpontnak” nevezi magát, de funkcionálisan kifejezetten egyhangú lesz: iroda iroda hátán óriási tornyokban egymásra halmozva. Mindössze a csarnok mögötti első tömb hordoz némi változatosságot azzal, hogy egy belső udvar körül kétszintes üzletházként működik majd. Az ilyen, szinte homogén irodai városrészek teljesen ellentétesek azzal, amit az urbanisztika az élhető, „15 perces” városokról mond: nincs egymáshoz elérhető közelségben, bő negyedórára a lakás, a munka és a kikapcsolódás helye, ehelyett reggel óriási tömeg érkezik meg dolgozni, jellemzően távolról és gépkocsival, késő délután ugyanez a tömeg hazamegy, este és hétvégén az irodapark kihalt és üres, hétköznapokon viszont
naponta két elviselhetetlen dugó vár az ide ingázókra meg persze a környéken lakókra is, akik ugyanazokat az utakat használják.
„Zugló Városközpont” esetében ez mindenekelőtt a Csömöri utat és a Nagy Lajos király útját, kisebb mértékben a Rákospatak utcát jelenti, mindhármon nagy a forgalom most is. A projekthez készült tanulmányterv az irodai és kereskedelmi dolgozói létszámot körülbelül 8500 főre, a lakólétszámot 323 főre becsüli. Ahogy az ilyen terveknél lenni szokott, természetesen azt is levezetik, hogy ez egyáltalán nem jelent majd túlzott terhelést a környék úthálózatának, de az ilyen modellezések kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a beruházónak legyen mire hivatkoznia. Józan ésszel nyilván sejthetjük, hogy a dugó még a Thököly úton is állni fog csúcsidőben.

Már csak azért is, mert ez a hét hatalmas irodatömb egy olyan területen épül fel, ami tömegközlekedési szempontból egyáltalán nem megfelelően ellátott, már a jelenlegi igények alapján sem. Az egyetlen kötöttpályás közlekedési kapcsolatot a Nagy Lajos király útján haladó villamos jelenti, de ez egy gyűrűs közlekedési elem, nem biztosít közvetlen kapcsolatot a belvárossal. Ahhoz a sugárirányú tengelyen lenne szükség villamosra, vagyis a Thököly és a Csömöri úton, de azt még Demszky Gábor idején felszámolták a budapesti villamosmegszüntetések utolsó hullámában: 1995 szentestéjén döcögött végig az utolsó öreg UV-pár a 44-es vonalán a rákospataki hurokvégállomástól a Keleti pályaudvarig. A hurokvégállomás egykori területe a patak mellett ma szintén a Bayer-projekt telkéhez tartozik, az egyik épülő irodatömb foglalja el. Bár a pálya még 2005-ben is járható volt, mert akkor közlekedésbarát önkéntesek végigküldtek rajta egy különjáratot a megszüntetés tizedik évfordulójára emlékezve, a következő években a különböző építkezések miatt végképp használhatatlan lett, és ma már csak a Csömöri út közepén rozsdásodó felsővezeték-tartó oszlopok és a Bosnyák téri megálló helye emlékeztet rá, hogy valaha itt villamos járt.
A villamos utódjának szánt 4-es metró szintén nem készült el a Keletitől kifelé, bár a 2000-es évek elején az új zuglói városközpont terve – amiből aztán ezernyi alakváltozással a Bayer-projekt lett – pont azért született meg, mert számítottak rá, hogy a metró érkezésével a terület felértékelődik, jobban megközelíthető lesz. A metró meghosszabbítása ma már reálisan nincs napirenden, a villamos visszaépítéséről ugyan időnként szó van, de komoly szándék a főváros részéről nincs rá. A beruházó pedig természetesen nem épít semmilyen tömegközlekedési fejlesztést, hiszen erre nem kötelezi semmi, és nem jótékonysági intézmény: az irodai dolgozók majd jönnek, ahogy tudnak, kocsival vagy a Csömöri úton közlekedő busszal.

