Shared posts

30 Jul 05:44

Pancsoljunk hívót kávéból, mosóporból, vitaminból! - Nagyban minden szebb (Kelt osztotta meg)

kelt shared this story from Nagyban minden szebb - élet 6x8-ban: Instant kávém van otthon - ne kérdezzétek - a többit még be kell szerezni. Ja és van pár lejárt Forte papírom és egy UPA-5ös táskanagyító. :)

Lassan egy éve annak, hogy levee megemlítette egyik hozzászólásában a caffenolt. Dunsztom nem volt róla, hogy mi az, így utánanéztem. A dolog lényege, hogy otthon, a háztartásban fellehető anyagokból is lehet hívót pancsolni. Egész pontosan instant kávéból, mosószódából és c-vitaminból. Érdekesen hangzott, így kipróbáltuk. Eredmény alább.

caff_1.jpg

Este, gyerekfektetés után összepakoltam egy hajléktalan staneclibe amit kellett: olcsó tesco-s instant kávé, patikai aszkorbinsav - c-vitamin - egy zacskónyi mosószóda - leánykori nevén Na2CO3 - egy flakon fixírnek való Hypo, és néhány doboz ezer éve lejárt Forte papír, majd átballagtam Kovács úr csodalaborjába. Hetek óta tologattuk a éjszakai kávézás időpontját, de ma végre mindenkinek jó. Kíváncsi vagyok, még egyikünk sem csinált ilyet, és nem is vagyunk benne biztosak, hogy lesz ebből valami. Még indulás előtt eszembe jutott, hogy jó ha bepakolok egy korábban készült, aránylag kontrasztos 6x8-as negatívot is. Mert nem filmhívással, hanem nagyítással kísérletezünk. Így gyorsabban és olcsóbban derül ki, mire képes a pancsolt hívó.

caff_4.jpg

Kimértük a szereket, majd amíg a buborékok elhagyták az oldatot, beállítottuk a nagyítógépet. Olcsónak számító, lejárt, kisméretű RC papír került elő a szekrényből, meg egy üveg kóla, amit egyelőre még nem használtunk, de a jövőben akár lehet szerepe ennek is. A recept a legegyszerűbb, amit az internet kivetett magából:

  • 22 gramm instant kávé (a legolcsóbb tökéletesen megteszi)
  • 32 gramm mosószóda (itt is az olcsó a tuti)
  • 10 gramm patikai C vitamin (aszkorbinsav)

A kimért részek egyenesen mentek fél liternyi meleg csapvízbe, majd miután feloldódtak, felhúztuk az oldatot egy liternyire, és nagyjából 20 °C-osra. Elméletileg még lehetett volna mindenféle csodaszerrel tovább turbózni, de most csupán az volt a cél, hogy a konyhában, fürdőszobában fellelhető dolgokból főzzünk valami hívószerűséget.

(Hypót is ezért vittem magammal, hogy gyári fixírt se kelljen használni, de azt majd legközelebb kotyvasztunk, mindketten aránylag fáradtak voltunk az egész éjszakás mókoláshoz.)

caff_3.jpg

Amikor minden kész volt, rájöttünk, hogy dunsztunk sincs, hogyan is kellene kezdeni. Így 1-2-3 perces csíkokat világítottunk a papírra, majd bedobtuk a hívóba. Alig mozgatva, durván 3-4 perc után néztünk rá a derengő vörös fényben, és mivel elkezdett feketedni, és kíváncsiak voltunk, ki is vettük hamar. Ez volt a képen:

(A papírképeket ahogy voltak, úgy szkenneltem be. Hogy az enyhén barnás szín is "átmenjen" színesben. Egyedül az utolsó képet húztam be 8 bites szürkeárnyalatosként. A vágáson kívül semmi utómunkát nem kaptak.)

caff_a.jpg

Tisztán látszik, hogy a dolog működik, de a fekete nem lett fekete, így újabb próba következett:

caff_b.jpg

Itt már van jó sok fekete, de az is látszik, hogy az egyperces megvilágítási idő is irgalmatlanul sok lett. Jöhet az újabb próba:

caff_c.jpg

Alakul. De megint nem volt eleget a hívóban a papír és kontraszttalan az egész. A következőt rövidebb ideig világítjuk, intenzívebben fogjuk mozgatni és tovább is hívjuk. Hátha.

caff_d.jpg

5-10-15 másodperc világítás, 7 perc hívás, gyakran, félpercenként alaposan megmozgatva

A hátsó, 5 mp-es rész egész ígéretes. Fáradunk, a következőnek jónak kell lennie. Tehát 5 mp, és 7 perc hívás. Illetve zárunk egyet a rekeszen is.

caff_e.jpg

Tádáááám! Ennyi. Szerintem teljesen jó lett. A sok mozgatástól kontrasztos, van benne fekete, és a világos részek is megvannak. Nézzük meg ugyanezt nem színesben, hanem szürkeárnyalatosként beszkennelve is:

caff_f.jpg

Jobb, igaz? :)

Legközelebb a fixírt, stoppfürdőt is megpróbáljuk kiváltani valamivel. Talán rigóbéllel, de még nem tudjuk. Alternatív javaslatokat örömmel veszünk.

Szerző:Földes Attila

29 Jul 08:14

Men’s High Summer Fashion Tips

by Matt Allinson
29 Jul 05:51

Az egészségügyről - isolde (KTamas osztotta meg)

KTamas shared this story from isolde.

Van ez a cikksorozat az indexen a János-kórházról, hát ebben nem fogok elmélyülni, szerintem az egészségügyről már minden el van mondva, és mindenkinek a könyökén jön ki a kevés pénz, túlterhelt orvos, köcsög orvos, türelmetlen beteg, köcsög beteg, hálapénz és hasonló kulcsszavak, ugyanakkor egy dolog van, amit nem állok meg szó nélkül. Számtalan olvasói levélben, és több más cikkben is szerepel az a fordulat, hogy "csak egy rezidens" volt ott, "csak a rezidens" vizitelt, nem is látta orvos, csak rezidens, elég lenne a recepciós pultba egy rezidens is. 

Akkor ismételjük át még egyszer. 

A rezidens az egy orvos. 

Az ember elvégzi az orvosi egyetemet, öt év elmélet, egy év gyakorlat (a hatodik évben úgynevezett szigorlónak hívják az embert, az nem rezidens), és utána kap egy orvosi diplomát és onnantól orvos lesz. Ezeket az orvosokat néhány évtizeddel ezelőtt kb. másnap levezényelték vidékre háziorvosnak, ahol fogat húztak és szülést vezettek (a sikerrátát persze nem ismerem). Az orvoslás első pár évében újabban rezidens orvosnak hívják az embert, de attól még onnantól, hogy kijössz az egyetemről, orvos vagy. Természetesen az első pár hónapban az ember kezdő, rutintalan, bizonytalan. Ilyenkor vérmérséklettől függően a fiatal orvosok szétszorongják magukat, tanácsért üldözik a szakorvost, arcoskodnak és lógnak, amennyit csak lehet, vagy előveszik otthon a belgyógyászat könyvet. De attól, hogy kezdők, még nem hülyék, illetve nem attól hülyék. Vannak lelkiismeretlen, ostoba, vagy lógós rezidensek, vannak ügyesebbek, vannak szuperek, és vannak olyanok, akik már akkor lelkiismeretesebbek vagy okosabbak voltak nálam, amikor ők rezidensek voltak, én meg szakorvos. Attól, hogy valaki rezidens, adott esetben lehet jobb is, mint a szakorvos. Az idősebb orvosok ugyan tapasztaltabbak, de előfordul, hogy kiégettek vagy nem követik annyira, khm, naprakészen a tudomány adott állását, esetleg jobban megtanultak már nyájaskodni, és ha valamit elcsesznek, ügyesebben leplezik. A rezidens lehet, hogy még lelkes, együttérző és naprakész. Természetesen lehet a rezidens is kiégett, bunkó vagy ostoba, és egy csomó szakorvos is értelmes, naprakész és őszinte. De hagyjuk már abba ezt a hülyeséget, amikor a betegek azon rugóznak, hogy az őket kezelő orvos túl fiatal. Ez egy felháborító ostobaság. Ha az embert egyből felveszik az egyetemre, akkor 24 évesen orvosi diplomát kaphat. Így, ha a tisztelt páciens bemegy egy egészségügyi intézménybe, és ott egy 24, 25, 26, 27 vagy 28 éves csajjal találkozik, és az hallgatja meg a hátát a kis fonendoszkópjával, akkor próbálja meg felfogni, hogy az egy orvos. Attól, hogy fiatal, pláne nő, és esetleg rózsaszín csillámos bojtban végződik a toll, amivel ír (true story), attól még orvos. Világos? Sőt, azt sem lehet kizárni, hogy jobban jársz a bojtos tollú kiscsajjal, mintha az ősz halántékú docens úr kezelne. 

Én nem tudom, volt-e valami előnye a rezidensképzés bevezetésének (képzés nem tartozik hozzá igazán, ne értsük félre, ez csak egy szó), mindenesetre kifejezett hátránya, hogy sem a betegek, sem a hozzátartozók, sem a kollégák, és sajnos adott esetben maguk a fiatal orvosok sem veszik elég komolyan a fiatal orvost. Tessék komolyan venni.

29 Jul 05:37

Photo (Zsoltika osztotta meg)

Adam Paszternak

LOL :)))))))))

hiperlink shared this story from BEDE MÁRTON WEBHULLADÉKA: Most akkor az kérdés, hogy... á nincs kérdés :-DDD

26 Jul 04:24

Két férfi, egy eset, két fotósorozaton (Kelt osztotta meg)

kelt shared this story from háztáji dizájn: Mindkettőben vannak annyira jó részek.

.

1.jpg

.

Egy műkereskedő apuka, Fabio Cimino és fia lakja ezt a 190 m2-es São Paulo-i lakást. A brazil modernizmus egyik vezéregyénisége, Abelardo de Souza által tervezett, 1952-es épület 190 m2-ét a Piratininga Arquitetos építette át és osztotta két külön lakrészre apa és fia számára, akik a műtárgyakkal teli közös helyiségekben azért összetalálkoznak néha.

2.jpg

3.jpg

4.jpg

5.jpg

6.jpg

7 600.jpg

8.jpg

9.jpg

10.jpg

11.jpg

12.jpg

13.jpg

14.jpg

15.jpg

16.jpg

17.jpg

18.jpg

19.jpg

20.jpg

21.jpg

22.jpg

.

Ugyanez így mutat egy másik képsorozaton, belakva, színesen, világosban:

.

23.jpg

24.jpg

25.jpg

26.jpg

27.jpg

28.jpg

29.jpg

30.jpg

31.jpg

32.jpg

33.jpg

34.jpg

35.jpg

36.jpg

Inneninnen, és innen.

12 Jul 09:16

Földes Ferenc Gimnázium – Megnéztük mi is a pályázatokat

by boon1

Miskolc – A Földes Ferenc Gimnázium élére kiírt vezetői pályázatokat dr. Csiszár Miklós, Miskolc jegyzője véleményezte. Kérdeztük tőle, hogy milyen szakmai indokok alapján döntött úgy, hogy dr. Nagymáthé Sarolta pályázatát támogatja Veres Páléval szemben. Szempontjait, indoklását korábbi cikkünkben közöltük. Mostani összeállításunkban – az említett bírálati szempontokat figyelembe véve hasonlítottuk össze a vonatkozó részeket – láthatják, mi olvasható a két igazgatójelölt pályázatában.
A pályázatok teljes szövege egyébként a gimnázium honlapján elolvasható.

ÉM-HM

A pályázatok

A jegyző által említett szempontok:

– Formai megfelelőség
– A vezetői programban összefoglalt elképzelések
– A pályázók eddigi vezetői, oktatásirányítási múltja

Formai megfelelőség

Dr. Nagymáthé Sarolta: 27 oldal, táblázatokkal, jól tagolt
Veres Pál: 71 oldal, táblázatokkal, grafikákkal tűzdelt


A vezetői programban összefoglalt elképzelések

Nagymáthé Sarolta:
– Ír az intézmény középfokú oktatásban elfoglalt helyéről, de kitér arra is, hogy azok a tendenicák sem elhanyagolhatóak, amelyek a korábbi, intézmény hírnevét megalapozó időszakhoz képest lassulást, bizonyos területeken visszaesést jelentenek.
– A múlt lehet jó alap, írja, adhat okot a büszkeségre, de a jelenre, illetve ebből kiindulva a jövőre kell koncentrálni. A Földes Gimnázium nem jelenthet nosztalgikus életérzést. (…) A távlati feladatellátás csak akkor lehet eredményes, ha megvannak azok a csomópontok, amelyekre építeni lehet. Ezen területek körében a legfontosabb kérdőjelekre adott megfelelő válaszok megfogalmazásaát tartja lényegesnek.
– Olyan új szellemiségre van szükség az intézményben, amely megőrzi a minőséget, ugyanakkor bármilyen innovációra képes.
– A következő öt évnek az intézményben a belső megerősítés és megerősödés időszakának kell lenni. Az oktatás terén az erőket – a már elismert, de továbbfejleszthető- magas szintű szakmai munkára és a sok esetben hiányosságokat mutató meglévő tárgyi feltételek célitányos fejlesztésére kell koncentrálni.

Veres Pál:
– A Földes Ferenc Gimnázium folytatni szeretné hagyományait. Alapvető célom, hogy megerősítsem a magas színvonalú oktató-nevelő munkát. Tudatosan felvállaljuk, hogy a Földes Ferenc gimnázium elitgimnázium maradjon, és ezt a pozícióját megerősítse.
– Alapvetően természettudományos gondolkodásmóddal rendelkező, de ugyanakkor széles látókörű, nyitott, döntéshozatalra képes fiatalokat szeretnénk nevelni. Fő feladatunknak tekintjük tanítványaink kreativitásának és kommunikációs készségének fejlesztését.
– Az eredményes oktató-nevelő munka alapja a jó értelemben vett felszabadult, alkotó kapcsolat kialakítása a tanárok és a diákok között.
– Fontos nevelési feladatnak tekintjük a tolerancia fejlesztését, az egészséges nemzeti identitástudat kialakítását.
– A legalapvetőbb célom, hogy kiszámítható, jól szabályozott, egyenletes színvonalon működő iskolánk legyen. Ennek feltétele a szervezetten,
hatékonyan működő minőségirányítási rendszer.
– A tantestületen belüli, valamint a vezetés és a tantestület közötti kommunikáció erősödött az elmúlt évben, de a további következetes fejlesztése elengedhetetlen.


