Az Interstellar, Christopher Nolan utolsó filmje egyértelműen az utóbbi évek legnagyobb horderejű sci-fije. Az űr-rajongóknak kihagyhatatlan, de a témában kevésbé szakavatottak számára is lenyűgöző film. Elsőre úgy tűnhet, hogy a fiction oldal domborodik jobban, sőt, egyenesen képtelenségnek hangzik az emberiséget megmentő Cooper és lánya, Murph sztorija a Gargantuával, zord, lakhatlan bolygókkal, hipertér-utazással együtt. Az egész mögött azonban ott húzódik a szikár, kérlelhetetlen science.
Kip Thorne Az Interstellar és a tudomány című könyvében ezt a hátteret tárja a kétségek közt vergődő filmrajongók és a tudományt lázasan habzsoló, válaszokat kereső sci-fi rajongók elé. Thorne, az életét univerzumunk törvényszerűségeinek megértését célzó kutatásainak szentelő, fáradhatatlan elméleti fizikus feladata volt, hogy a forgatás során a tudományt képviselje és magyarázatokat keressen Nolan elképzeléseire.
Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány
Fordította: Kovács József, Európa Könyvkiadó, 2015, 360 oldal, 6990 HUF
Hiszen Nolan arra törekedett, hogy filmjének minden mozzanata hiteles legyen. A gyümölcsöző munka eredménye egy olyan sci-fi lett, mely nem túllépni akar világunk törvényszerűségein, hanem a lehető legszélesebb körben szabadon felhasználni azokat.
Thorne tudása lenyűgöző, írói stílusa gördülékeny, ám célkitűzése, hogy a laikusok számára is elérhetővé tegye a tudományos elméleteket, néha mégis akadályba ütközik. Ezért diplomatikusan önmagát okolja, és elhárít minden felelősséget az olvasóról. Az olvasó pedig fejvakarva próbálja felvenni az einsteini relativitáselmélet és a kvantumfizika határán elejtett szálat.
A Föld haldoklik. Nolan legalábbis ebből az alapvetésből indul ki. Az emberiség egyetlen esélye, ha az űrben keres új hazát. Két lehetőség adott:
A terv: hatalmas kolóniákat lőnek az űrbe megmentve a Föld lakosságát
B terv: keresnek egy lakható bolygót, ahová a következő, még csak csírájában létező új generációt telepíthetik – így az emberiség ugyan elpusztul a Földön, de megoldódik a fajunk fennmaradásának kérdése.
A NASA maréknyira redukálódott csapata párhuzamosan próbálja megoldani a két problémát: miközben Brand professzor lázasan kutatja, hogyan lehetne kolóniákat az űrbe repíteni, kutatókat küldenek a még feltérképezetlen, de elérhető közelségben lévő bolygókra, hűtőládáikban az új generációk magvait rejtő üvegcsékkel. Ám a kommunikáció akadozik, a Földre mindössze három kutatótól érkezik vissza használható jel – Millertől, Manntól és Edmundstól.