Ám ez a beruházó csak látszólag egy profitmaximalizálásra törekvő, a területből mindent kisajtoló, a köz szempontjait lehetőleg figyelmen kívül hagyó magáncég. Bár előbbi tulajdonságai megvannak, a beruházó valójában a magyar állam. Nem piaci alapon megvalósuló ingatlanfejlesztésről van ugyanis szó, hanem egy teljesen torz közberuházásról. 2023 júniusában Hadházy Ákos független képviselő észrevett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerződései között egy 244 milliárdos tételt, amely arról szólt, hogy a magyar állam megveszi a Bayertől a zuglói városközpont telkét és irodáit. Ezt egyáltalán nem verték nagydobra, pedig mind a vételár, mind az ingatlan nagy jelentőségű közügy kellene, hogy legyen. Ebből az összegből egy fél metróvonalat meg lehetne építeni, ráadásul olyan időszakban költi el az állam irodavásárlásra, amikor a legtöbb budapesti fejlesztést leállították arra hivatkozva, hogy az államháztartás nehéz helyzete miatt semmire nincs pénz. A zuglói irodanegyedre azonban van, és
nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a magyar állam egyik legjelentősebb budapesti beruházása mostanában.
Azt azonban nem tudjuk, miért csinálják. A nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított szerződés részletei még mindig nem ismertek, bár Hadházy a Transparency International segítségével pert indított azért, hogy hozzák nyilvánosságra. Idén márciusban a Kúria jogerős ítéletben kimondta, hogy a titkosítás indokolatlan, és az MNV-nek ki kell adnia a dokumentumokat, a képviselő azonban még négy napja is arról posztolt, hogy ez nem történt meg. Balázs Attila a Telexnek adott decemberi interjújában azonban a lényeget elmondta: egyelőre egy előleget utalt át a cégének az állam, a teljes összeget akkor kapják meg, amikor az irodák elkészülnek a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal együtt, vagyis várhatóan 2026-ban.

A Bayer ezután csak a 168 lakást és az üzleteket tartja meg, egyébként levonul a területről. Nem kell bajlódnia azzal, hogy piaci alapon kinek is adott volna bérbe 150 ezer négyzetméter irodát ezen a nem annyira fényesen megközelíthető helyen, amikor a Váci úti irodafolyosó jelentős része is üresen áll. Mindez már az állam gondja, valamire biztos használni tudja. Hadházy értesülése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költözne ide, amit a szerződés kiderülése után Gulyás Gergely is megerősített egy kormányinfón. A kancelláriaminiszter azt mondta, a kormány szándékai szerint több államigazgatási szervet áthelyeznek ide az olcsóbb működés érdekében. Erre készült egy terv, a jelenlegi épületeket pedig értékesítik. Példaként a nagy létszámú hivatalok közül a NAV-ot említette, valamint a Központi Ellátási Főigazgatóságot. Utóbbi azért furcsa, mert a szervezet alig néhány éve kapott korszerű új székházat a Szabolcs utcában.
Hasonló kormányzati negyedet legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt akartak építeni a Nyugati pályaudvar mellett. Az ötletet heves viták övezték, az akkori Fidesz élesen ellenezte. Most viszont a jelek szerint itt van egy új kormányzati negyed, másfél éven belül kész lesz, és
nincs miről vitatkozni, hiszen nem is tudhatta senki mindeddig, hogy készül.
A nyilvánosság azt hihette, hogy a Bayer Construct nevű magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában egy nagy közberuházás zajlott kiszervezve. Szögezzük le: normális körülmények között nem így építenek új államigazgatási központot. Egy ilyen jelentőségű beruházáshoz nyilvános hatástanulmányok készülnének, amelyek sorra vennék, hogy tényleg olcsóbb-e a működtetés, mi lesz a felszabaduló ingatlanokkal, megfelelő helyen van-e az új negyed, jó-e a költöztetés az ügyfeleknek, aztán lenne építészeti tervpályázat és tisztességes, nyílt közbeszerzés, egyeztetnének a fővárossal és a kerülettel. Megépülne legalább egy új villamos, és olyan városközpont létrehozására törekednének, amely jelentős zöldterületet is magában foglal, nemcsak egy szűkös sétányt és zöldtetős födémeket. A tervről lenne nyilvános vita, az első bejelentéstől az utolsó kapavágásig nyomon lehetne követni az eseményeket.
Így működnek a közberuházások, ha a közérdeket szolgálják, de Zugló esetében sokkal valószínűbb, hogy valami egész más történt: a NER egyik oligarchája belevágott egy óriásprojektbe, menet közben kiderült, hogy ezen a területen a tervezett, messze eltúlzott lakás- és irodamennyiséget nem lehet piaci alapon megtölteni, és mivel bukni nem hagyhatták, az állam mentőövet dobott: legyen szinte az egész iroda, majd teszünk bele valamilyen hivatalokat, abból úgyis van elég. A fejlesztő így biztonságosan és nyereséggel kiszállhat, az állam pedig úgy tesz, mintha pont erre a projektre lett volna szüksége. De vajon ha ez így alakult, az mit vetít előre a Zuglónál nagyságrendekkel nagyobb Rákos-Dubaj esetében? Ha nem jól méri fel az ottani befektető, hogy Budapesten mennyi luxuslakásra, irodára és üzletre van szükség, akkor ki fogja azt a projektet a bukástól megóvni, és mennyiből?
Cikkünk második részében arról lesz szó, hogyan állt elő a Bosnyák tér mögött a jelenlegi helyzet, megmarad-e a jelenlegi piac, és az is kiderül, miért rúgta ki az ellenzéki kerületvezetés a beruházással rendre szembeszegülő főépítészt.
Nyitókép: drónfelvétel az épülő zuglói irodaparkról (Válasz Online)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
Az ötödik generáció Prius már megengedheti magának
Az, hogy az ötödik generáció Prius néven futhat tovább úgy, hogy mindennek beint, ami eddig igaz volt "a" Priusra, egy olyan humor, amit nem vártam volna a japánoktól. Durvább, mintha egy német képes lenne két pillanatra nem komolyan venni magát.
Akio Toyoda pedig, mintha a lelke mélyén kicsit szégyellte volna, hogy mit műveltek emberek millióval, amikor szabotálták a vezetési élményüket, úgy tűnik, parancsba adta, hogy egyszer az életben próbálják ki, milyen, amikor birtoklási vágyat ébreszt egy Prius. Nem spórolási vágyat. Birtoklási vágyat.
Cserébe egy – nem túl gyorsan – tölthető PHEV autót kaphatok, 60-70 kilométeres valós hatótávval, lemerült akkuval nem kiemelkedő, de abszolút értelemben mégis nagyon takarékos hajtással, ami levedlette a bőgés kultúráját, nem egészen, de nagyrészt.
Sajnos, sok nem lesz belőle az utakon. Ahhoz drága, és sok szempontból egyszerűen tényleg nem igazán praktikus. Az év zöld autója lett az Egyesült Államokban, ami a használhatóságát és takarékosságát tekintve, valamint a nyersanyag spórolás tényét nézve minden ízében megérdemelt. Ez kellene, mint jövőkép. Megfizethető formában.