A pályázók eddigi vezetői, oktatásirányítási múltja:

Nagymáthé Sarolta
– 27 éve dolgozik az oktatásban. Köznevelési intézmény igazgatóhelyettese. A Magyarországi Evangélikus Egyháznál végzett munkája az intézményhálózat működtetésével járó feladatellátás sokrétű problémakörének felvetésével jár, fogalmaz.

Veres Pál:
– 2012-ben a harmadik ötéves vezetői ciklus végéhez ért. A szakmai feladatok, szakértői tevékenységek mellett az oktatásirányítás fórumain is szerepet vállalt. (Például: Nemzeti Tehetségtanács, Magyar Akkreditációs Bizottság, Nemzeti Tehetségkoordinációs Fórum, Gimnáziumok Országos Szövetsége, Matematika Tehetségtanács, AJTPIE, AJTP Szakmai Tanácsadó Testület).


Kapcsolódó cikkek: 


A BOON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

12 Jul 09:04

Kerékvető

by Bereczki Zoltán
Nagyon tetszik, amikor egy megszokott dolgot pár egyszerű elemmel érdekessé varázsolnak.
Ezt a kerékvetőt a főutcán még a Bécsbe utazásom előtt fotóztam, nem is tudom, miért nem raktam ki eddig:



Ha valaki tudja, hogy ki csinálta, írja meg!

Maga a ház is nagy kedvencem. Csináltam róla tavaly 3D-t a Google Earth-re:


Az udvara pedig már szerepelt itt a blogon is:



Kapcsolódó bejegyzések:
12 Jul 09:01

Kihantolják a “bostoni fojtogató” holttestét

by Szerk.

A Massachusetts fővárosát a 60-as években rettegésben tartó Albert De Salvo tetemét
azért exhumálják, hogy DNS-vizsgálat révén rábizonyítsák utolsó áldozatának meggyilkolását.

De Salvo bevallotta ugyan, hogy 1962 és 64 között tizenegy, 19 és 85 év közötti életkorú nőt erőszakolt és ölt meg, ám vallomását később visszavonta, és a bűncselekmények közül egyet sem sikerült rábizonyítani.

Exhumálását azután rendelték el, hogy a rendőrségi szakértők “családi egyezést” állapítottak meg az 1964 januárjában a saját lakásában megerőszakolt és meggyilkolt Mary Sullivan holttestén és takaróján talált ondónyomok és De Salvo egy unokatestvérének egy vizes palackon hagyott DNS-nyomai között. Az Y kromoszómák egyezése 99,9 százalékos valószínűséggel kizár minden más lehetséges gyanúsítottat, de a teljes bizonyossághoz a feltételezett elkövető holttestéből kell mintát venni.

De Salvo 1973-ban halt meg a walpole-i börtönben, ahol a “bostoni fojtogató” sorozatgyilkosságával nem összefüggő bűncselekmények miatt töltötte életfogytiglani büntetését. A férfit leszúrták.

A bostoni rendőrség csaknem fél évszázadon keresztül megőrizte a Sullivan-gyilkosság tárgyi bizonyítékait, arra várva, hogy a tudomány fejlődése valamikor lehetővé tegye a tettes leleplezését. Az illetékes bíróság csütörtökön engedélyezte De Salvo maradványainak kihantolását, ami valószínűleg még a héten meg is történik.

De Salvo fizikai munkás, veterán és családos ember volt. Valószínűleg ismerte áldozatait, mert a gyilkosságok helyszínén nem találták nyomát erőszakos behatolásnak.

A sorozatgyilkosról 1968-ban film készült, Tony Curtis főszereplésével.

tonicu

11 Jul 08:01

Free Skin Tone Tool for VSCO Cam™

by Marty Yawnick
Adam Paszternak

$5.99 a 48 preset (in app purchase)!!4!

vsco cam, new skin tone filter, free filter

If you haven’t tried VSCO Cam™, it’s one of the better photo apps available for creating photos with great-looking analog-style effects and many other photo styles. The VSCO Cam workflow emphasizes the photo more than the effects, even though its effects are quite stunning.

VSCO have just announced a new Skin Tone tool now available as a free in-app download. How to get the new tool and more after the jump. >>>

vsco cam for iPhone and iPadVSCO Cam™ is a free download and comes standard with just enough filters to whet your appetite. They’re banking on the fact that you’ll like the app so much, you’ll drop the cash to unlock some or all of the 48 filters. For $5.99 — a pricey download for an iOS app — you get the complete set of filters, a deal available for a limited time. It’s a versatile, quality set and if you like VSCO Cam, it’s definitely a worthwhile download.

The Skin Tone tool is a new tool in the VSCO Cam™ editing arsenal that is available for FREE. Available for download in the VSCO Cam™ in-app store, the Skin Tone tool is a simple but effective tool for creating healthier looking skin. This tool allows for subtle tone adjustment to a subject’s skin, as well as the evening out of color irregularities.

To download and install the new tool, navigate to the VSCO Cam™ in-app store and select the Skin Tone tool.

vsco cam for iPhone, skin tone tool, screenshot

VSCO have also created a great tutorial on using Skin Tone, which you can find within the Discover tab in the VSCO Cam™ app, or you can view online by clicking this link here. It’s a great tutorial on both punching up overall image color and smoothing out skin tones using VSCO Cam.

Requirements: Compatible with iPhone 3GS, iPhone 4, iPhone 4S, iPhone 5, iPod touch (3rd generation), iPod touch (4th generation), iPod touch (5th generation) and iPad. Requires iOS 6.0 or later. This app is optimized for iPhone 5.

Grab VSCO Cam™ now.

