Appvasárnapot kéne írnom, de a helyzet az, hogy ehelyett egy készüléktesztbe oltott véleménycikket fogtok olvasni. Ráadásul vélhetően nem is vasárnap! Mai alanyunk a Sony Xperia Z Ultra, melyet a Sony Magyarország jóvoltából használhattam.
Nos: az Xperia Z Ultra egy phablet. Ez ugyebár az az eszköz, ami egyrészt semmire sem jó: 6,4", gyakorlatilag esélytelen, hogy bármelyik zsebedbe beférjen, kivéve persze azt az esetet, ha esetleg valami lábszárnyi méretű zsebbel rendelkező rappergatyában jársz, vagy bohóc vagy. (Van-e különbség ugyebár, de ezt meghagyjuk a Velvetnek.) Állva még éppenséggel belefér, viszont ha leülsz, fonák helyzetbe kerülsz egy félbetört telefon és a szervíz viszonylatában. Ráadásul tabletnek elvileg kicsi, 6,4" az nem 7", nem 8,9", és nem 10,1", azoknak az iPad usereknek tehát végleg kicsi, akiknek ugyan jó a szeme, de a hipsterszemüveget a közértben csak olvasódioptriával kapni és ezért nem látnak jól. (Nekem meg, ugye, a két szódásszifonnal...) Aztán meg: 1080p kijelzője van, ami köztudott, hogy manapság még akadni szokott, igaz?
Nos
Mielőtt továbbmegyünk, essünk túl a száraz tényeken: az Xperia Z Ultra egy bitang. Amit ma bele lehet pakolni, azt belepakolták:
- 4x2,2 GHz-es Qualcomm Snapdragon 800 proci, Adreno 330 GPU
- 2 GB RAM, 16 GB belső memória
- 6,4"-os, 1080x1920 pixel felbontású (344 ppi pixelsűrűségű) kijelző
- 8 Megapixeles kamera
- IP58 védettség (10 m-ig vízálló, porálló)
- FM rádió, GPS és GLONASS támogatás, NFC
- 3050 mAh akksi
És akkor menjünk tovább.
Azt hiszem kertelés nélkül kimondhatom, hogy míg a Sony Xperia SP az egyik legjobb telefon volt, amit 2013-ban volt szerencsém használni, az Xperia Z Ultra benne van a top 3-ban. Talán a top 2-ben is.
ORLY?
Sokat gondolkodam ám ezen, mert a 6,4" nyilván brutális méret. De gondolkodjuk kicsit.
A vas
A vas az igazából alu, meg üveg, és (lassan írom, olvassátok a blogomról) gyö-nyö-rű! Fehér meg üveg, nagyon lapos, bármilyen iPhone felhasználónak kicsordul a nyála utána. IP58-as védettsége is van, úgyhogy említett nyál akár az eszközre is csoroghat, bár az meg milyen gusztustalan már. Szóval szép.
A méret
Bringázni nem fogok úgy, hogy a zsebemben van, ez tény. Ám jelenleg minimum egy övtáskával járok (igen, hasitasi, de ígérem, csak bringán!), mert a Nexus 7-et tenni kell valamibe. Általában inkább hátizsákkal, mert abba belefér még egy powerup (csokira gondoljunk), meg egy notebook is. Hoppá mi? Az ember 2013-ban nemigen indul el csak egy telefonnal.
Nos, az Xperua Ultra Z mellett nincs szükség Nexus 7-re. A 6,4" majdnem 7", a gép simán lepipálja használhatóságban az öregecskedő Nexus 7-et. Egyrészt mert gyors, másrészt mert...
A képernyő
Ez a 1080p képernyő egy csoda. 344 ppi, tehát bőven retina, fényes, gyönyörű. Élmény nézni rajta bármit, szöveget, mozgóképet. És hogy a 1080p lassú? Nos, nem. A cucc egyszer sem akadt meg, egyáltalán nem, amíg használtam. Úgy tűnik, a világ felnőtt a 1080p eszközökhöz, és bár feltétlen szükséget még mindig nem látok rá, többé nem egyértelmű hátrány.
A sebesség meg az akku
Ha mindenképpen tudni akarod, a futtatott benchmarkokat erősen meguralta a Z Ultra, az 1080p-vel együtt. Dulván!
Tegyük hozzá azt is, hogy (Stamina mode bekapcsolása után) a Z Ultra 2-3 napig vígan elmuzsikált nálam, ezzel a brutál méretű képernyővel, ezzel a sebességgel, kompromisszumok nélkül, 3G-vel meg minden. 2-3 napig!
Az oprendszer, és ami nem tetszik
A Z Ultra Android 4.2.2-t kapott, a Sony már megszkott saját launcherével. A launcher még mintha kicsit rá is játszana a gyorsaságra, tényleg bitang gyors. És leírtam már korábban is, nekem a hozzányúlásnak ez a szintje tetszik, nem túl ripacs, nem próbálják meg megváltani a világot.
A billentyűzet szerintem titokban Swiftkey. Nagyon hasonlóan működik, ugyanúgy tanul a Twitter- vagy Facebook aktivitásodból, igaz, kapott egy setup képernyőt ami jobb, mint a Swiftkey-é. Utána viszont ugyanaz a hatékony prediktív és tanuló bevitel, szerettem, nem volt igényem másra. Külön figyelmesség a phablet felhasználók számára, hogy a billentyűzet layoutot beállíthatjuk jobb oldalra, így:
Egykezes gépelés phableten? Simán! Ez az a feature, amit a Swiftkey (egyébként pont így) most épített be.
Egy nagy hiányossága van, az, hogy a szoftverfrissítéshez számítógéphez kell csatlakoztatni az eszközt. Nos, nekem nincs olyan gépem, amire telepíthetnék ilyesmit, így nem is frissítettem - és ez száni, pont egy ilyen eszköznél kéne a felhasználót teljesen függetleníteni mindenféle archaikus megoldásoktól, mint pl. notebook vagy asztali számítógép.
És még egy kicsi: valahogy szemüveggel macera a telefonálás, folyton a szemüveg szárát baszkurálja az eszköz. Elképzelhető, hogy hosszútávon ez meglátszana a telefonon, mondjuk kis karcolás formájában.
Mi tehát az Xperia Z Ultra tipikus felhasználása?
Tegyük a szívünkre a kezünket, a telefonjainkon a telefonálás másod-, harmadrangú szempont lett. A használat 90+%-a nem beszélgetésről szól, hanem twitterezésről, esetleg chatelésről, böngészésről, tartalomfogyasztásról, játékról. Ezekre egy phablet jó. Telefonálásra történetesen kevésbé, de pl. én a telefonálásomat manapság egyre inkább headsettel intézem. A Sony mellékel is a Z mellé egy dokkolót, ha esetleg kétségeink lennének afelől, hogy a készülék alapfelhasználása vajon a fekvő kitámasztott mód. Az.
A Sony Xperia Z Ultra tipikus felhasználása tehát az, hogy urbánus csókaként magadnál hordasz egy eszközt, ami ötvözi magában a tablet és a telefon tulajdonságait, tudsz rajta beszélni, chatelni, gyönyörűszép, nagyon gyors, és ha esetleg rácsöpög az eső, akkor sem jössz zavarba. Gyönyörű eszköz, az egyetlen dolog ami érdekel, hogy ezek után az Xperia Z milyen lesz... Mert ez azért mégiscsak 6,4".
