„Remélem, lesz időm a munkám mellett befejezni a jogi kart” – mondja Sebastian Kurz. A huszonhét éves fiatalember nincs egyedül, sokan kényszerülnek már az egyetemi tanulmányaik alatt dolgozni – neki azonban elég sajátos állása lett. Sebastian Kurz a konzervatív Osztrák Néppárt jelöltjeként Ausztria új külügyminisztere lett.
A fiatal konzervatív politikus pártjának egyik nagy reménysége, már a megelőző kormányban is államtitkárként felelt a bevándorlók integrációjáért. A megszürkült, unalmassá vált Néppárt számára mindennél fontosabb, hogy a városi, fiatalos rétegek ne meneküljenek el tőle az új liberális párthoz, a NEOS-hoz, amely az idei szeptemberi választásokon meglepetésként robbant be az osztrák politikai életbe. A NEOS szerint elhasználódott a szocdemek és a konzervatívok nagykoalíciója, és Ausztria reformokra, jelentős változásokra szorul.
Bár a régi-új szocdem kancellár, Werner Faymann szerint ez felesleges követelés „Európa egyik legfejlettebb államában” – de a konzervatív Néppárt szeretne mégis kicsit modernebbnek látszani.
Sebastian Kurz pusztán ennek köszönheti pozícióját. Ahogy a német Die Zeit hetilap gunyorosan megállapította: „ha Ausztria fontos lenne a nemzetközi életben, akkor Kurz rossz helyen lenne”. Ámde Ausztria mára rég nem tényező a nemzetközi politikában, így a külügyminiszter személye inkább belpolitikai üzenet – és arra épp megfelel. Azt a kevés külpolitikát, amivel egy osztrák külügyminiszternek még bajlódnia kell, majd elvégzi a minisztériumi apparátus.
Hans Winkler, a bécsi Diplomáciai Akadémia igazgatója is azt nyilatkozta az osztrák hírügynökségnek, hogy „Kurz fiatalsága nem lényeges, mert egy kiváló csapat segíti majd a minisztériumban”.
Kurznak az a feladata, hogy újra szerethetővé, eladhatóvá tegye a konzervatívokat, a fekete Néppártot.
Három évvel ezelőtt, huszonnégy évesen pártja bécsi listáján jelent meg először a politikában: hatalmas fekete Hummerrel járta az osztrák fővárost és fekete színű óvszereket osztogatott. „A fekete beindít” – állt rajtuk a kétértelmű felirat. 2011-től aztán már a szövetségi kormányban volt felelős a bevándorlók integrációjáért, ahol szintén meglepő ötletekkel állt elő, amelyeknek azonban sokszor volt értelmük a PR-hatáson túl is. „A teljesítmény az integráció egyetlen útja” – hangsúlyozta a politikus, aki magát liberálisnak és konzervatívnak tartja.
A külügyminiszteri posztot az osztrák nagykoalíciók idején hagyományosan a kisebbik partner, jelen esetben a Néppárt elnökei töltötték be. Mostanáig ezért Michael Spindelegger volt a tárca birtokosa. Ő azonban láthatóan kevéssé érdeklődött a téma iránt, Karel Schwarzenberg volt cseh külügyér a maga közvetlen modorában egyenesen „tehetségtelennek” nevezte Spindeleggert. Tény, hogy a konzervatív politikus külpolitikai aktivitása arra korlátozódott, hogy többször is beszólt a magyar testvérpártnak, a Fidesznek, ha Orbánék bankpolitikája túl kényelmetlen lett már a magyarországi osztrák bankoknak. Az Osztrák Néppártot sokan ugyanis elsősorban az osztrák bank- és gazdasági elit pártjaként tartják számon.
Sebastian Kurznak vélhetően azonban még ennyi feladata sem lesz, Spindelegger ugyanis pénzügyminiszterként folytatja, a bankok onnan még jobban védhetők.
Kurz jelölése így egyszerű PR-fogás, belföldi használatra: a konzervatív Néppárt fiatalosságát, megújulását, a nagykoalíció szerethetőségét hivatott szolgálni. Azé a nagykoalícióét, amelynek két pártja – az elvileg két „nagy” párt – együttesen is éppen csak meghaladta a szeptemberi választásokon az ötven százalékot. Sokak szerint a sikeres osztrák modellért felelős nagykoalíciós kormányok korszakának lassan vége lesz, és 2018-ban már együtt sem tudnak többséget szerezni.
Mi állhat azonban Sebastian Kurz gyors felívelése mögött? A bécsi jó polgári családból származó fiatalember már tinédzserként belépett az osztrák Fidelitasba, a JVP-be. Ráadásul jó kapcsolatok fűzik a katolikus körökhöz, különösen a Caritashoz – a Néppárton belül pedig a katolikus ajánlólevél egyet jelent a gyors karrierrel.
Ráadásul nem csak jó helyen volt, de jó időben is. 2006-ban elbukott a néppárti kancellár Wolfgang Schüssel, és az ő visszavonulása után a konzervatívok nem igazán találták meg a szerepüket. A párt kezdett kiüresedni, elöregedni, így különösen kellett neki egy fiatal, csinos fiatalember. Ahogy a milliós példányszámú Krone bulvárnapilap jellemezte a mindig elegáns, kisfiúsan sármos Kurzot: „minden lányos mama ilyen udvarlót akarna lányának”. Egy biztos: a Néppártot sikeresen meghódította.
A politikus ráadásul egy új modern, konzervatív generációt testesít meg, amelynek ugyan fontosak a régi eszmények, a teljesítményelvűség vagy a katolikus és polgári értékek, de számos téma esetében inkább liberális. Integrációért felelős államtitkárként például elérte, hogy könnyítsék az osztrák állampolgársághoz jutás feltételeit, nem véletlenül vádolta őt a szélsőjobboldali Szabadságpárt „multikultimániával”. Az Osztrák Néppárt megújulásának része azonban, hogy nyitni akar a bevándorlók felé.
Kurznak a külügyminiszteri poszt inkább újabb lépcsőfok csak. „Később majd más dolgokat fogok csinálni” – nyilatkozta a politikus, még új hivatalának elfoglalása előtt.
Hétfőtől ő Ausztria új külügyminisztere. Az ország történetének legfiatalabb minisztereként. „Mostantól majd kell nyakkendőt kötnöm” – magyarázta, miben változik meg eddigi élete.
csak Detty sosem tudja hol a határ pattogatott kukorica dobálgatásban
de a fanatikusoknak összeszedtük az Extralarge időpontjait a poszt végére.
Médiatörténeti pillanat következik el december 24-én este 6 órakor: az Origo tévécsatornája innentől kezdve 12 órán keresztül egy kandallót fog mutatni, amiben pattog a tűz.