=M=

~~~~

"Free Skin Tone Tool for VSCO Cam™." originally appeared on Life in LoFi: iPhoneography. © 2013 LifeInLoFi.com. All rights reserved.

11 Jul 05:55

Sennheiser Meets Fashion – MOMENTUM On-Ear Headphones

by Luke Todd
11 Jul 05:54

Twitter + privacy

by Neuromancer

Twittertől jött szép üzenet, hogy ugyan sokféle követési (tracking) módszert alkalmaznak a júzerekre, hogy szebbésjobb reklámokat kapjanak, jelesül harmadik fél jelent nekik, de mivel jó fejek, ezek (a követés, hazajelentés, nem a reklám) kikapcsolhatók.

Sőt, olyan jó fejek, hogy még a Do Not Track-et is támogatják!

És, mint ahogy illik, mindenre kínálnak linket is.

Eddig tart a jófejség. Ugyanis minden egyes linkjüket még utoljára átküldik a saját szerverükön, a linkek query stringjét megpakolva egyedi tracking kódokkal/azonosítókkal.

Köztük a te saját egyedi twitterazonosítóddal.*

twitterprivacy

Szokás hírleveles linkekbe elrakni a query stringbe plusz információt statisztikai céllal (kampánykövetés, ilyesmi).

Na de egyedi azonosítókat, ráadásul ellentétes tartalmú levélben?

Az már nem igazán jófejség.

Külön vicces, hogy a külső, Do Not Track oldalára mutató linket is saját szerverükön át relayelik, ugyanúgy az egyedi azonosítóval és követőkódokkal. Persze, hiszen így pont nem sértik meg a dnt-poliszit :)

 

* a Twitter egy egyedi számsorral azonosít téged, a bejelentkezéskor beírt emailcím vagy @név csak a te kényelmed szolgálja, nem az a valódi azonosítód. Ezért lehet szabadon változtatgatni mindkettőt.

FacebookTumblrTwitterGoogle PlusLinkedInEmail
10 Jul 08:41

Csodálatos színekben rothad Budapest

by horvathb

Megint budapesti utcafotós-projekt a 444-en! Legutóbb olyan fotóstól kaptunk képeket, aki az itt élők mindennapjainak szinte már jelentéktelen pillanatain keresztül fényképezte a várost. Most viszont minden maradék személyesség is teljesen odalesz, a Mélyrepülés mikroblog fotósa ugyanis a magára hagyott várost keresi és fényképezi folyamatosan.

A Cornélia Vespertina álnéven dolgozó fotós leggyakrabban a nyolcadik kerület utcáit járja. Képeiből egy repedésekkel, mállásokkal tarkított, elhasznált város bukkan elő. De ezek pillanatra sem nyújtanak kellemetlen látványt, a magukra maradt, romos épületekben rejlő erő áthatja a képeket. Erre jelentenek példát az itt kiválogatott képek és a blog remek színesváros sorozata is.

a

a

a

aa

melyrep16

melyrep6hunyaditer

melyrep15nepszinhaz

melyrep13

melyrep4

melyrep14balaton

aaa

aa

aaa

melyrep8

aaa

aaa

Csodálatos színekben rothad Budapest Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

09 Jul 11:40

Disabled Duck Gets Amazing New Foot Thanks to 3D Printing (Moshi osztotta meg)

[ Filed under Technology & in the Industrial Design category ]

3d printed duck foot

The relatively new technology of 3D printing has what seems like and endless amount of uses. The most recent is animal prosthesis. A duck was recently born with an unusual abnormality: its left foot was backward. The foot had to be amputated; since then, the duck named Buttercup has lived at the Feathered Angels Waterfowl Sanctuary in Arlington, TN.

high tech replacement duck foor

NovaCopy, a 3D printing company, designed the foot based on one from Buttercup’s sister. Because the foot has to be pliable to mimic a real duck foot, the 3D print is actually a mold that will be filled with silicone. A silicone sleeve will connect the foot to the duck.

buttercup the duck

 

The final prosthesis hasn’t been finished and applied yet, but once it is ready Buttercup will be able to waddle and swim just like all of the other ducks. You can follow Buttercup’s heartwarming story on his Facebook page: ‘Buttercup gets a new high tech foot‘.

Share on Facebook [ Filed under Technology & in the Industrial Design category ]

[ Gajitz | Archives | Categories | Privacy | TOS ]
09 Jul 08:31

...mert a deszkás cipő lehet elegáns is! - Nike Janoski

by HeStyle

A gördeszkázás a 50-es évek hőskorszaka óta a fiatalok lázadásának egyik jelképe, de mára egyben millárd dolláros üzlet és a legelterjedtebb action sport világszerte. Az eredetileg bumfordi, csak a funkcionalitásra épülő deszkás cipők már a 90-es évektől betörtek a mainstream divatba, mostanában pedig már olyan modellek is készülnek, amik már akár elegánsnak is nevezhetők :) A Nike Janoski a Nike SB (Nike Skateboarding) egyre népszerűbb és a szemünk előtt „ikonikussá” váló modellje, mely egy signature cipő, azaz egy gördeszkás, Stefan Janoski nevét viseli.

janoski2.jpg

A modell Light British Tan/Dark Field Brown színváltozatának barna cserzettbőr felsőrésze, és sarok-környéki mintás cambrai-i pamutszövet betétje jól harmonizál a talp természetes gumi színével - együtt hozzák ezt a deszkás cipőktől (még?) kevéssé megszokott elegáns összhatást. Ha tetszik, akkor jó hírünk is van: ez a Janoski színváltozat több magyarországi üzletben is elérhető az idei tavaszi-nyári szezonban.

janoski3.jpg

sbox.png

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!

09 Jul 08:26

Kínos vagy király a baseballsapka?

by Ács Dani

KIRÁLY

Már rég nem csak azok hordják, akik sportolnak vagy akik rajonganak egy amerikai sportklubért, és nem is kizárólag azok, akiket zavar, hogy szemükbe süt a nap. Baseballsapkát hordanak a legnagyobb rendezők, mint Spielberg vagy Spike Lee, a legsikeresebb színészek, Leonardo di Caprio, Ryan Gosling, a legmenőbb énekesnők Beyonce, Rihanna, végeláthatatlan a sor. Sőt Amerika elnökei is. De mikor Barack Obama vagy New York egykori polgármestere, Rudy Giuliani felveszi a baseballsapkát, az nem azt jelenti, hogy épp gyárlátogatáson vannak, hanem, hogy ők is csak egyek a nép egyszerű gyermekei közül. És amikor a rapperek az Audemars Piguet óra és az Armani öltöny mellé fejükbe nyomják a sildest, az is arra próbál utalni, hogy ők azért még tudják, honnan jöttek. Szóval akármilyen klassz a baseballsapka, a valóságban eléggé proletár cucc.

KÍNOS

De kevésbé vonzó arcok fejére is rá van rohadva a legendás kiegészítő. Ott van Vujity Tvrtko, Michael Moore vagy Justin Bieber. A magyar rendőrök, a Magyar Gárda tagjai, a diszkóban kószáló dílerek és a biztonsági kamerák elől bujkáló bolti tolvajok ismertetőjegye is a sildes sapka.

Akkor mi különbözteti meg a frankó baseballsapkást a gyatra baseballsapkástól? Az egyik legfontosabb kritérium, hogy milyen az a sapka. De legalább ilyen fontos, hogy hogyan hordja az illető. A ruhadarab nem csak annak köszönheti sikerét, hogy alkalomtól és évszaktól függetlenül hordható, és nem is annak, hogy az elejére hímzett logókkal egyszerűen hozzácsapódhat bárki bármilyen csoporthoz. Sokkal inkább annak, hogy a sapka 140 éves története alatt bebizonyította, ezerféleképpen variálható és hordható.

9SZTÍLÓ

1992-93 környékén járunk. A legenda szerint a mezőtúri fiatalok a kilátást ellehetetlenítő szemellenzős forma tartós kialakítása érdekében éjszakára sörösüvegre gumizták a sapkájukat. A viselet azért volt nagyon vicces, mert nem csak a periférikus látását veszítette el miatta az ember, de annyira mélyen behúzva kellett hordani, hogy csak akkor látott ki, ha úgy hátradöntötte a fejét, mint akinek épp az orra vérzik.

sapka_12

Az elmúlt években megint nagyon fut a fordított stílus.

sapkahatra_1

Valamikor 2005 körül lehetett látni Magyarországon raprajongókon a kacsacsőrre pöndörített verziót.

sapka3

 

1994 körül rövid ideig már ment a pamutlazán fejre pottyantott verzió. Most Justin Bieber hozta vissza.
sapka
Az L.A. gangsa style – mélyen behúzva, fület betűrve.
sapka5
Hóbortosan hátra csapva is frankó volt hordani az elmúlt években.
sapka2
Jay Z – stílus.  Oldalra billentve jobb fülön megtámasztva. (Jay Z egyébként itt azt énekli, hogy ő tette a leghíresebbé a NY logójú baseballsapkát, nem a Yankees. Talán ez túlzás.)
sapka6
Hülyegyerek sztíló.
sapka7
A baseballsapka és a humor, olyanok, mint borsó meg a héja.
sapka13

 

BROOKLYN SZTÍLÓ

A korai szalmakalapokat 1900 körül kezdte felváltani a Brooklyn stílusú sildes sapka, a baseballsapka őse, aminek még a napellenzője a mainál jóval rövidebb volt. 1940-ben született meg a mai baseballsapka, amit 6 gerezd szövetből varrnak, gomb van a csúcsán, és hosszú, rugalmas a sildje. Népszerű a hálós, jól szellőző, kamionos típus, és van, aminek hátul állítható a mérete, de az igazi a fullcap, amit több különböző fejméretben árulnak.

vintage-baseball-caps-history

Az amerikai baseball-liga hivatalos sapkagyártója a New Era Company. Német bevándorló család alapította 1920-ban New Yorkban. A New Era sapkák között is van egy ikonikus “Levi’s 501-es” a New Era 59Fifty (Fitted). Ez tulajdonképpen az igazi baseballsapka 1954 óta.
Itt megismerheti a New Era sapkák összes típusát.

A New Era az első sapkákat 1934-től a Cleveland Indians-nak készítette. És a rá következő húsz évben ők lettek az amerikai liga vezető sapkagyártói. Egészen 1978-ig a nagyközönség nem is vásárolhatott ilyen Fitted sapkát.

A csapatok sokáig csak praktikus okokból és nagyon lassan voltak hajlandók változtatni a sapkákon. Aztán Spike Lee rendező 1996-ban eretnek kéréssel fordult a New Erához. Rendelt egy piros Yankeez 59Fifty sapkát. A NY-sapka addig szigorúan kék volt. Ezzel elindult a lavina. Hamarosan mindenféle színekben és változatban lehetett kapni a csapatok sapkáit. Jelenleg a New Era több mint 200 fajta Yankees sapkát árul, de a logót még mindegyiken 2600 öltéssel varrják fel.sapi

Mostanra már mindenféle partnerprogram keretében a közönség, és sok cég is tervezhet mintát a fitted sapkákra. (A fönti képeken például egy New Era 59Fifty sapka látható, amit az Okley hímzett ki.)
Ami az utóbbi években változást jelentett, hogy a fullcap sapkák (nem állítható hátul a mérete) sildjén nagy kerek aranymatrica jelöli a sapka méretét és márkáját. És ezt legtöbben rajta is hagyják, hogy mindenki lássa.era

 

A Fitted sapkák látszólag pont olyanok, mint hatvan évvel ezelőtt, de valójában folyamatosan fejlesztik őket, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a fej formájához, hogy elvezessék a verejtéket, hogy védjenek az UV sugárzástól, hogy a sildjük annyira rugalmas legyen, hogy bármennyiszer lehessen variálni, hogy fényre változtassák színűket, és ne tükröződjenek a nap vagy a stadion fényei.

A baseballsapka megállíthatatlan terjedésének csak egyetlen dolog szab határt, hogy nagyon sok ember fején szörnyen mutat. Ezen kéne még reszelni abban a buffaloi gyárban.

Kínos vagy király a baseballsapka? Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

08 Jul 08:50

Kovács-hagyaték: az évezred műkincsrablása

by magyarip
  • Egymilliárd forint értékű festményt loptak el egy budapesti villából tavasszal.
  • Ez volt Kovács Dezső hagyatéka, amiért négy gyermeke 11 éve pereskedett.
  • Kovács Dezső egy Ráday utcai maszek bőrdíszművesből lett az ország egyik legnagyobb műkincsgyűjtője.
  • A képeit valószínűleg egyenként árulják külföldi piacokon.
  • Kovács két dolgot nem akart: hogy a gyűjteményt feldarabolják, és hogy a képek külföldre kerüljenek.

Kovács Dezsőnek két nőtől négy gyermeke született. Amikor 2002-ben meghalt, az ország egyik legértékesebb műkincsgyűjteménye maradt utána. Kovács Dezső azt akarta, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött műtárgyak egyben maradjanak, saját múzeumot kapjanak, és ne kerüljenek ki a tárgyak az országból. Amikor életéről mesélt, nem győzte hangsúlyozni, hogy részben azért lett műgyűjtő, mert elborzasztotta, hogy a második világháború és a rendszerváltás között milyen sok magyarországi műtárgyat vittek külföldre. Amikor Kovács meghalt, már megvolt az épület, ahol a múzeumát szerette volna berendezni, az Erkel Színház közelében.

Az örökség

Nagyon komoly műkincsei voltak, a gyűjtemény értékét több milliárd forintra teszik. Volt olyan top 100-as lista, amin a 39. leggazdagabb magyarnak tippelték meg gyűjteménye alapján. Kollekciójában volt Paál László, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Derkovits Gyula a magyar alkotók közül, de volt Tintoretto, Toulouse-Lautrec és Klimt is a birtokában.

Az apját gyászoló négy Kovács nem tudott megegyezni, hogy mi legyen a fantasztikus gyűjteménnyel. Végeláthatatlan pereskedés indult köztük, mindenki mindenki ellen. Tizenegy év telt el az apa halála után, amikor a képek még mindig semleges területen vártak arra, hogy az igazságszolgáltatás vagy a testvéri belátás eldöntse sorsukat.

A műkincseket egy lakatlan budai villában helyezték el. Azt beszélték a magyar galériások, hogy a Gyöngyvirág utcai házat elhanyagolták. “Vizesedik.” “A képek méltatlan körülmények között vannak.”

Az egymással küzdő négy testvér csak úgy tudott bemenni a villába, ha mind a négyen ott voltak. Kénytelenek voltak a kulcsokat elosztani, ha már a kincseket nem tudták, hiszen nem bíztak egymásban. Néha ügyvédeikkel megjelentek a hegyen, és megnézték, minden rendben van-e.

2013 kora tavaszán egyszer nem volt minden rendben. Elromlott a riasztó, de más bajt nem vettek észre, megszereltették. Aztán valamivel később visszamentek, és azt látták, hogy a gyűjtemény legalább 500 darabja eltűnt. A négy örökösnek szinte semmi sem maradt.

Lopott tárgyak fotóalbuma