Megérkeztek telelésükből a titokzatos életű vörös gémek
A vörös gém (Ardea purpurea) hosszútávú vonuló madár, afrikai telelőterületeiről március végén, április elején, de gyakran késő májusban, sőt június elején is érkezhetnek vissza, így fészkelése hosszan elnyúlhat a nyárban. A Pacsmagi-tavak vízimadár élőhelyre az első párok már megérkeztek, itt ritka, de rendszeres költő faj, írta honlapján a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
A telet a Szaharán túli Nyugat-Afrikában tölti, amit egy hazánkban gyűrűzött, több mint 5000 km utazás után Elefántcsontpart területén megkerült példány is bizonyít.
A vörös gém nevét fekete csíkokkal tarkított, meghosszabbodott, repülés közben is jól látható vörösesbarna nyaki dísztollairól, illetve gesztenyeszínű begyéről kapta. Nagyobb testű szürke gém rokonánál kecsesebb, feje és nyaka karcsúbb és kígyószerűbb, a lábujjai pedig sokkal hosszabbak. A gémekre jellemzően a középső lábujj körme fogazott, amellyel dísztollait tudja fésülni.
Hosszú lábujjai élőhelyére utalnak, amelyek elsősorban a zavartalan sűrű vízinövényzettel benőtt nagyobb kiterjedésű mocsarak, halastavak öreg gyékényes nádasai. Hosszú lábujjaival könnyedén tud járni a lebegő növényzeten, a nap nagy részét a sekély vízben mozdulatlanul állva tölti zsákmányállataira várva. Táplálékát elsősorban vízi rovarok, kisebb testű halak és kétéltűek alkotják.

Titokzatos félénk madár, kevesebb időt tölt a szabadban, mint a szürke gém, és hajlamos a nádasban feltűnés nélkül megbújni.
Költeni kizárólag kiterjedt, zavartalan, több évtizede nem aratott, vízben álló öreg avas nádasban tud. Fészkét magasan félbetört avas nádszálakra építi, amit a friss zöld nád idővel körbenő. Fészke alatt egyéb vízimadarak fészkelhetnek, mint például a tőkés réce, a cigányréce, vagy a kis vöcsök.
Magyarországon kisszámú fészkelő.
A vizes élőhelyek lecsapolása, az intenzív nádhasznosítás, a vaddisznók fészekpusztítása, a telelőterületen és a vándorlása során, a megállóhelyeken előforduló romló körülmények miatt veszélyeztetett, európai állománya csökken.
A vörös gém hazánkban 1954 óta védett, jelenlegi státusza fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
The post Megérkeztek telelésükből a titokzatos életű vörös gémek first appeared on Sokszínű vidék.
Blood of Zeus S2 | Official Trailer | Netflix
Watch on Netflix: https://www.netflix.com/title/81038459
About Netflix:
Netflix is one of the world's leading entertainment services with over 260 million paid memberships in over 190 countries enjoying TV series, films and games across a wide variety of genres and languages. Members can play, pause and resume watching as much as they want, anytime, anywhere, and can change their plans at any time.
Blood of Zeus S2 | Official Trailer | Netflix
https://www.youtube.com/@Netflix
To escape the Underworld forever, Hades crafts a plan to claim Zeus's crown for himself and reunite with his beloved Persephone as ruler of Olympus.
The Forerunner 165 series is the budget training watch Garmin needed
The tradeoffs are well worth the savings over the slightly more advanced Forerunner 265.



