Vukán Béla rendőr alezredes a Nemzeti Nyomozóiroda műkincsvédelmi alosztályán dolgozik. Munkahelyén elektronikus zárak választják el a lepattant folyosók egyes részeit. A linóleum és a falak mintha a rendszerváltás óta csak fáradnának, végigvonulva rajtuk az jutott eszembe, fura lehet innen menni dúsgazdag emberek lakásaiba nyomozni.

Vukán saját irodája ajtajára műkincsek képeslapnyi fotóit tette ki. Ettől kicsit barátságosabb ott, mint az Aradi utcai NNYI központ többi része. Vukán nem beszélhet a Kovács-féle nyomozásról (folyamatban lévő ügy), nem is ő csinálja, de ő a legtapasztaltabb műkincses rendőr Magyarországon.

A Seuso-kincs utáni nyomozáskor jött rá, hogy őt ez nagyon érdekli, és azóta ez lett a szakterülete. Szereti, hogy a siker látványos lehet. Szereti a pillanatot, amikor a tulajdonosok visszakapják kincseiket.

Vukánnak kulcsszerepe volt abban, hogy netes fényképalbumot működtet az állam az ellopott műtárgyakról.

A koh.hu-n működik egy nem nyilvános alkalmazás, amivel egy fotó részletének feltöltésével is ellenőrizhető, hogy lopott műtárgyról van-e szó. A körözött tárgyak listáját a galériások, műkereskedők, aukciósházak hírlevélben rendszeresen megkapják.

Vukán Olaszországban és Franciaországban látta, hogy az ilyen elektronikus rendszerek mennyit segíthetnek. Elég sokat küzdött a rendszer felállításáért, és amióta működik, azóta kevesebb műkincset lopnak Magyarországon.

„Nagyon fontos, hogy akinek műtárgya van, az fotózza le” – üzeni Vukán alezredes. Kovács Dezső gyűjteményének darabjairól vannak fotók. Ezeket jóravaló magyar kereskedőnek most nem lehet elpasszolni. Egy pillanat alatt ellenőrizhető, hogy az eladásra kínált darab például a Gyöngyvirág utcából való-e.

Maszekból milliárdos gyűjtő

Kovács szüleinek a Ráday utcában volt műhelye, cipővel majd bőrdíszművel foglalkoztak. Nem ment rosszul nekik a háború előtt, volt néhány kép is falon, így kezdődött. Kovácsnak nagy szerencséje az volt, hogy megmaradhatott maszeknak, 1957-től már a maga ura lehetett. Bőrről áttért a régiségekre. Az idézetek életútinterjújából valók.

Az első képet ugyan 1949-ben vettem, de ez ajándék volt anyáméknak; ténylegesen 1959-ben vásároltam az első festményeket s még akkor is csak lakberendezési szándékkal. De rögtön megfogott az érzés, s 1960-tól nagyon intenzíven foglalkoztam a kvalitásos képek megszerzésével.

Kovács autodidakta módon képezte magát, és olyan szintre jutott, hogy komoly szakértője lett az általa kedvelt korszakoknak és festőknek, mondta Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője. Nagyon sokat olvasott, és cikkeket is írt szakmai lapokba.

A boltban nem tudtam szellemi tevékenységet folytatni, ezért a képek világa elégített ki. Éjjel-nappal katalógusokat olvastam, s kutattam képek után.

Kovács igyekezett tudatosan gyűjteni, bár az egész csak hobbinak indult.

Eleinte az is szempontom volt, hogy olyat gyűjtsek, amivel együtt lehet élni, mert nem volt raktáram. Mindent kitettem a falra. Azután éppen ezért vettem nagy lakást.

Olcsó volt a műtárgy. Normális legális piac nem volt, az állam nem adott sokat a hivatalosan beadott képekért. Kovácsnak viszont volt egy üzlete, ahová az utcáról be lehetett menni. Ez nagyon nagy fontossá vált. Nem sokan foglalkoztak így félhivatalosan műkincsek vásárlásával. És ő szakértelmével ügyesen válogatott magának. Képei legnagyobb részét a 60-as és 70-es években vette.

Egy-két év után olyan képzettségre tettem szert, hogy nem került sokba a gyűjtés. Ettől fogva két dolog vezérelt. Egyrészt olyan gyűjteményt hozni létre, amelyik fennmarad mint szellemi alkotás, és betölti a hivatalos művészettörténet hézagait. Másrészt megakadályozni, hogy értékes művek kivándoroljanak az országból. Felháborított, hogy mennyire kirabolják ezt az országot.

Kovács ismert lett gyűjtő szenvedélyéről, és miközben maga is kutatott gyűjtemények után, vitték be a boltjába a képeket.

Mivel nyitott árusítású boltot vezettem, szinte egymásnak adták a kilincset azok, akik hozták a műveket eladásra. A gyűjtés második foglalkozásommá vált.

Topor Tünde mesélte, hogy a rendszerváltás előtt a kis magyar műgyűjtővilág központja a Luxor Kávézó volt, a mostani Szent István körúton. (A helyén működik most a Kieselbach Galéria.) Ott cserélgettek és üzleteltek, Kovács is rendszeresen megfordult arra.

Kovácsot az állam is felfedezte magának. A rendszerváltás előtt az úgynevezett Művészeti Alapból kaptak fizetést a festők, és ezért rendszeresen le kellett adni műveket az Alapnak. Egy idő után elég komoly gyűjtemény keletkezett ebből, amiből a 80-as években Qualitas néven galériát is nyitottak. Ennek vezetésére Kovácsot kérték fel, aki ugyan nem sokáig maradt ott – nem kapott eléggé szabad kezet – de ügyesen használta a lehetőséget gyűjteménye gyarapítására, immár modernebb képeket is szerezve. Részben maga is vásárolt az állami készletből, részben pedig vittek be eladni neki képeket a Qualitasba is.

Kovács még a rendszerváltás előtt megalapította a Qualitas Antiquitas nevű üzletét a Falk Miksa utcában. A névválasztás nyilván tudatos volt, rájátszott az állam hivatalos galériájának nevére, de ez már teljesen a sajátja volt.

Most a Falk Miksa utcában egymás mellett várják vevőiket a műkereskedések, ez lett a magyar műtárgypiac főutcája. Amikor Kovács boltot nyitott, még egyáltalán nem így nézett ki az utca. Nem is így hívták: Néphadsereg utca volt a neve.

Kovács boltja volt az egyik első legális magánműkereskedés az országban. Krúy András egykori képkeretező volt az első, aki ott ilyen üzletet nyitott, de a 80-as években két fontos műkereskedés működött az utcában: Kováts Lajos pincéje és Kovács Dezső üzlete. A rendszerváltás után Kovács Dezső Belvárosi Aukciós Ház néven új boltot nyitott a Ferenciek terén. Addigra jórészt összeállt az a hatalmas gyűjtemény, amit most elloptak.

Piacra csempésznek

Vukán Béla rendőr alezredes szerint tipikus útja a Magyarországon ellopott műkincseknek, hogy nyugat-európai piacokon adnak túl rajtuk. Szó szerint piacokon. A budapesti Ecseri úti piachoz hasonló, csak komolyabb ócskapiacokról van szó. Az orgazdák nem kis standokra állnak ki a lopott képekkel, hanem inkább fontos találkozópontok ezek. Itt találja meg egymást árus és vevő, diszkréten intézve a komolyabb üzleteket. Mire kiviszik a műtárgyakat, általában hamis papírokat is csinálnak melléjük. A külföldi vevő akár jóhiszemű is lehet. Ott már nem nézik a koh.hu-t.

Kovács Dezső hagyatékának széthordói valószínűleg tudták, hogy miért mennek. Ennyi képpel nem lehet csak úgy kisétálni, több fordulónyi autós cipelés kellett hozzá. Topor Tünde szerint a gyűjtemény nagy része olyan kép volt, ami a nyugat-európai piacokon nagyon kelendő, főleg a régebbi alkotásokat lehet gyorsan elpasszolni közülük. Az ellopott mintegy 500 alkotásból kevesebb mint száz volt védett, vagyis nagyon értékes, a többi pedig olyan minőségi kommersz, amit a nyugati középosztály krémje szívesen akaszt ki a lakásába.

Viszik, amit látnak

Ritka, hogy egy ekkora gyűjteményt elvigyenek. A rablások motivációi sokszor ennél spontánabbak. Vukán szerint előfordul, hogy egy-egy feltűnő árverés után kapnak kedvet a rablók. A szentendrei Czóbel Emlékházba például azután törtek be, hogy a lapok megírták, hogy rekord áron kelt el egy Czóbel Béla festmény. A Vizsolyi Bibliát akkor vitték el Vizsolyból, amikor Londonban egy másik példány 26 millió forintért ment el.

Külföldön előfordul, hogy megrendelésre lopnak a műtárgyakra specializálódott betörők, sóvárgó gyűjtőknek például. Vukán szerint Magyarországon ez nem jellemző, itt inkább a rablók diktálják a piacot: visznek amit tudnak, és utólag keresnek rá orgazdát.

Két irányból nyomoznak

Ha műtárgyat lopnak, akkor két végén lehet megfogni az ügyet: kell a rabló és a tárgy is. Bár van, hogy akár évekig is pihentetnek egy-egy lopott műtárgyat, az a jellemző, hogy a rablók hamar megválnak tőlük. Ha az egyik megvan, elvezethet a másikhoz. De nem mindig. 2004-ben Tahitótfalun egy házból 100 millió forintnyi műkincset vittek el. Elfogták a tetteseket, már le is ülték a büntetésüket, de a legértékesebb darabok máig nem kerültek elő.

Van amikor a műkincsek felbukkanására kell várni, és azok vezetnek el a tolvajokhoz. A cseh, a francia és az olasz rendőrség műkincsvédelmisei például nagyon alaposan ellenőrzik a saját piacaikat, ám „ez a fajta monitoring nálunk annyira nincs” – mondta Vukán. Vannak persze így is sikerek. Tavaly ősszel a Szépművészeti Múzeumban állították ki a legnagyobb rendőrségi fogásokat az elmúlt évekből, Műkincsek és Bűnesetek volt a kiállítás címe. Kora középkori aranykincstől Szinyei Merse Pál festményig több értékes darab is akadt köztük.

A lopás is csapatmunka

Vukán szerint a profi műtárgylopáshoz specializáció kell. Van aki csak tippet ad: tudja, hol van valami értékes. A végrehajtók önmagukban is csapatot alkotnak: a szállító, a figyelő, a zárakat-riasztókat feltörő személy és aki bemegy, mind külön embert kíván. És az orgazdák köre is egy teljesen másik világ. Utóbbiak legtöbbször legális életükben is kötődnek a műkincspiachoz, például restaurálnak, régiségekkel kereskednek vagy képet kereteznek. Akárcsak Kovács Dezső idejében a félig megtűrt képkereskedők a rendszerváltás előtt.

Múzeum helyett

Kovács Dezső már a 80-as években megpróbált gyűjteményének egy múzeumot alapítani. Még Aczél Györggyel is tárgyalt (Aczél volt Kádár János kulturális ügyekben illetékes főfelelőse). A Grósz-kormány idején elvitte képei javát a Parlamentbe, ott kiállította, és felajánlotta őket az államnak méltó elhelyezésért cserébe. Ám ebből semmi sem lett.

Aztán az ezredfordulón már saját erőből akarta megoldani, hogy állandó múzeuma legyen gyűjteményének. Az volt a mániája, hogy a képei egyben maradjanak, és ne kerüljenek külföldre. Talán ezért sem volt világos végrendelete.

Most, hogy a gyűjtemény nagy részét ellopták, az a legvalószínűbb, hogy az egyedülálló kollekciót éppen darabonként, külföldi piacokon adogatják el.

Kovács-hagyaték: az évezred műkincsrablása Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

08 Jul 08:50

Fossil Ansel Watches

by Luke Todd
Adam Paszternak

órafetisizmus ON

08 Jul 05:34

kritika: szentjánosbogarak sírja [hotaru no haka / grave of the fireflies] (1988) (KTamas osztotta meg)

KTamas shared this story from aeon flux: ez egy mennyire jo film.

1945 nyara. Végéhez közelít a második világháború. A japán hadsereg elveszítette a Csendes-óceáni csatákat, a szövetségesek a Tokiói öblöt és a nagyobb kikötővárosokat bombázzák. Napalmot használnak, hisz a papírból, fából készült házakat a tűz pillanatok alatt felemészti. Az egyik ilyen szórás során a Kobében élő tizenéves Szeita és négyéves kishúga, Szecukó otthon nélkül marad. A magatehetetlen párost nagynénjük fogadja be, ám egyre terhesebbnek érzi jelenlétüket, és ez végül elváláshoz vezet. Gyermeki gőgtől, kaland- és szabadságvágytól hajtva a két kisember megpróbál egyedül, egy elhagyott vízparti menhelyen boldogulni, miközben körülöttük a térdre kényszerített Japán az utolsókat rúgja.

grave_of_the_fireflies620.jpg

[...] Bővebben!

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!

08 Jul 05:33

Sajókazaiakat bántalmaztak a melegparádén

by dudas

Budapest, Sajókaza – “…hiába volt ott annyi rendőr, nem éreztem magam biztonságban”.Legalább harminc “fekete ruhás” fogta közre a szombati Budapest Pride után Derdák Tibort, a sajókazai Dr. Ámbedkár Gimnázium igazgatóját, Orsós Jánost, az iskolát üzemeltető Dzsaj Bhím Közösség vezetőjét és Glonczi Lászlót, a gimnázium egyik tanárjelöltjét, és közülük többen ütni, rugdosni kezdték őket – számolt be a történtekről portálunknak Orsós János.

A három férfi a Budapest Pride-ról tartott a Nyugati tér felé, de mint Orsós János elmondta, lépten-nyomon ellenségesen “buzizó és cigányozó” fekete ruhásokba botlottak.

“Valahogy haza szerettünk volna jutni, de mindenhol ott voltak”, mondta Orsós János. A Szent István körúton aztán már nem tudták kikerülni a melegfelvonulás ellen tiltakozó bakancsosokat. Egy pillanat alatt körülfogták őket, Derdák Tibort valaki mellbe és arcon ütötte. “Könyörögtem nekik, hogy ne bántsák Tibort, mert most volt operálva, de aztán bennünket is rúgtak, ütöttek. Amikor a földre kerültünk, még akkor is rugdostak”, tette hozzá.

Az incidens láttán hamar ott termettek a rendőrök, de mint Orsós János mondta, addigra a feketeruhások csoportjából kiváltak azok, akik bántalmazták őket, és odébbálltak, a rendőrök pedig a három sértettet kezdték igazoltatni. “Hiába kértem, hogy legalább a támadók egyikétől kérjék el a személyi igazolványukat, hogy később tudni lehessen, ki volt az, de a rendőr azt mondta, mutassak rá, melyikük ütött”, tette hozzá Orsós János.

Ezt követően a sajókazaiak folytatták útjukat a metró felé, ám az aluljáró közelében megismerték azokat, akik korábban bántalmazták őket. “Szóltunk a rendőröknek, hogy igazoltassák őket, de a rendőr elzavart mindet, azt mondta, ne provokáljunk”, folytatta Orsós János. “A legrosszabb az volt az egészben, hogy hiába volt ott annyi rendőr, egyáltalán nem éreztem magam biztonságban, hiába kértünk tőlük segítséget. Végül taxival mentünk el a baleseti sebészetre”, mondta Orsós János, aki még vasárnap is orvoshoz készült: “Mára teljesen befeketedett a hasam alja, ahol megrúgtak. Meg kell vizsgáltatnom”, tette hozzá Orsós János, akit ugyan bántanak a történtek, de a jövő évi Budapest Pride-ra már csak dacból is elmegy. A rendőri intézkedés elmulasztása miatt pedig panaszt tesz.

ÉM-SZP


A rendőri intézkedés elmulasztásával kapcsolatban feltett kérdésekre az Index.hu-nak a rendőrség azt válaszolta, hogy a Szent István körúton 18 óra 30 körül egy állampolgár intette le az ott haladó rendőrautót, és elmondta a rendőröknek, hogy egy nagyobb csoport konfliktusba került három emberrel, akiket inzultáltak. A három ember a rendőröknek azt mondta, a csoport már eltávozott tagjaival szóváltásba keveredtek, majd dulakodás alakult ki. Egyiküket megütötték, mindhármukat leköpték. “A rendőrök kérdésére közölték, orvosi ellátást nem igényelnek, rendőri intézkedést nem kérnek, a támadóik a helyszínről már eltávoztak, így velük szemben intézkedni értelemszerűen nem lehetett” – olvasható a rendőrség válaszában.

A BOON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

05 Jul 12:11

Bécs Miskolcon

by Bereczki Zoltán
Az elmúlt hónapban azért volt kevesebb tartalom a blogon, mert Bécsben voltam egy ösztöndíjjal. (Akit érdekel, hogy mit csináltam ott, elolvashatja itt: http://research.bereczki.org/.)
Mivel már többször szóbakerült itt a blogon Bécs, azt terveztem, hogy még odakint megírom ezt a bejegyzést. Ami végül az ottani sűrű programom miatt nem sikerült, ahogy hozzá a fotók elkészítése sem, de a bejegyzést már megírom.
Miskolc építészettörténetileg legjelentősebb épületeiről szóló bejegyzésünkben említettük a bécsi Gustav Adolf Kirchét. Hogy miért, az a képekről kiderül (ezt sikerült lefényképeznem is):



A hasonlóság a mi zsinagógánkkal nem a véletlen műve, ugyanaz az építész, Ludwig Förster tervezte mindkettőt. Ő jegyzi egyébként Budapesten a Dohány utcai zsinagógát is.
Bécs a blogunkon legtöbbször a bécsi villamosok miatt kerül elő. Nos, ezekről a járművekről Bécsben nem sikerült képet csinálni, de nem azért, mert túl ritkák, épp ellenezőleg. Mindenhol beléjük lehet botlani, és a belső kerületekben, ahol mi mozogtunk, ez a leggyakoribb villamos. Paradox módon épp ezért nincs fotóm róluk: azt gondoltam, hogy bőven lesz még alkalmam lefotózni őket valami jó helyen (pl. a Ringen), aztán végül elmaradt a dolog. De egy biztos: az ottani közlekedés fontos részét képezik ezek a szép villamosok, még olyan híres vonalakon is ezek járnak, mint az ötös. Sajnálom is, hogy az a jármű, ami a császári fővárosnak elég jó, Miskolcnak nem megfelelő.
Szintén el szerettem volna menni a Gersthof plébániatemplomhoz is a vasgyári katolikus templomhoz való hasonlatossága miatt, de erre már nem jutott időm.
Hazatérve pedig felfedeztük, hogy a Lazában lehet Aperol spritzet kapni, ami Bécsben egy kedvelt ital, és igen finom. A Laza eddig is a kedvenc helyeim közé tartozott, ezután pedig méginkább, főleg, hogy a kutyáinkat is megkínálták vízzel. Eddig ilyet Miskolcon csak az egykori Míves Kávézóban tapasztaltunk.

Kapcsolódó bejegyzések:
05 Jul 08:41

A magyar tudós, akinek ballonkabátjából előbújt a világ élvonala

by plankog
  • Végéhez közeledik az Erdős Pál, korszakos jelentőségű magyar matematikus emlékére rendezett óriáskonferencia a Magyar Tudományos Akadémián.
  • A világ legjelentősebb matematikusai tisztelegtek Erdős emléke előtt, és osztották meg a közönséggel legfrissebb eredményeiket.
  • A konferencián rengeteget beszélgettünk Pach Jánossal az École polytechnique fédérale de Lausanne tanszékvezetőjével Erdősről és magyar matematika helyzetéről.
  • Pach gyermekkora óta ismerte Erdőst, aki mindvégig hatással volt a pályájára. Erdős-száma 1, összesen 21 közös publikációjuk van.
  • A konferencia alatt és mellett annyi anyag, történet, érdekes dolog gyűlt össze Erdősről és a matematikáról, hogy úgy döntöttünk, két cikket gyúrunk belőle.
  • Matektúladagolás a 444-en!!!!444!!!
  • Képletek, bizonyítások nem lesznek.
  • Ez itt az első cikk, ami kifejezetten Erdős pályájával, legendájával foglalkozik.

“Gratulálok az előadáshoz! A vége különösen jó volt” – állítják meg többen is Pach Jánost az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének lépcsőjén, ahová az Erdős Pál-emlékkonferencia ebédszünetében sétáltunk át. Pach kedd délelőtt tartott előadást (Paul Erdős and the beginnings of geometric graph theory), a befejezés pedig nem egy kivételes bizonyítás, vagy páratlan eredmény volt. Egy képet mutatott, amely a Balaton partján, nyári napsütésben készült. Hajnal András matematikus fürdőnadrágban fekszik a strandon, tűző napon, előtte papír, Erdős eközben nyugágyon ülve töpreng az árnyékban, hosszú nadrágban, ballonkabátba burkolózva. Így dolgoztak Hajnallal.

Ahogy kedden írtuk, ezen a héten jó eséllyel Budapest a világ legokosabb városa. A száz éve született Erdős tiszteletére rendezett konferenciára a számelmélet, a kombinatorika, a halmazelmélet, az approximációelmélet és a valószínűségszámítás legnagyobbjai jöttek el. Erdősre pedig nem csak határtalan elismeréssel, hanem ugyanilyen szeretettel is gondolnak.

“Ember ennyit nem használt a magyar tudomány imázsának”

– mondja róla Pach, a Rényi intézet kutató professzora és a lausanne-i műszaki egyetem Grünwald-, Ford-, Bolyai- és Rényi-díjas professzora. Egyértelműen Erdősnek köszönhető, hogy a diszkrét matematikát ma magyar tudománynak tartják: Szemerédi Endre, Lovász László, Bollobás Béla, Hajnal András és még vagy tucatnyi magyar matematikus tartozik a világélvonalba.

Öt pontban próbáljuk meg bizonyítani, miért ő a magyar tudomány legjobb reklámja.

erdos1

1. Az eredmények

1521 publikációt és tudományos közlemény maradt utána, ez rekord a XX. században. Leginkább talán a számelmélet és a kombinatorika érdekelte, de komoly eredményeket ért el a matematika szinte minden területén, a halmazelmélettől a valószínűségszámításon át a geometriáig. Számos olyan kérdésssel is foglalkozott, amelyet egy középiskolásnak is el lehet magyarázni. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához sokszor forradalmian új matematikai módszereke kidolgozására volt szükség, de olyan szellemes elemi bizonyításai is vannak, amelyet szinte bárki megért.

Elsőéves egyetemistaként igazolta az eredeti levezetésnél egyszerűbben a Csebisev-tételt, vagyis azt, hogy minden 1-nél nagyobb n és 2n között van prímszám, vagyis olyan szám, melynek 1-en és önmagán kívül nincs más osztója. Erdős gyakran tréfálkozott azzal, hogy lennie kell egy Nagy Könyvnek, amelyben benne van az összes szép tétel és bizonyítás, de a könyvet csak halálunk után nézhetjük meg. De ha szerencsénk van, akkor még életünkben kileshetünk belőle néhány sort.

A matematikára jellemző, hogy az igazán nagy eredményeket többnyire fiatalok érik el. Fiatal korában ambiciózusabb az ember, és mivel még kevesebbet tud, rákényszerül, hogy új utakat vágjon, szokatlan módszereket dolgozzon ki. Később, ahogy nő az ismeretanyaga, egyre inkább a rutinmegoldásokra hajlik. Erdős azzal együtt is ellenpéldája ennek, hogy legjobb eredményeit fiatalon érte el, mert egészen 1996-os haláláig aktív maradt, nagy matematikai felfedező, aki folyamatosan új területek meghódítására vállalkozott.

“Nincs elégtétel, ha túl könnyű a tétel”

– mondogatta.

2. Tanítványai

Az említett ballonkabátos kép nem csak a jelenet bája miatt fontos. Ahogy Dosztojevszkij szerint “mindannyian Gogol Köpönyegéből bújtunk ki”, úgy Pach János szerint

ezen a konferencián mindenki Erdős ballonkabátjából bújt elő.

Vagyis a világ mai matematikusélvonalának jelentős része érkezett onnan.

Erdősnek jellemzően nem a hagyományos értelemben vett diákjai voltak. Sokkal inkább partnerei, barátai és szerzőtársai, akikkel állandó levelezésben állt. Többnyire ő adott nekik problémákat, de izgatottan csapott le olyan kérdésekre is, amelyeket tőlük hallott. Sokszor az a néhány óra, amit vele töltöttek, meghatározó lett az életükben. Erdőst sosem érdekelte rang, életkor vagy más egyéb. Csakis a megoldandó feladat. Azonnal egyenlő félként, kollégaként kezelt mindenkit, akivel valamilyen érdekes matematikai problémáról tudott beszélni. Legyen akár a világ egyik legnagyobb tudósa, gimnazista diák vagy kisgyerek. Mindenkivel ugyanazzal a lelkesedéssel ült le problémákat megoldani és újabb kérdéseket felvetni. A konferencián részt vevő Terence Tao, korunk egyik vezető matematikusa tízévesen találkozott először Erdőssel, és máig meghatározónak tartja az együtt töltött néhány órát, amit aztán levelezés és közös munka is követett.

Amíg Erdős élt, a fiatal matematikusok rendszeresen küldtek neki tételeket és bizonyításokat, amelyekről maguk nem tudták eldönteni, hogy új-e. Ő mindig bátorítóan válaszolt; akkor is, ha az eredmény régóta ismert volt. Ilyenkor újabb inspiráló kérdésekkel igyekezett továbblendíteni a munkát.

“Képes volt eggyel nehezebb feladatot adni annál, mint amit eddig csináltál. Megválaszolhatatlan kérdéseket bárki fel tud tenni,ő viszont olyan feladatokat talált ki, amelyek megválaszolása után többet tudunk a világról”

- mondta róla Ronald Graham, Euler-érmes amerikai matematikus akivel évtizedeken át dolgozott. (Ő is itt volt a konferencián.)

Erdősnek ez a barátságossága, közvetlensége nem mindig vált hasznára. Amikor a harmincas években megérkezett a Princeton Egyetemre, az volt a korszak tudományos fellegvára. Az Institute for Advanced Study névre keresztelt kutatóintézetben a világ leghíresebb természettudósai gyűltek össze: Robert Oppenheimer, Albert Einstein, Neumann János, Kurt Gödel és mások. Aki csak az intézet küözelébe kerülhetett, úgy érezte, hogy elérte az emberi létezés legfelsőbb fokát.

A harmincas évek végén Princeton nem volt az a liberális hely, mint mostanság. Például még érvényben volt az a rendelet, hogy zsidók és olaszok nem vásárolhattak házat a városban.

És akkor jött egy magyar zsidó, aki nem törődik az előírásokkal, rangokkal, kopogás nélkül ront be a legnagyobb szaktekintélyek szobájába, és mondja a tételeit. Ráadásul nagyon különösen viselkedik: nem érdekli a pénz, a társadalmi pozíció, családja sincs, állást sem akar, egyetemi pozíciót sem. Csodabogárnak, néha komplett hülyének tartották.

Honfitársa, Neumann János kisujját sem mozdította, hogy Erdős ösztöndíját meghosszabbítsák az intézetnél. Pedig matematikusi képességeivel tisztában volt. Az erősen jobboldali, politikai befolyására és társadalmi státuszára igen büszke Neumann egyszerűen nem állhatta a balos, nonkonformista Erdőst.

3. Közös munka

Az Erdős-szám, vagyis annak mérése, hogy ki publikált közösen Erdőssel, legendájának fontos része. Egyszerre érződik ezen a játékosság és a tisztelet. Akik írtak vele közös tanulmányt, azok 1-est kapnak, akik írtak olyannal, aki írt Erdőssel, azok 2-est, és így tovább. Akik nem foglalkoznak matematikával, azoké végtelen.

erdos2

1973, Keszthely

A michigani Oakland Egyetemen létrehozott Erdős Number Project egy gráffal ábrázolta azoknak a viszonyát, akik dolgoztak már együtt Erdőssel. Mindenkit egy ponttal jelöltek, akik pedig egymással is dolgoztak, azokat is összekötötték. Majd ezt a gráfot elkezdték vizsgálni. Amikor felfedezték, hogy a gráfnak valamilyen érdekes tulajdonságga lenne, ha két eddig különálló pontot össze lehetne kötni, a két matematikus összefogott, és csak ennek kedvéért írtak egy közös tanulmányt.

Ha valaki belépett az MTA Matematikai Kutatóintézetének Reáltanoda utcai épületébe, könnyen megállapíthatta, mikor van Budapesten. Ilyenkor az igazgató ajtaja mindig tárva-nyitva állt, elfoglalta az igazgatói szobát, állandóan telefonált, sürögtek-forogtak körülötte az emberek, és ő, mint egy szimultánt játszó sakkozó, mindenkivel váltott egy-egy mondatot, mindekivel más-más problémáról, de mindig pontosan tudta, melyik párbeszéd, gondolat hol tart éppen – írta róla Pach János.

Erdős élvezte a közös munkát, akár levelezésekben, akár élőben. 504 embernek van 1-es Erdős-száma, vagyis ennyi társszerzővel publikált közösen.

És nem is minden eredményét jegyzik. 1949-ben Princetonban a norvég Atle Selberggel elemi eszközökkel bebizonyították a prímszámtételt. Megegyeztek, hogy közösen publikálják az erdeményt, aztán részletesen közlik, kinek mekkora része volt benne. Erdős képeslapon megírta néhány barátjának az örömhírt, mielőtt megjelent volna a cikk. Selberg nem sokkal később összefutott valakivel, aki kapott képeslapot, de nem ismerte őt, és az illető megkérdezte:

“Hallotta, hogy Erdős és az a hogyishívják professzor pofonegyszerű bizonyítást talált a prímszámtételre?”

Selberg annyira feldühödött ezen, hogy felrúgta a megállapodást, és maga publikálta a cikket. Jelentős részben ezért kapta meg a Fields-érmet 1950-ben.

4. Barátai

Ennek a cikknek is fontos forrása Paul Hoffmann magyarul Prímember címmel megjelent 1998-as Erdős-életrajza. A könyv eredeti címe The Man Who Loved Only Numbers, vagyis “Az ember, aki csak a számokat szerette”. Ez a cím sok barátját felháborította, mert Erdős minden különcsége mellett szeretettel teli, meleg szívű ember volt. Hogyan lett volna több száz, sőt, több ezer barátja egy olyan embernek, aki csak a számokat szereti?

Ha megtudta, hogy egy kollégája, ismerőse bajba került, megbetegett, azonnal próbált a segítségére sietni. Vagyona nem volt, ami pénzt kapott, azt elosztogatta jótékony célokra, tehetséges gyerekek tanítattatására. Ronald Graham visszaemlékszik Jon Folkman amerikai matematikus esetére, akit agydaganat miatt műtöttek. A műtét után Folkman attól rettegett, hogy soha többé nem lesz képes komoly matematikai gondolatokra. Erdős és Graham rendszeresen látogatták, és Erdős szinte az első pillanattól matematikai problémákkal, feladatokkal bombázta, hogy így segítse visszanyerni az önbizalmát. (Folkman ennek ellenére összeomlott, és öngyilkos lett.)

Erdős a szórakozott professzor archetípusa volt. Sokszor szinte az életképtelenségig tehetetlen volt teljesen hétköznapi dolgokban. Például szinte képtelen volt önállóan enni. Életében először akkor vajazott meg egy kenyeret, amikor huszonévesen Angliába utazott. Ennek oka lehetett az is, hogy születésétől egyetlen gyerek volt (két nővére meghalt), édesanyja a széltől is óvta, mindig mindenben kiszolgálták. Barátai szerint lehetséges, hogy kicsit rá is játszott tehetetlenségére. Graham jól emlékszik az esetre, amikor Erdős látványosan a kés életlenebb felével próbálta elvágni kedvenc gyümölcsét, a grépfrútot. Próbálta figyelmeztetni erre, de nem hagyta magát, amikor pedig már a konyha tocsogott a gyümölcs levétől, inkább megcsinálta helyette.

Pach pedig azt a vicces történetet írta le, amikor Erdőssel közös lakásban laktak, és a konyhában egyszer vörös foltokat talált a padlón, amely foltok a hűtőhöz vezettek. Kiderült, hogy Erdős talált egy doboz paradicsomlevet, és úgy látta legjobbnak, ha egy késsel lyukat vág az oldalán, és azon keresztül iszik belőle.

Minden barátja és életrajzírója fontos tulajdonságának tartja, hogy rajongott a gyerekekért. Családja sosem volt, de minden gyerekkel megpróbált azonnal kapcsolatot teremteni. Epszilonoknak hívta őket. (Ezzel a görög betűvel jelölik a matematikusok a kisebb mennyiségeket.) Olyan sok gyerekkel, köztük híressé vált matematikusokkal van közös képe, hogy Lovász László az emlékkonferencián azt javasolta, az Erdős-szám mintájáta be kellene vezetni az “Erdős ölében ülő”-számot is.

5. Személyisége

Mindezek mögött ott volt Erdős jelleme és összetéveszthetetlenül XX. századi története.

Persze, igaz, hogy egész életében ide-oda utazó, nyughatatlan ember volt. Ehhez azonban kellett az is, hogy a harmincas években zsidóként már ne érezze biztonságban magát először Magyarországon, aztán egész Európában. (Sok más kelet-európai zsidó tudós az életével fizetett azért, mert nem volt annyira erős veszélyérzete. Erdős családjából csupán édesanyja és egyik nagynénje élte túl a holokausztot. Szerzőtársa és öt évtizeden át barátja, Turán Pál csak egy matematikushallgató őr segítségével menekült meg.) Baloldalisága és nonkoformizmusa miatt – az FBI-ügynököknek sem volt hajlandó hazudni, pedig tudta, mire megy ki a játék, amikor Marxról kérdezgetik – az Egyesült Államokból is mennie kellett, a kommunistaüldözős McCarthy-korszakban kilenc éven át nem engedték be az országba.

Ez volt az a helyzet, amikor a kommunista Magyarország szinte liberális államnak tűnt: 1955-ben egy barátja segítségével sikerült magyar útlevelet kapnia.

A szórakozott professzor életidegenül egyenes ember volt. Csak hatéves volt, amikor az erősödő antiszemitizmus miatt anyja azt javasolta, meg kellene keresztelkedniük.

“Tégy, ahogy akarsz, de én az maradok, aki voltam.”

Pedig tudható, hogy zsidósága soha nem jelentett sokat a számára.

1973-ban hatvanadik születésnapja alkalmából nagy kombinatorikai konferenciát rendeztek Keszthelyen. Kádárék moszkvai nyomásra kitiltották az izraeli matematikusokat. Erdős állítólag Aczélt, sőt Kádárt is fölhívta, hogy vonják vissza a tilalmat, de nem járt sikerrel. Ekkor úgy döntött, hogy addig nem tér vissza az országba, amíg ez a rendelkezés érvényes. (Végül barátja, Turán Pál halálos betegsége miatt egyszer mégis eljött Budapestre.)

Válaszul Izrael is kitilotta a magyar tudósokat a következő hasonló esetben, és ki volt az első, akit ez érintett? Természetesen Erdős. (Igaz, személyes kapcsolatai révén végül beengedték.)

Negyvenéves korától folyamatosan attól félt, hogy már csak butul. Sokat viccelődött is ezzel. Ezt a sírfeliratot készítette önmagának:

Végre nem butulok tovább.

erdos5

Erdős az N is a number című dokumentumfilmben

6. Konklúzió

Az MTA gigakonferenciája, az Erdős Centennial jól mutatja, hogy Erdős életműve, az Erdős-féle matematika ma sokkal jelentősebbnek tűnik, mint akár húsz éve.

Nem véletlen, hogy Szemerédi Endre most, 2012-ben kapta meg a tudományág egyik legfontosabb kitüntését, az Abel-díjat egy negyven évvel ezelőtti bizonyításáért. (Erdős és Turán egy sejtését igazolta.)

Erdőst magát ugyan sosem érdekelte, hogy eredményeit lehet-e bármire használni, ő csak a matematikai, absztrakt szépségnek élt, de ma úgy tűnik, hogy az általa megalapozott diszkrét matematika a számítógéptudomány legfontosabb kutatási területe.

A világ legfontosabb matematika-tanszékein ott ülnek az Erdős-ballonból előbújt tudósok. Magyarok, britek, amerikaiak, ausztrálok.

A magyar tudós, akinek ballonkabátjából előbújt a világ élvonala Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

05 Jul 08:33

Húsz rettenetes film a Youtube-ról

by horvathb

A Death and Taxes blog hihetetlenül fontos munkát végzett: összegyűjtöttek húsz olyan b,c,d-kategóriás filmet, melyek teljes terjedelemben fenn vannak a Youtube-on. Ezekben a filmekben az a közös, hogy mindegyik rettenetes a maga műfaján belül, és itt ezt a szó legjobb értelmében kell érteni. Kultikus őrjöngés, zseniális trash-scifi, geek-szex témát boncolgató fura vígjáték és militáns feketekomédia is a listán. Persze angolul sajnos tudni kell az igazi szórakozáshoz, de mondjuk tippre a legtöbb filmhez eleve nem is létezik magyar felirat, szóval a letöltés sem segítene sokat. A lista itt van, benne a Youtube-linkekkel, mi ide a poszt tetejére a Humanoidok a mélyből című, 1980-ból származó igazi klasszikus b-horrort választottuk, de nem volt könnyű döntés. Kedvcsinálónak pedig még pár plakát, hogy milyen kincseket is rejt a lista:

reefer_madness 1938theterroroftinytown4 tumblr_m83t6f58Gm1rw2e1vo1_400 freejack_1992_1

dolemitetotalexperienceboxset

Húsz rettenetes film a Youtube-ról Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

03 Jul 08:29

Rejtélyes mecénás fizeti a külföldre szánt kormányzati pr-kampányt

by erdelyip
  • Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárnak van egy blogja.
  • Angol nyelven ír Magyarországról a Tumblren
  • Kuminnak nem sikerült hibátlanul alkalmazkodni a médium sajátságaihoz,
  • viszont az oldalt orrba-szájba hirdetik az interneten.
  • Nem a kormány költ rá közpénzt,
  • hanem egy rejtélyes magánszemély saját vagyonából áldoz.
  • Őt még a Miniszterelnökségen sem ismerik.

Aki szokta olvasni a külföldi interneteket, mondjuk hogy valami jó lehúzós véleményt találjon Magyarországról, vagy mert receptet keres steaksütéshez, az tuti belefutott már Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár blogjának hirdetésébe. Én gyakorlatilag nem tudom úgy kinyitni a Chrome-ot, hogy abban Kumin ne legyen benne valahol.

Ez a hirdetési lefedettség nem lehet nagyon olcsó, de hálistennek az adófizetőknek egy fillérjébe sem kerül.

Whats up in Hungary?

kuminbloghp

A hirdetésekből, meg a blog tartalmából elég könnyen ki lehet következtetni, hogy Kumin (munkaköri leírásával összhangban) elsősorban magyarul nem beszélő külföldiekkel próbál kommunikálni.

A fresh perspective on current events in Hungary.

Ez is benne van a hirdetésben, meg a blog leírásában is.

Friss nézőpont a magyarországi eseményekről.

Kumin nem csak a Tumblren terjeszti a “friss nézőpontot”, a helyettes államtitkár ott van a Facebookon meg a Twitteren is.

A világ legunalmasabb Tumblre

A legvidámabb poszt

A legvidámabb poszt

Nem vagyok egy megkérdőjelezhetetlen szakértő, de hogy Kumin totálisan félreértette a Tumblrt, azt még én is meg tudom állapítani.

A posztjai iszonyú hosszúak, mindenféle személyes hangot, vagy stílust nélkülöznek. Általában kicsit sértett angol hírügynökségi géphangon szólnak arról, hogy nem a magyar kormány megy szembe az autópályán, hanem mindenki más. Ez az említett “friss nézőpont”.

És most senki se gondolja, hogy amúgy kormányzati vagy állami szereplőként nem lehet máshogy.

Meg kell nézni az Fehér Ház tumblrét, ami azért nem egy cicás-gifes történet, de fényévekre van Kumin produkciójától. De még az amerikai hadsereg is lazábban nyomja, mint a helyettes államtitkár.

Ezek fényében nem csoda, hogy a mikroblogos közösségben a nagy áttörés még várat magára.

A címlapon lévő bejegyzések közül a legnépszerűbbnek van Facebook 20 like-ja. Szegény Kumin posztjait alig reblogolják, és ha igen általában akkor is viccből.

A blog talán legnagyobb eredménye, hogy miatta jött létre a ferenckuminlies tumblr.

Drága egy kudarc lehet

Kumin hirdetés a Drudgereporton

Kumin hirdetés a Drudgereporton

Kértünk olvasottsági statisztikákat a Miniszterelnökségtől, de ilyeneket nem adtak ki nekünk. A számok azért lettek volna érdekesek, mert a blogot orrba-szájba hirdetik a Google hirdetési rendszerében.

Ahol egyetlen este alatt találkoztunk vele:

  • drudgereport
  • CNN
  • seriouseats
  • New York Times
  • Yahoo
  • Spiegel
  • Frankfurter Allgemeine Zeitung
  • 444

A Google hirdetések alapvetően nem drágák, de azért ennyi megjelenés kattintás alapon sem filléres összeg, ráadásul a blog bannerei nem is tegnap óta futnak a rendszerben.

Megrendelés saját kezdeményezésre

Önszorgalomból mindenki úgy égeti magát, ahogy akarja. Az egész tumblres bohóckodás nem is lenne érdekes, ha nem hirdetnék ennyire.

Ami viszont hihetetlenül jó hír, hogy a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint közpénzt egy fillért sem költenek Kumin blogjára.

A hirdetéseket saját kezdeményezésére egy olyan személy rendelte meg, aki rendszeresen nyomon követi a Magyarországról szóló külföldi tudósításokat, véleménycikkeket, és nagyon felháborodott a sokszor torzító, súlyos tárgyi tévedésektől terhes szövegek áradatától.

Szóval létezik valahol egy személy, akit annyira felhúzott Magyarország rossz külföldi sajtója, hogy ennek ellensúlyozására saját pénzéből Kumin Ferenc tumblrét reklámozza az interneteken.

Ha most találgatnom kéne, akkor azt mondanám, hogy az egyetlen ilyen személy maga Kumin Ferenc lehet, de a Miniszterelnökség sajtóosztályán azt mondták, hogy ők sem tudják ki a rejtélyes mecénás.

Ezzel, meg a kormányt támogató külföldi civiles sztorival együtt tényleg érthetetlen, hogy miért nem állunk jobban a nemzetközi közvélemény előtt.

(Keressük a legjobb a Kumin hirdetést. Ha olyan oldalon futsz bele az államtitkár blogjának bannerébe, ahol nem számítasz rá, akkor csinálj egy screenshotot és küldd be: szerk@444.hu!)

Rejtélyes mecénás fizeti a külföldre szánt kormányzati pr-kampányt Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

02 Jul 11:07

A magyar külügy szerint Egyiptom “alapvetően biztonságos”

by akiraly
REUTERS/Amr Abdallah Dalsh

REUTERS/Amr Abdallah Dalsh

Ha ön Egyiptomba utazna, és szeretné tudni, hogy mit gondol erről a magyar külügyminisztérium, a következőket kell tennie:

  • Nyissa meg a kormány honlapját.
  • A baloldali menüben kattintson a Külügyminisztérium menüpontra.
  • Lépjen át a “Magyarország jobban teljesít” interstitial reklámon.
  • A jobboldali hasábban válassza ki a “Konzuli tájékoztatás” menüpontot.
  • A középső menűben vállassza ki az “Utazási tanácsok országonként” menüpontot, vagyis kattintson a “–> Tájékozódjon!” linkre.
  • Válassza ki az “–> Afrika” menüpontot.
  • A legördülő menüben válassza Egyiptomot.
  • És már el is jut a tájékoztatóig.

Megkerestem a külügyminisztérium konzuli főosztályát, ahol megtudtam, hogy ennek ez a menete.

A főoldalra csak akkor kerül ki a tájékoztatás, ha olyan esemény történik, ami változás az előzőekhez képest.

Márpedig Egyiptomban már két és fél éve óva intik az oda utazó magyarokat a tömegtüntetésektől. Az utazási tanácsokat amúgy havi rendszerességgel frissítik, ha pedig új információ merül fel, ennél is sűrűbben. De Egyiptomban a külügy szerint most

a helyzet ugyanaz, ami ott fenn szerepel.

A főoldalra akkor kerülhet ki a hír, ha valami

komolyabb dolog történik.

Velem párhuzamosan Erdélyi kolléga is telefonált a külügynek. Ő magánemberként tette, fedőtörténete szerint szülei utaznak Egyiptomba, ő pedig aggódó gyermekükként érdeklődött. A központi számot hívta (458 1000), innen öt perc várakozás után jutott el az illetékesig.

Ők olyat nem mondanak, hogy nem lehet utazni. Nézzem meg a honlapon, ott frissítik az információkat. Azt tanácsolták, hogy kerüljék a tüntetéseket.

Az utazási tájékoztatóból, amit utoljára június 28-án módosítottak, megtudhatja, hogy “a 2013. június 30. körüli időszakban” tömegmegmozdulások várhatók. A feltételes módot fejben nyugodtan tegye múltidőbe, Kairóban és Alexandriában június 28. óta zavargások és többmilliós tömegtüntetések vannak, csak vasárnap 17-en vesztették életüket az összecsapásokban. Hétfőn Kairó központjában gyújtogattak, volt némi lövöldözés is, a hadsereg pedig ultimátumot intézett a politikai vezetéshez, ami nem sok jót jelent. Az ultimátum szerdán jár le, utána nem tudni, hogy mi lesz. Elképzelhető, hogy valami komolyabb dolog.

Ennek ellenére a Külügyminisztérium kifejezetten nem tanácsolja el az Egyiptomba utazókat. Ez annyiban jogos, hogy a népszerű üdülőhelyek, Hurghada és Sarm-el-Sejk valójában turistagettók, ahol a beduinok kósza merényleteit leszámítva még a legdurvább háborús helyzetben is békében lehet nyaralni.

Kairóban már más a helyzet, és erre figyelmeztet is a külügy. A hasznos tanácsok:

  • Kerülje a belvárost, ne szálljon meg a Tahrír tér vagy a köztársasági elnöki palota környékén.
  • Ne fotózza a tüntetőket, a rendőröket, a katonákat és a rendvédelmi szervek objektumait.
  • Úgy általában ne fotózzon.
  • Eleve kerülje el a tömegtüntetéseket.
  • Jelentkezzen be a magyar nagykövetségen.
  • Ha nagy a baj, hívja a vészhelyzeti mobilt – 002-0122-6575198.
  • Kerülje el a Sínai-félsziget északi és belső területeit – itt terrorizálnak a beduinok.
  • Ha Luxorba megy, jelentkezzen be a helyi rendőrkapitányságon is – Luxor kormányzójává most neveztek ki egy olyan embert, aki annak idején szervezője volt a turisták elleni luxori merényletnek.
  • Szuezben, Port Saidban, Islamiliyában és Alexandriában pont ugyanaz a helyzet, mint Kairóban. A legegyszerűbb, ha nem is megy oda.

A magyar külügy mentségére legyen mondva, hogy a brit utazóknak sincs könnyebb dolguk. Ha Google-t használnak, akkor a “foreign office travel advice” keresőszóval ugyan könnyen eljutnak a vonatkozó weboldalra, de ha szimplán a gov.uk kormányzati oldalról indulnak, akkor

  • Le kell görgetni az oldal aljára az “Explore GOV.UK” menühöz.
  • Kiválasztani a Passports, travel and living abroad menüpontot.
  • Ott a Travel abroad menüpontot.
  • ott egyből a legtetején a Foreign travel advice menüpontot.
  • Itt kellemes meglepetésként egyből Magyarországról olvashatunk utazási tanácsot, de Egyiptom is rajta van az öt legutóbb frissített ország listáján.
  • Magyarországon “alacsony a terrorveszély“, de érdemes átfogó utazási és egészségbiztosítást kötni.
  • Egyiptomba viszont “egyáltalán nem tanácsolják” az utazást a Sínai félsziget északi részére, “csak a legszükségesebb esetben” tanácsolják az utazást a Sínai-félsziget déli részére, kivéve a kedvelt turistacélpontokat.
  • Kairóról pont ugyanazt írják, mint a magyar külügy.

Az amerikai külügyminisztérium külön oldalt tart fenn az utazási tanácsoknak a travel.state.gov címen, de a külügy saját oldalán – state.gov – is már a főmenűből elérhetők az országokra szabott ajánlások.

A travel.state.gov oldalán az International travel information menü első almenüjét megnyitva egyből az Egyiptomról szóló figyelmeztetés az első. Ebben azt tanácsolják minden amerikainak, hogy csak a legszükségesebb esetben utazzanak az országba.

A legkönnyebben a német külügyminisztérium oldalán találtunk rá az utazási figyelmeztetésekre, konkrétan egy kattintás a főoldalról a Reisewarnungen. Mondjuk itt Egyiptom nem szerepel azoknak az országoknak a listáján, ahova nem ajánlják az utazást.

Külön rákeresve Egyiptomra a német külügy azt tanácsolja, hogy az utazásokat Kairó, Luxor, Asszuán, a vörös-tengeri üdülővárosok környékére és a nílusi hajóutakra korlátozzák. És itt is arra kérik az utazókat, hogy kerüljék a tömegtüntetéseket.

A magyar külügy szerint Egyiptom “alapvetően biztonságos” Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

02 Jul 07:11

Semmi más, csak a matematika

by ujpeter
  • Száz éve született Erdős Pál magyar matematikus, a huszadik század egyik legnagyobb lángelméje.
  • A Magyar Tudományos Akadémia Erdős Centennial címmel konferenciát szervezett a tiszteletére.
  • A számelmélet és a kombinatorika legjelentősebb tudósait hívták meg a világból. Százötven előadó, több mint ötszáz résztvevő.
  • Hétfőtől péntekig Budapest lesz a világ legokosabb városa.

Valamikor a nyolcvanas évek közepén hallottam először a világhírű magyar matematikus legendáját, a szórakozott szuperzsenijét, aki egy szál bőrönddel és egy sárga nejlonzacskóval járja a világot, nincs semmije, csak a bőrönd, benne a jegyzetfüzetei, néhány ruha meg egy zsebrádió. Arra is emlékszem, hogy egy Németvölgyi úti lakásban hallottam, még a névtábla is rémlik az ajtón, a kopott, arany színű felirat: Erdős Pál.

Ő maga, a világvándor, különc matematikus volt a lakás tulajdonosa, de évtizedek óta nem lakott benne, nem volt szüksége rá, ahogy semmi másra sem néhány ruhán, ceruzán és papíron kívül. A lakást kollégáinak, ismerőseinek adta kölcsön, bárkinek, akinek szüksége volt rá. Akkoriban egy fiatal matematikus, Pach János lakott ott, tőle hallottam az első Erdős-legendákat.

Néhány évvel később, 1989 őszén találkoztam magával Erdőssel, illetve láthattam az ELTE egyik előadójának padsoraiból. Elővezette száz-, ötszáz, ezerdolláros példáit (ennyit fizetett annak, aki megoldotta). 76 évesen is száguldozott városról városra, ez az apró, kicsit hajlott hátú, törékeny ember. Szinte nem is volt teste, csak egy agy, esztékákeretes szódásüveg szemüveggel. Félig vak volt már, és évtizedek óta amfetaminokon élt. Legálisan, fölírták neki, nyíltan beszélt erről; félt, hogy ha nem szedne élénkítő szereket, nem tudna gondolkodni. Munkakedve és villámgyors gondolkodása szinte semmit sem kopott haláláig. Mindig, minden helyzetben valami matematikai problémán töprengett. 81 évesen mondta, hogy ez az utolsó négyzetszám, amit megér. 9-szer 9. Igaza lett. 1996-ban, 83 évesen, egy varsói konferencián vitte el a szívroham. 1521 publikáció, tudományos közlemény maradt utána, valószínűleg megdönthetetlen rekord. (Oldalakon keresztül lehetne sorolni Erdős rekordjait, különcségeit, tudományos eredményeit. Erre itt most nincs elég hely, de húsz perc guglizással könyvtárnyi anyag gyűjthető.)

Erdős Pál cikket ír a hotelszobájában. A hatvanas években a szokásosnál is többet utazott, szinte minden éjszaka írt egy cikket. (Pach János archívumából)

Erdős Pál cikket ír a hotelszobájában. A hatvanas években a szokásosnál is többet utazott, szinte minden éjszaka megírt egy tudományos közleményt. (Pach János archívumából)

Most Pach Jánosra, a lausanne-i műszaki egyetem (a világ top 30 egyetemének egyike) Grünwald-, Ford-, Bolyai- és Rényi-díjas professzorára várok az Akadémia folyosóján nyüzsgő tömegben. Hátizsákos, szandálos fiatalok, rövidnadrágok, gyűrött zakók, mintha sokszázfős turistacsoport szabadult volna a XIX. századi neoreneszánszba. (A libériásinas- vagy inkább csendőrjelmezbe öltöztetett pincérek zavarodottan egyensúlyoznak a kávékkal.) Végre egy konferencia, ahol nem érzem magam alulöltözöttnek. A matematikus dresscode kulcseleme a hátizsák, anélkül valószínűleg nem is engednek senkit matektanszék közelébe, nagyon megy még a kovbojkalap és a képletes póló. (Már úgy értem, a mintája egy matematikai képlet.) Majdnem mindenkinél van valamilyen kis automata fényképezőgép. Erdős kifogástalanul érezné magát: nincs más fontos, csak a matematika.

Majdnem hétszáz matematikus gyűlt össze a világ minden tájáról. Az előbb szandálban (zokni nélkül!) szaladt föl a lépcsőn egy tizenötévesnek kinéző ázsiai fiatalember, Terence Tao, a mai matematika egyik legnagyobb sztárja, 2006 Fields-érmese. (Igazi csodagyerek volt, már nyolcéves korában találkozott és dolgozott Erdőssel.) Amott meg Timothy Gowers, a matematikus Tilda Swinton, fehér hajjal, jégtekintettel. (Fields-érme neki is van, de amit még beszédesebbnek tartanak: egymás után háromszor is ő laudálta az Abel-díjátadót. Tudományágának legbefolyásosabb professzora.) Majdnem mindenki itt van, aki számelméletben, kombinatorikában számít. Eljött Bollobás Béla, aki már tizenévesen közösen publikált Erdőssel, később, már Cambridge-ben Gowers mentora, munkatársa. 2012 Abel-díjasa, Szemerédi Endre, a New Jersey-i Rutgers egyetemről (USA), és persze a szervezők, Lovász László (Kiotó- és Wolf-díjas) és T. Sós Vera akadémikus, Erdős Pál szerzőtársa, régi barátja, Turán Pál özvegye.

(Egy kis útbaigazítás díjügyben: matekban nincs Nobel. Ez pech, mert az az egyetlen tudományos díj, amit mindenki ismer, ami olyanná tudott válni, mint egy olimpiai vagy világbajnoki cím. Hogy miért nincs, az egyébként érdekes kérdés, mindenféle pletykák is keletkeztek róla, de az igazság valószínűleg csak annyi, hogy Alfred Nobel svéd kémikust nem érdekelte annyira a matematika. A “matematika Nobel-díjaként” több kintüntetést is szoktak emlegetni. Leggyakrabban talán a Fields-érmet, ami kétségtelenül a legmagasabb presztízsű matematikai kitüntetés, de csak negyven évnél fiatalabb tudósok kaphatják. Direkt a matematikai Nobel-űr betöltésére alapította a norvég király az Abel-díjat – amelyet 2012-ben éppen Szemerédi Endre kapott –, a Nobellel összevethető pénzjutalommal jár, de még csak 2003 óta osztják, tehát mindössze tizenegy ember kapott, közülük ketten magyar származásúak; Lax Péter a másik. Az Abel előtt gyakran nevezték matematikai Nobelnek a Wolf-díjat, amelyet az izraeli Wolf Alapítvány oszt ki évente, ezt megkapta Erdős Pál, Lax Péter és Lovász László is. Szintén Nobel-erejűként emlegetik a japán Kiotó-díjat; az Inamori Alapítvány osztja olyan tudományágakban, amelyekben nincs Nobel. Eddig hat matematikust díjaztak, közülük az egyik Lovász László.)

Jobbról a magyar matematika három óriása: Rényi Alfréd, Turán Pál és Erdős Pál Mátraházán. (A negyedik, nyakában fényképezőgépet viselő alakról nem tudtuk, hogy kicsoda, de kiderült, hogy Grätzer György, szintén matematikus.)

Jobbról a magyar matematika három óriása: Rényi Alfréd, Turán Pál és Erdős Pál Mátraházán. (A negyedik, nyakában fényképezőgépet viselő alakról nem tudtuk, hogy kicsoda, de kiderült, hogy Grätzer György, szintén matematikus.)

T. Sós Vera és Lovász László nyitják a konferenciát, aztán Pálinkás József, az Akadémia elnöke következik. Minden nagyobb előadó tele van, a nagyteremben zajló megnyitót kivetítik másik háromban. A második emeleti teremben találok helyet, mindenki csendben ül a sötétben, és valami gyanús. Megvan. IIyet nem láttam legalább öt éve. De még egy BKV-szakszervezeti dzsemborin sem lehetne. Senkinek, de tényleg, senkinek a kezében nincs digitális eszköz. Senki nem buzerálja az okostelefonját, nem villog Ipaddel, de még egy Retina kijelzős Macbookot sem nyit ki senki. (Egy laptopot látok később, összecsukva, na meg a prezentáció egy windowsos valamin megy). A konferenciára kiadott kis füzetkét böngészik a félhomályban. Lehet, hogy itt mindenki a Szemerédi-iskolából van? (Az Abel-díjas prof a Rutgers egyetem számítógép-tudományi tanszékén tanít, de nem tudja használni a gépet. Az algoritmusok, az elméletek érdeklik, de maga a számítógép egyáltalán nem. Emailjeit a felesége intézi.) Pedig körülöttem huszonévesek. A moszkvai egyetem csapatában a matematika Kurnyikovája, egy szőke, copfos szupermodell.

Közben már zajlanak a megnyitóbeszédek, a matematika Mozartja, a XX. század Eulere satöbbi, és ízelítőt kapunk a hamisítatlan toptudományos hunglishből, abból a speciális kiejtésből, amelyet az összes világhírű emigráns magyar tudós használt, és amelyet az angol anyanyelvűek alig értenek. Erdős, Teller, Wigner Jenő is pontosan így beszélt, állítólag Neumann is. Évtizedeket éltek angol nyelvterületen, tökéletesen elsajátították a nyelvtani szabályokat, a szókészletet, de a kiejtéssel sosem foglalkoztak. Az Erdősről szóló dokumentumfilmben angolul fölirtatozták a tudós angolul elmondott szövegét.

Lovász László prezentációjában (epikus kék comic sans) felvillan az episzkopális egyház San Franciscó-i Szent Gergely templomának freskója: a táncoló szentek között Erdős Pál (Mahatma Gandhi és Luther társaságában).

erdos_ikon

Pálinkás elnök a megnyitóbeszédben bemutatja a klasszikus közhelyparádét, minden érdekesebbnek tűnő Wikipedia-anekdotát bedob, a kétéves Erdős fölfedezi a negatív számokat, egyszál bőrönd, minden; még azt a szállóigét is bedobja, amelyet igazából Rényi Alfréd talált ki, és csak tévedésből tulajdonítják Erdősnek (és humorosabb rendszergazdák szokták módosítgatva belerakni az emailláblécükbe), miszerint a matematikus nem más, mint egy gépezet, amely a koffeint tételekké alakítja. (De lehet, hogy az elnök ezzel a performansszal is Erdős emléke előtt tisztelgett, tudniillik Pali bácsi híres volt arról, hogy jól bejáratott poénokat sütögetett el – akár százszor is – előadásain, láthatóan élvezte, ha mosolyra tudta fakasztani a közönséget. Paul Hoffmann Erdősről írott könyvében – A prímember – a tudomány Bob Hope-jának nevezi.)

Szemerédi viszont tényleg minden idők egyik legviccesebb matematikusa, egyetlen, speciális konferenciapoénnal (sajnos interpretálhatatlan) vezeti föl Bollobás Bélát, Cambridge professzorát, aki belecsap a tudományos programba, jönnek a Rényi-Erdős-féle véletlen gráfok. És ez így megy majd péntekig.

Ha a Legfelső Fasiszta* a héten atombombát dobna a Széchenyi (volt Roosevelt) térre, legalább száz évre vetné vissza a matematika fejlődését.

 

*“(Erdős Pál) Anatole France Bukott angyalok című művének alapötletét profán módon továbbfejlesztve a végzetet Legfelsőbb Fasisztának (Supreme Fascist) titulálta. (A fasizmus ifjuságának meghatározó élménye volt, így nem csoda, ha a gonoszságot ezzel azonosította.) Tréfásan úgy fogalmazott, hogy az élet tulajdonképp egy társasjátek, melyben csak a Legfelsőbb Fasiszta nyerhet. Két pontot kap, ha valami aljasságot követünk el, és egyet, ha nem akadályozunk meg valamilyen aljasságot. Mi nem kaphatunk pontot, de az a célunk, hogy a Legfelsőbb Fasiszta se szerezzen túl sokat.” (Pach János: Két helyen egyszerre – Emlékek Erdős Pálról)

Szolgálati közlemény

Szerdán megpróbálunk mélyebbre merülni, és megtudni, hogy

– miért nőtt meg érezhetően Erdős (illetve az Erdős-iskola) tudományos jelentősége az elmúlt harminc évben

– miért ez az a tudományág, ahol a magyarok a világ élvonalában tudtak maradni

– van-e utánpótlás

– miért nem segített Neumann János Erdősnek

– mi újság a Monty Hall-dilemmával?

És a többi és a többi.

Semmi más, csak a matematika Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

02 Jul 06:39

A számítógép tökéletes békét tud kötni (Zsoltika osztotta meg)

[shared via Google Reader from Plastik média]

Egy fickó négy évvel ezelőtt a Quake 3 Arena szerverén elindított egy adaptívan tanuló botokból álló meccset, majd elfelejtette az egészet. Valamelyik nap eszébe jutott és ránézett a logokra. Az eredmény döbbenetes volt: egyik bot sem csinált semmit. Valószínűleg az lehetett a háttérben, hogy egy idő után a botok felismerték: az egyetlen lehetséges megfejtés arra, hogy mindannyian nyerjenek, ha nem lövik le egymást.

A szerver üzemeltetője nem akart hinni a szemének, ezért letöltötte a Quake 3 Arena klienst, felcsatlakozott a szerverre és maga ment be. A botok ott álltak, de egyik sem mozdult, viszont őt nézték, mindig arra fordultak, amerre ment. Ezt követően felszedett egy railgunt és az egyik botot egyszerűen agyonlőtte. Erre mindenki elrohant a legközelebbi fegyverért és … ezen a ponton lefagyott a szerver.

A sztorit a 4chan-on dokumentálták, itt olvasható.

02 Jul 06:36

Orbán a 444-nek: nem hívtak meg a Pride-ra, a miniszterelnökség a szervezőknek: Orbán nem ér rá

by plankog

Nem kaptam meghívót – mondta Orbán Viktor ma kérdésünkre, hogy elmegy-e a Budapest Pride rendezvényre, illetve támogatja-e a kormány az eseményt.

A Pride szervezőitől ezzel szemben megkaptuk a levelet, melyben meghívták a miniszterelnököt a megnyitó ünnepségre.

pridelevel

Erre pedig választ is kaptak a miniszterelnökségtől, melyben azt írták, Orbán előre egyeztetett programja miatt nem tud részt venni az eseményen.

valasz

Ugyanígy meghívták Tarlós István főpolgármestert is. Tarlós nekünk azt mondta, nem tudja, mi az a Budapest Pride, és amikor kiderült, úgy fogalmazott, a másik oldalon áll.

Hivatala másra hivatkozott a Pride szervezőinek írott levelében.

tarlos

Orbán a 444-nek: nem hívtak meg a Pride-ra, a miniszterelnökség a szervezőknek: Orbán nem ér rá Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

02 Jul 06:34

Kertész Imre utolsó interjúja

by 444.hu

Sajnálatosan ritkán olvasunk magaskulturális irodalmi folyóiratokat, így kerülhette el a figyelmünket a rendkívül magas presztízsű The Paris Review aktuális számában megjelent Kertész Imre-interjú, aminek ezek az utolsó mondatai.

Kertész Imre: De utána megszökik ebből a világból, és összeházasodik egy olyan férfival, akire nem volt hatással a diktatúra. Úgy dönt, hogy gyerekei lesznek, és így az életet választja. Ez volt a titok nyitja, a gesztus – a gyermekvállalás az a gesztus, amely megteremti az élet folytatásának lehetőségét. Az élet és a halál között kell választania, és ő az életet választja. Köszönöm, ennyi lesz. Ez volt az utolsó interjúm.
Riporter: Mára?
Kertész Imre: Örökre. Most már kész.

A 83 éves, Nobel-díjas író – ha komolyan gondolta – ennél elegánsabban nem nagyon fejezhetné be a befejezendőt.

Kertész Imre utolsó interjúja Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg

01 Jul 07:51

Fotó: kalóz zászlót tűztek ki a trafikmutyis városházára

by hvg@hvg.hu
Ismeretlenek kalóz zászlót tűztek ki a nemzeti dohányboltok megnyitásának napján a szekszárdi városházára, valamint a helyiségnév-táblára. Szekszárd az a város, ahol nem csak névtelen források, hanem egy - azóta kilépett - helyi fideszes képviselő állítása, valamint egy hangfelvétel is bizonyítja, hogy a helyi Fidesz politikai szimpátia alapján segített a dohánybolt-koncessziók szétosztásában.
01 Jul 05:39

Ez a színház működött

by horvathb
Adam Paszternak

A 444 néha iszonyat erős köntentba', ez pl. _kötelező_ darab.

  • Öt év után, június 30-án Alföldi Róbert elköszönt a Nemzeti Színháztól.
  • Öt évvel ezelőtt. még kezdő igazgatóként első rendezése Euripidész darabja, az Oresztész volt.
  • Ennek próbáit vette filmre végig a helyszínen a Mapixfilm stábja. Félórás filmjük a darabról és Alföldiről most a 444-en látható.
  • A film keletkezéséről, Alföldi Róbertről, a Nemzeti Színházról és Vidnyánszky Attiláról a rendezővel, Mahler Tamással beszélgettünk.

A filmet véletlenek sorozata szülte. A Mapixfilmnél eredetileg egy sorozatot terveztek olyan emberekkel, akik a bulvármédia miatt bennragadtak bizonyos sztereotípiákban. Szipál Márton, Sugár András és Schiffer Miklós mellett felmerült Alföldi Róbert neve is. A terv az volt, hogy a foglalkozásukon keresztül mutassák be mindennapjaikat.

Mahler Tamás (Fotók: Botos Tamás)

Mahler Tamás (Fotók: Botos Tamás)

Alföldi a megkeresés után lepasszolta őket az ügynökének, akinek írniuk kellett, hogy mit is akarunk pontosan. Összeraktak egy oldalt, mellé még elküldték Malkovics Tibornak a Nemzeti Színház történetéről írt rövid tanulmányát is. Két nap múlva jött a válasz, hogy Alföldi impozánsnak találta a munkát, és várja őket.

Alföldinek ez volt az első nyara a Nemzeti Színházban. Ekkor még nem történt semmi, üres volt a ház. Ekkor zajlottak az elbocsátások is, mentek a folyosói pletykák, hogy akkor ki marad, ki nem. Ekkor fogadta Mahleréket. Elmondták, mit szeretnének: bemutatni, hogyan dolgozik.

“Első kérdése az volt, hogy hogyan gondoltuk. Mondtuk, hogy például felvennénk azt, hogyan áll össze egy darab, felvennénk néhány próbát. Erre rögtön mondta, hogy ez nem jó. Mert ha a próba során háttal is ül a stábnak, a színészei reakciójából akkor is megérzi, ha valaki idegen van a teremben. Egyetlen lehetőség van: ha végigcsináljuk a próbafolyamatot. Öt héten át, reggel, délben, este. Fogalmunk se volt, hogy mibe vágunk bele, de persze igent mondtunk.”

Nem megsértődni

Alföldinek összesen két kérése volt a stábtól: önállóság, önállóság, önállóság, és hogy lesznek helyzetek, amikor mindenki rettentően fogja utálni őket, de nem szabad megsértődniük. Voltak is ilyenek, főleg a műszaki személyzet részéről, például a díszletépítéseknél. De ezzel együtt minden működött.

Azt bírtam igazán Alföldiben, hogy igazi tökös csávó. Valamit megbeszélsz vele, és akkor az úgy van. Nincsenek felesleges sallangok, nem jópofizik. Nincs erre ideje.

“Amikor rendez, akkor kurvára rendez. Ha viszont őt rendezik, akkor azt szó nélkül tudomásul veszi. A Bánk bán juniort egyetemistákkal és fiatal színészekkel készítették. Az egyikük a szövegpróba közben beleszólt valami szakmai kérdésbe. És akkor az Alföldi lealázta, magázódva tette helyre, hogy akkor most ki rendez. A próba után persze aztán már odament a sráchoz, hogy mondja el, mit akar, de a próbán ennek nem volt helye.”

De Mahler szerint akármennyire is kemény volt rendezőként, igazgatóként nagyon segítőkész mindenkivel. “Ha én kértem tőle valamit, mindig segített. Liszt Ferenc halálának évfordulójára volt egy pályázat, azon indultunk mi is egy fikciós filmmel. Olyan forgatókönyvünk volt, amihez kellettek kosztümök, de semmi pénzünk nem volt. A főszereplők is egyetemisták voltak, az egyikük ifjabb Vidnyánszky Attila, aki amúgy egy nagyon tehetséges srác. Ekkor már javában ment a balhé a Nemzeti körül. Éppen stábmegbeszélésen voltunk, amikor elment az utcán a Robi. Utánarohantam, hogy kéne kosztüm, tud-e segíteni. Mondta, hogy persze. De a Vidnyánszky fiát öltöztetnéd ezzel, tettem hozzá. Egyáltalán nem érdekelte.”

mahler4

“Nagyon kár, hogy ez az egész elment idáig. A Robi még egy éve is komolyan hitt abba, hogy akár a helyén is hagyhatják. Sosem volt nyíltan kormányellenes, nem konfrontálódott feleslegesen.” Mahler azt is sajnálja, hogy Vidnyánszky ilyen légkörben veheti át a Nemzetit. “Korábban olyan híre volt Pesten, mint aki valami modernt, újat csinál Debrecenben.

Emlékszem egy gálaestre, ahol panaszkodott, hogy a debreceni vén szatyroknak nem tetszik, amit csinál. De majd ő megmutatja. Ez pontosan ugyanaz a hozzáállás, mint amivel az Alföldi érkezett mindig mindenhova. Ezért rossz most ezt a helyzetet látni.

“A próbafolyamat végén úgy éreztük, kár lenne, ha ezt az anyagot csak a portréhoz használnánk, a többi része meg elveszne. Megvágtunk belőle egy kisfilmet, amit megmutattunk az Alföldinek. Nagyon tetszett neki, ez azért nekem egy elég megnyugtató érzés volt.” – meséli Mahler.

A filmet utána felajánlották a közszolgálati televíziónak. Akkor a szórakoztató főosztályvezető a Várkonyi Attila (Dj Dominique) volt, neki kellett leadniuk az anyagot. Ő Mahler szerint meg se nézte, mondjuk tőle nem is vártak mást. Viszont a helyettese a Sós Mária filmrendező volt, akit Mahler szakmailag is igen sokra tartott. Ő megnézte a filmet, és be is hívta őket. Mondta, hogy nagyon tetszik neki, de ezért most nem tud az MTV fizetni. Mire Mahler mondta, hogy semmi gond, odaadják ingyen. “Ekkor elindult egy tipikus magyar sztori, hogy egy hónap múlva, amikor odatelefonáltam, az, akinek adásba kellett volna raknia, még nem is találkozott a felvétellel. És ez így ment tovább. Nem húztam fel magam rajta, csak éreztem, hogy ez mennyire gáz.”

De a színház működött

A stáb maradt tovább a Nemzeti Színházban. Végigforgatták a Bánk bán – juniort, Az ember tragédiáját, a Vadászjeleneteket, és Rába Roland első rendezését, a Mein Kampfot is. Közben meg évente felvettek Alföldivel egy több órás interjút. Ennek most pénteken készült el az utolsó része. Lesz majd négyszer két órányi interjú Alföldivel, és a rengeteg felvétel a próbákról. “Ebből kéne valami jó anyagot vágni. De nem akarok belőle hőst csinálni. És ezt ő sem szeretné.”

Mahler szerint érdemes lenne összevetni Alföldi pályázatát azzal, amit végül megvalósított belőle. Szerinte 85-90 százalékban hozta az eredeti vállalásokat, úgy hogy közben csúnyán belenyúltak a finanszírozásukba. “Beszélgettem egyszer az egyik művészeti titkárával, mondtam neki, hogy lehetne a helyzet még rosszabb is. Mire mondta, hogy ennél már nem, akkor már nincs semmi. Annyira voltak ellehetetlenítve anyagilag, hogy premierajándékokra nem volt pénzük. Ezt is bírtam bennük, hogy nem panaszkodtak. Pedig brutális, hogy mennyire nem volt pénzük.”

“Voltak nehéz gazdasági döntések is, de Alföldi ezeket mindig elfogadta. Amikor voltak az elbocsájtások, mondta, hogy ez az ő döntése, nem tehetségtelen embereket rúg ki, hanem olyanokat, akire nem tud szerepet osztani. Én se értettem például egyet azzal, hogy Csoma Juditot elküldte. De ez az ő döntése volt.”

Alföldi utoljára a Nemzetiben, június 30-án. (MTI/Kallos Bea)

Alföldi utoljára a Nemzetiben, június 30-án. (MTI/Kallos Bea)

“És a színház működött, jól csinálta. De ne az utolsó egy évet nézzük, abban volt már egy jó adag katasztrófaturizmus is. Amikor valaki büszkén meséli, hogy háromszor látta a Mephistot, közben meg csak másoktól vette el a helyet.”

Azért az utolsó időszakban Mahler szerint is látszott, hogy valami változik. Alföldi korábban nem tűrt el késéseket, nagyon durva pénzbüntetések voltak. De a Mephisto próbáján már volt, hogy nem kezdtek pontosan, hogy csak Alföldi volt ott, a többiek még nem.

Mahler szerint a nagy kérdés, hogy most megáll-e a történet, vagy megy tovább a kultúrharc, és mondjuk a Mephistot befogadó Vígszínház élére pályázik-e Balázs Péter.

“Az az igazán szomorú, hogy így kellett belenyúlni egy működő színház életébe. Alföldi megérdemelte volna, hogy befejezze, amit itt elkezdett. De ezt már a légkör sem tenné lehetővé. Volt az az este, amikor egyszerre volt mellette és ellene is egy tüntetés a Nemzetinél. Aznap mi a színházon belül akartunk forgatni egy kis filmet, amiben egy olyan művész, aki ugyan nem Robi oldalán van politikailag, de a véleményére mindenki ad, elmondta volna, hogy mi is ez az egész történet. Blaskó Pétert kértük fel, igent is mondott, de két órával a felvétel előtt lemondta. Később, az elhíresült sajtótájékoztatón viszont Blaskó volt az, aki váratlanul kiállt Robi mellett. Ez akkor nagyon sokat jelentett neki.”

A tüntetés alatt Robi nagyon zaklatott volt. Törőcsik Mari ült mellette a színházban, simogatta a kezét. De mégsem állt ki nyilvánosan mellette. Még mindig itt van az ötvenes évekből megmaradt félelem. Kérdeztem is akkor Robit, hogy miért nem álltak ki mellette a színészek. Mondta, hogy mert félnek, és ő nem haragudhat ezért. Most is biztosan azt mondta nekik, hogy ne ugráljanak, vagy csak az, aki biztonságban tudja a helyét. Hát ez egy ilyen ország.”

A film: Így készült az Oresztész - A Nemzeti Színház produkciója

  • Készítette a Mapixfilm
  • Riporter: Dr. Malkovics Tibor
  • Narrátor: Vanya Tímea
  • Operatőr: Juhász Gábor
  • Zajzon Ákos
  • Zene: Dj. Bootsie
  • Vágó-rendező: Mahler Tamás

Ez a színház működött Ez a cikk !!444!!!-en jelent meg